Hogyan készüljünk a hagyatéki eljárásig ebben az esetben?

A feleségem édesapja nemrégiben elhunyt. A feleségemen kívül van még egy fia is (a feleségem féltestvére). A fiú lakcíme az elhunyt címére szól, ugyanakkor az elhunyt és fia közt rendkívül rossz volt a kapcsolat az utóbbi években: az apja nem engedte be a házába, a fiú meglehetősen züllött életvitele miatt. A fiú ugyan büntetlen előéletű, de a rendőrség látókörében szereplő (részünkre ezt szóban megerősítették) rendszeres kábítószerfogyasztó, gyakran fenyegette vagy fizikailag is bántalmazta mozgássérült apját, továbbá a lakásban található értéktárgyakból az apja tudta nélkül elvitt, hogy eladja azokat, mindezek miatt pedig az apja minden zárat lecserélt a házban és kizárta fiát onnan, aki az anyjánál élt eztán (tudomásunk szerint ott sem vele a házban, hanem egy alsó épületben, mert tőle is lopott, és ott is minősíthetetlenül viselkedett). A fiú nagykorú, cselekvőképes. A fiú anyja az elhunyt korábbi élettársa volt (nem házasodtak össze és kapcsolatuk évekkel ezelőtt véget ért, nem éltek eztán egy háztartásban). A hagyatéki eljárás még nem kezdődött el, a fiú anyja elmondása szerint meghatalmazás útján intézi fia ügyeit jelenleg is, és majd a hagyatéki eljárás során is (ez egyelőre szóbeli információ, nem láttunk meghatalmazást, nem is kértünk tőle). Az elhunyt házának kulcsai kizárólag a feleségemnél vannak, ők jó viszonyt ápoltak a nemrégiben elhunyt édesapjával. Mi kifejezetten nem szeretnénk a ház közelébe sem menni (más településen is élünk), ugyanakkor a temetésre készülve (teljes egészében mi intéztünk mindent, hozzájárulást sem kértünk senkitől) mindenképpen be kellett mennünk pl. iratokat előkeresni, villanyt és fűtést lekapcsolni stb.). Ezen felül pedig néhány értékes vagyontárgyat (pl. televízió, az elhunyt horgászfelszerelése, kerekesszéke stb.) ideiglenesen jobbnak láttuk eltávolítani az épületből. Ennek kizárólagos oka, hogy az említett féltestvér részéről nem elhanyagolható kockázat szerintünk, hogy "betör" az üresen álló épületbe (természetesen helytelen terminológia a betörés, hiszen a lakcímkártyája tulajdonképpen oda szól, mégha az elhunyt már évek óta nem is engedte be őt a lakásba), mi pedig szeretnénk, ha a hagyatéki eljárás során minden vagyontárgy rendelkezésre állna, nem csak egy része. A vagyontárgyak mozgatásáról a fiú édesanyját mindig írásban tájékoztattuk (csakis vele tudunk kapcsolatot tartani, a fiúnak pl. telefonja sincs). Egyelőre nem tudhatjuk, hogy az elhunyt végrendelkezett-e, és ha igen, annak mi lehet a várható tartalma. Végrendelet hiányában várakozásaink szerint 50-50 arányban osztozik a két féltestvér (más örökös nincs), ha ezt senki nem fogja vitatni (mi nem akarjuk). Ugyanakkor a fiú anyja fent említett meghatalmazására hivatkozva érdeklődik, hogy mikor kaphatna kulcsot a házhoz, hivatkozva arra, hogy amíg végrendeletről nincs tudomás, az 50-50 arányból kell kiindulni szerinte is, és ugyanannyi joga van a fia nevében eljárva neki is belépni a házba, mint a feleségemnek. Én ezt rendkívül aggályosnak érzem, már csak azért is, mert már az elmúlt időszakban is találtuk nyomát behatolásnak (pl. a garázs ajtaja fel lett feszítve, néhány üveg ottani hűtőben tárolt olcsó alkoholos ital tűnt el), az örökhagyóról pedig biztosan tudjuk, hogy éltében évek óta nem látta és nem is fogadta volna szívesen sem a fiát, sem annak anyját.

Mi természetesen nem szeretnénk semmi szükségtelen konfliktust és jogszerűen, tisztességesen szeretnénk eljárni. Ugyanakkor szeretnénk, ha az épület állaga és az épület berendezései, értéktárgyai is megmaradnának, értéküket megőriznék a hagyatéki eljárás lezárultáig. Hogyan járjunk el helyesen? Milyen szempontokat vegyünk figyelembe (hátha nem jutott még eszünkbe valami)? Érdemes ügyvéd segítségét igénybe vennünk? Erre tulajdonképpen már készülünk, de a közeljövőben tervezett ügyvédi konzultáció előtt még szerettem volna megkérdezni a Gyakorikérdések olvasóit is. Tulajdonképpen már a fenti szöveget is az ügyvédi találkozóra fogalmaztam, de akkor már beírtam ide is.