Mire való az európai szövetkezet, és az Európai Gazdasági Egyesülés? Most ezt tanulom polgári jogból, csak a könyvben nem írják le, hogy mire való, hanem csak sok részletszabályát. Előadás meg no comment.

Az Európai Gazdasági Egyesülés a közösségi jog szerint létrehozott jogalany. Létrehozása lehetővé teszi, hogy több EU tagállam jogalanyai - egy független, külső szervezet segítségével - fejlesszék a határokon átnyúló gazdasági tevékenységüket, és közben megtarthassák gazdasági és jogi függetlenségüket. Az EEIG célja, hogy hozzájáruljon tagjai gazdasági tevékenységének továbbfejlesztéséhez.

Az egyesülés fő jellemzői

Az egyesülésnek az Európai Közösségben létesített cégek és más jogi személyek, valamint a Közösségben gazdasági tevékenységet végző természetes személyek lehetnek tagjai. EEIG-t két különböző tagállamból származó minimálisan két tag hozhat létre.

Az EEIG tevékenységének kapcsolódnia kell a tagjai tevékenységéhez és kiegészítő jellegűnek kell lennie; a tagok tevékenységét csak meghatározott időtartamra vállalhatja át. Hasonlóképpen az egyesülés nem termelhet nyereséget a maga számára, és a tevékenységéből származó esetleges profitot - ellenkező megállapodás hiányában egyenlő arányban - kell felosztani a tagok között. Ezzel összhangban a nyereség után a tagok adóznak.

Az EEIG jogképes szervezet, saját nevében szerezhet jogokat és kötelezettségeket, szerződéseket köthet az Európai Közösségen belüli és a Közösség határain kívüli szervezetekkel egyaránt. Ily módon kombinálhatja mindazon erőforrásokat és képességeket, amelyekkel a tagok rendelkeznek és segítheti őket abban, hogy nemzetközi együttműködést alakítsanak ki más európai szervezetekkel. A tagoknak nem kell szükségképpen pénzügyi hozzájárulást szolgáltatniuk az egyesülés javára, hanem természetbeni és ún. nem tárgyiasult erőforrásokkal is hozzájárulhatnak az EEIG alapításához és működéséhez. A nem tárgyiasult erőforrások közé tartoznak például a know-how és más szellemi tulajdonjogok. Továbbmenően, az egyesülés létrehozásához nincs szükség induló tőkére és a feltételek, amelyek szerint finanszírozható, rugalmasak.

Az egyesülés alapítása

Az EEIG írásba foglalt társasági szerződéssel hozható létre, amely tartalmazza a szervezet nevét, EU-beli hivatalos címét, céljait, adatokat a tagjairól (regisztráció száma és helye) és működésének időtartamát, ha az határozott időtartamra szól. A szerződést annak a tagállamnak illetékes hatóságánál kell benyújtani, amelyben az EEIG hivatalos címe lesz. Ha az EEIG fiókteleppel rendelkezik egy másik tagállamban, azt ott, abban a tagállamban kell bejegyeztetni. A tagok további, például a finanszírozásra, a nyereség és veszteség megosztására, az EEIG szerveinek szavazási rendjére, a vezetők kinevezésére és visszahívására, a tagsági jogviszony keletkezésére és megszűnésére és más kérdésekre vonatkozó rendelkezéseket is beépíthetnek az alapító szerződésbe.

Az egyesülésnek legalább két vezető testülettel kell rendelkeznie:

A közösen eljáró alapító tagok.

Ők felelősek az egyesülés céljainak megvalósításáért, és ennek érdekében jogosultak meghozni a szükséges döntéseket olyan kérdésekben, mint például az említett célok módosítása, a döntéshozatali eljárás megváltoztatása, az egyesülés működési idejének meghosszabbítása, vagy a társasági szerződés módosítása.

Figyelemmel kell lennünk arra, hogy a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek az egyesülés tartozásaiért és egyéb kötelezettségeiért (bár egy vagy több tag egy bizonyos adósságra vonatkozó felelőssége korlátozható, ill. kizárható).

A vezető tisztségviselők jogosultak az EEIG vezetésére és képviseletére. Tudni kell, hogy tekintet nélkül a vezető tisztségviselők részére biztosított hatáskör terjedelmére, az általuk az egyesülés nevében harmadik személyekkel kötött ügyletek kötelező erővel bírnak az egyesülésre abban az esetben is, ha ezek az ügyletek túllépik az EEIG alapító szerződésében megfogalmazott cél/oka/t.

Az egyesülés és az innováció

Az egyesülés alkalmas struktúra a határokon átnyúló együttműködésre épülő, olyan innovációs tevékenységek végzésére, mint amilyen például a közfinanszírozású kutatási és innovációs projektekben való részvétel. Felhasználható arra is, hogy megszervezze és koordinálja tagjainak a tevékenységét, s mivel jogképes, szerződéseket köthet a saját nevében. Több esetben az EEIG egyedüli szerződő félként vehet részt az EU által támogatott projektekben, amennyiben a szervezetet létrehozó tagok megfelelnek a résztvevők minimális számával kapcsolatban támasztott követelményeknek.

Az említett céllal létrehozott egyesülésnek számos előnye van:

•az egyesülésre nagyrészt a közösségi jog irányadó, amely hozzájárul az alapító tagok közötti méltányos kapcsolatok kialakításához;

•az EEIG célja meglehetősen átfogó és a legtöbb szektorhoz kapcsolódhat;

•az egyesülés alapításával kapcsolatos ügyintézés igen egyszerű;

•indulótőkére nincs szükség;

•egyesülést létre lehet hozni határozott időtartamra, például egy projekt időtartamához igazodva, vagy határozatlan időtartamra, ha az egyesülés hivatott egy projekt keretében megkezdett munka folytatására;

•a munkához való hozzájárulás bármilyen formát ölthet, (jelentheti például egy európai kutatási projekt kapcsán a szerződéskötéskor meglévő know-how és kutatási tapasztalat átadását);

•az egyesülés hivatalos címe az egyik tagállamból átkerülhet egy másik tagállamba anélkül, hogy az EEIG-nek akár a jogi személyisége, akár a jogképessége megváltozna;

•az egyesülés minden tagja megőrzi autonómiáját, elkülönült tevékenységeit és identitását;

•a felelősség és a kockázat megoszlik a tagok között.