A határátkelők két ellenőrzőpont közti területét miért nevezik "senki földjének" amikor világosan látszik (az útburkolati jelek, lámpák stb-ik kinézetéből), hogy az átkelőhely egyik része az egyik országhoz, a másik meg a másik országhoz tartozik?

es az erdoben?

nem kell tulbonyolitani, mindegy mi van kiteve, x pontig egyike, yig masike, ketto kozott senkie, ennyi...

[link]

Hivatalosan az ország határig terjed ki egy állam szuverenitása. Ebből kiindulva érdemes végig gondolni hogy mi lenne ha a szomszédos államok között nem lenne megállapodás a határátkelőkről és csak egy vonal választaná el a két államot hova építenéd a határátkelőt melyik oldalra vagy hogy milyen széles lenne az a vonal....

Az a senki földje sem senkié igazából, mert nem mehetsz oda és kiálthatsz ki új államot azon a címen hogy uratlan terület ennek a területnek az a lényege hogy nemzetközi jog szabályozza jogállását és nem az egyes államok irányítása alatt van.

A senki földje abból a korból származik, amikor volt szögesdrót határ. A valódi határ és a szögesdrót közötti területet a határőrség ellenőrizte, oda senki más nem mehetett be. Normális helyeken egy vonal a határ, és mindkét oldalon hasznosítják is a területeket a határig. A szögesdrót korszakban azonban az a terület senki által nem volt hasznosítható. A határátkelők két oldala ugyanilyen okból egymástól viszonylag távol volt, külön épületben intézkedett a két ország határőrsége, átkeléskor a senki földjén tilos volt megállni (a szögesdrót oldal szempontjából).

Ma már csak néhány ugarföldön maradt ez így meg, és olyan határátkelőkön, ahol valamiért lusták voltak megegyezni a közös használatról. Egyébként Magyarországon A Shengen övezet felé ezek többnyire elhagyatott épületek, a földek pedig - ha művelik - a határvonalig hasznosulnak. Szerbia, Ukrajna felé pedig a prózaibb költségek miatt maradtak változatlanul, de a föld arrafelé is a vonalig hasznosul (ha akarják).