Apukám lediktált egy végrendeletet, de az egyik tanú én voltam. Érvénytelen lett az egész?
Apukám lediktált egy végrendeletet én írtam le. Apukám alárta két tanú előtt előtt. Formailag amúgy jó lenne.
Két féltestvérem, számomra és édestetvérem számára határozott meg hagyatékot.
Az egyik tanú én voltam, a másik pedig a fétestvérem élettársa.
Azonban a Ptk:
8:1. § [Értelmező rendelkezések]
(1) E törvény alkalmazásában
1. közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér;
2. hozzátartozó: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa;
(4) E törvény alkalmazásában testvérnek minősül a féltestvér is.
Tehát ha jól értelmezem, a fétestvérem is testvérem, ami így egyeneságbeli rokon, ami így hozzátartozó is egyben.
Viszont a végrendeletek tekintében a Ptk:
7:19. § [Tanú vagy más közreműködő számára rendelt juttatás]
(1) Az írásbeli magánvégrendelet tanúja, a végrendelkezésnél közreműködő személy vagy ezek hozzátartozója javára szóló juttatás érvénytelen, kivéve, ha a végrendeletnek ezt a részét az örökhagyó sajátkezűleg írta és aláírta.
Akkor ha jól értelmezem: Mivel én, mint a végrendlekező egyik gyermeke voltam az egyik tanú, ezáltal az összes fél- és édestestvérem "javára szóló juttatás érvénytelen"? Hiszen mind hozzátartozóm.
És mivel csak mi voltunk a kedvezményzetettek, így az egész végrendelet kuka, mert mert minden juttatés így érvénytelen. Hiszen semmi más kedvezményzett nincs benne.
Akkor a törvényes öröklés lép érvényre?
válasza:Három tanú (egy fétesó+pasija és az én édestesóm) volt szemtanúja, hogy ki írta. Én. De én sem hazudnék bíróságon. A börtön nem ér meg annyit.
Amúgy van teljes hangfelvétel a diktálásról és aközti diskurzusról. Minden kirstálytiszta. Amin halladsszódik semmiben senki nem befolyásolja az édesapánk akaratát.
De szerintem hiába. Egy polgári peres eljárásban a bíró kötött a Ptk-hoz. Ha abban azt írják feketén-fehéren, szerintem attól mégakkor sem térhet el, ha látja édespaánk valós, és minden befolyástól mentes akaratát.
Sajnos nekem egy bíró barátom mondta:
A bírósági jogszolgáltatás (pl Ptk alapján), nem minden esetben az igazság szolgáltatása.
válasza:#2 Ne akard jobban tudni a törvényeket mint az ügyvédek és főleg ne hergeld bele magad az "osztálymicsodába" vagyis ne csinálj gondot ott ahol nincsen.
A végrendelet akkor is érvényes ha csak szóban hangzik el de lehet bizonyítani. A tanúkkal kapcsolatban azért van kitétel, hogy ne lehessen kiszolgáltatott helyzetű embereknél visszaélni a végrendelettel és mondjuk a gazdag nagybácsi vagyonáról az egyik unokaöccse csinál egy "végrendeletet" amit ő ír le, a tesói meg "tanúsítják", csak hogy megszerezzék a vagyont.
Menj ügyvédhez!
#3: Fogok.
De azt gondolom, hiába gondolja a bíró, hogy minden rendben volt. (igazság szolgálatása). Ha a Ptk szigorú kikötéseket tesz. (Jogszolgáltatás).
Nem fog tudni a bíró eltérni, ha Ptk egyértelműen fogalmaz. A polgári per az sokkal kevesebb mozgásteret biztosít a bírónak, mint egy büntető ügyben.
A Ptk sokkal jobban kötött. Szerintem... Ha elbactuk a végrendeletet, mert én tanúztam, a Ptk-val szemben a bíró akkor sem dönthet. Még ha úgy is érzi, mit akart édesapánk (+hangfelvétel). Mert a döntésében kötött a Ptk-hoz. Vagy máskülönben másodfokon elkaszálják a döntését. Nem írhatja le az indoklásbán, hogy a Ptk ellenében hozott végzést. Ez kizárt....
válasza:#5 Mi a fenének hozod ezt MOST elő? Ez csak egy kitalált sztori lenne?
Ha a múlt évben halt meg akkor a végrendelet már régen a hagyatéki ügyet intéző jegyzőnél lenne - ha lenne. Április van, egy végrendelet bemutatásával nem vár a család hónapokat. Ha valóban létezne akkor már rég az illetékeshez került volna és ő szót volna ha bármi probléma van vele.
válasza: válasza:#6:
Létezik, nem sztori.
Csak (gondolom) azért nincs (még) hagyatéki tárgyalás, mert apu még életében szétosztotta (ingóságokat, vagyoni elemeket) amije volt. Egyedül ingóságok vannak még a végredeneltben ami hagyaték, de ott is csak egyforma szétosztásról rendelkezik. Szerintem a nagyon sikeres végrendeletet sem juttatta el emiatt senki a közjegyzőnek. Mert nem látta senki értelmét.
Csakhogy az egyik gyereke (egyik féltesóm) az ingatlan ajándékozásból nem kapott semmit. És szerintem megtámadja az ajándékozásokat. És azért feszegetem csak most, mert ha az ajándékozásokat (vagy az egyiket) a bíróság érvénytelenítené, akkor abból lesz egyből hagyaték, és a végrendeletnek akkor lenne jelentősége. És nem mindegy hogy törvényes öröklés, vagy végrendeleti lesz.
Sajnos a végrednelet úgy keletkezett kb egy éve, hogy ad-hoc apu csak elkezdte diktálni a 4-ből 3 örökös + az egyik örökös élettársa előtt.
Bár hangfelvétel is van (hallatszik rajta, hogy mindenkinek elmondom rögzítem és belegyeznek..). És mivel senki a közelben nem volt, így az egyik örökös élettársa, plusz én írtam alá. Ráadásul én írtam, ami duplán kizáró ok. De mivel nekem az összes örkös a rokonom is, így sikerült a végrendeletből mindenkit kizárni.
A vicces, hogy a végrendeletet 2 ügyvéd is látta még apu életében. Igaz csak úgy rátekintett, átfutott rajta. Mondták nem mestermű, de jó lehet. De egyiknek sem esett le... hülegyerekek... ezt elbactátok a tanúzással.
Egyébként a vagyon (értékpapír és pénz) szétosztásánál is a tanúzás lesz a támadhatóság fő oka. Már látom. Bár teljes bizonyító erejű mgánokiratba került, hogy Apu megbízott engem, hogy egyenlően osszam fel a teljes vagyonát az özvegye és a négy gyereke között. Kvázi mint egy hagyatéki végrehajtó lettem. Csak sajnos a tanú az egyik gyereke lett, (másik érdektelen).
Bár a Ptk-ban nem láttam, hogy kimondottan ki lenne a tanúzásból zárva az érdekelt fél. Vagy hogy emiatt érvénytelen lenne a magánokirat. De most olvastam, hogy érdemes ezt elelkerülni. És "érdektelen" emberekkel tanúztatni. Mert mivel ezek nem visszterhes ügyletek, így könnyen kimondhatja a bíróság, hogy hoppá... az egyik tanúzás így érvénytelen, hiszen "érdekelt" az ügyletben. Ráadásul nagy értékű, ingyenes juttatásban! És könnyen emiatt egy szimpla magánokirat lesz csak belőle, kisebb bizonyító erővel.
Bár ebban a szétosztásban mindenkik egyenő részben szerepel (kb mint a végrendeletben, vagy ha törvényes öröklésénél lenne). Tehát nincs aránytalan juttatás a tanú részére sem. Sem számomra mint a szétosztás "végrehajtójának".
Ráadásul minden ajándékozott elfogadta az ajándékokat. Egyedül a balhés féltesó nem volt hajlandó lemondani arról egy nyilatkozatban, hogy sosem támadja meg ezt az ajándékozást. De nyilatkozatban elfogadta az ajándékot. Semmi kifogást nem emelt. De hát 5 éve van erre...
Nyilván az ingatlan ajándékozás ügyvéd előtt történt.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!