Béna kérdés az ügyvédekről? :D

A védelem nem abból áll, hogy ártatlanságot kell bizonyítani.

Az ügyvéd nem hazudik a bíróságon.

Az ügyvéd feladata az eljárás tisztaságára odafigyelni, arra, hogy minden bizonyítékot (így az esetleges enyhítő körülményeket is) megfelelően értékeljék, a vádlott élhessen a jogaival, és úgy általában rendben menjenek a dolgok.

A valóban, törvény szerint vádlottat megillető jogokról, és a javára betudható enyhítő körülményekről van itt szó, nem pedig hazudozásról.

A vádlott nem köteles elmondani az ügyvédnek az igazságot, de megteheti. Az ügyvédet köti az ügyvédi titoktartás, tehát senkinek sem árulhatja el, hogy mit mndtak neki. Az ügyvéd dolga, hogy a lehetö legjobban képviselje az ÜGYFELE érdekeit. Tehát neki meg kell próbálni felmenttetni az illetöt. Ha késöbb kiderül, hogy mégis bünös volt, akkor az ügyvédet ezért nem lehet felelöségre vonni, még akkor sem, ha bizonyitottan tudott erröl.

Az ügyvédnek ez a munkája, és nem az ö dolga itélkezni.

Elvileg, jogilag valóban nem lenne szabad nekik, de a valós életben ezt nem mindenki tartja be.

Én nem vagyok ügyvéd, de voltam már olyan bírósági tárgyaláson, ahol az egyik ügyvéd bizony-bizony hazudott... Méghozzá nem tudatlanul, tehát nem az ügyfele tájékoztatta félre, hanem egy olyan szerződéssel kapcsolatban állított valótlan dolgot, amit nála kötöttek meg.

Első vagyok, és nem vagyok még ügyvéd, de ügyvédjelölt. Ez egy három éves időszak a jogi egyetem elvégzése után, az ügyvédi szakvizsga előtt.

Szóval ügyvédekkel dolgozom együtt, járhatok tárgyalásra az ügyvéd helyett, stb.

Mi nem szoktunk hazudni, de nyilván csak azt tudjuk, amiről az ügyfél tájékoztat. Mi nem kezdjük el nyomozni az igazságot, nem is dolgunk. :)

Nézd, ők is emberek, vannak köztük tisztességesek, és vannak, akik nem azok.

A kérdésedre válaszoló joghallgató tisztességes környezetről tesz tanúságot, ahol a kollégái nem szoktak hazudni, gondolom, lefizetni sem hagynák magukat, és nem tanítják be az ügyfeleiknek sem, hogy mit mondjanak adott esetben egy tárgyaláson. Dicséretes dolog, és remélhetőleg a többségnek ugyanez az erkölcsi mércéje.

Viszont az általam említett példa sem egyedülálló. Nem tudom, ott lefizették-e az ügyfelei az ügyvédet, hogy hazudjon, de valószínűbb, hogy a saját érdekében hazudott, mivel az igazság elismerésével ő is megüthette volna a bokáját.

Továbbá nem egy ügyvéd van, akinek a jelmondata az: Kit érdekel az igazság, lényeg, hogy az én ügyfelem nyerjen. Ez megint csak személyes tapasztalatom. És a többit már le sem írom...

A joghallgató vagyok.

Gondolom, hogy vannak olyan ügyvédek, mivel mint ahogy mindenféle ember van, úgy mindenféle ügyvéd is van. :) Nálunk ilyen tényleg nincs, hozzáteszem egyébként, hogy mi túlnyomórészt polgári, azon belül is leginkább munkajogi ügyekkel foglalkozunk. (De persze nem kizárólag.)

Egyébként én személy szerint úgy gondolom, hogy sosem tudnék hazudni, nem csak a bíróság előtt, de attól függetlenül sem.

Más kérdés persze, hogy - mint említettem - nem állok neki nyomozni az igazságot, ha elhallgat valamit az ügyfél, akkor nem "verem ki" belőle. Általában igyekszünk megértetni velük, hogy ha nem árulnak el nekünk valami fontosat, akkor később abból nagyobb baj lehet, mert biztosan "rosszkor" fog kiderülni, és borítja a teljes koncepciót. Van, amikor figyelmeztetés ellenére is érdekes dolgokat produkál az élet, hát akkor persze az a helyzet, azt kell megoldani. :)

Bocsi, hülyeségeket írok, az ügyvédjelölt vagyok, csak az előző miatt írtam véletlenül el. :P

De sokszor úgy érzem, bár hallgató lennék még. :P