Milyen következmènyei lesznek ha tovább folytatja a gyanúsítgatást egy mentálisan sèrült nő?

"A rágalmazás csak akkor áll meg ha valótlanságot állít."

Honnan jönnek ezek a téves állítások? A #7-es válaszoló is, a #11-es is...

Előbb meg kéne nézni a btk-t, abban pontosan el lehet olvasni a jelenleg hatályos jogszabályt. De itt van egy ügyvédi iroda álláspontja is:

[link]

"A rágalmazás megvalósulásának NEM FELTÉTELE, HOGY a becsület csorbítására alkalmas tényállítás, híresztelés, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés VALÓS LEGYEN, ezért a cselekmény VALÓS TÉNYÁLLÍTÁSSAL IS ELKÖVETHETŐ"

A valóságnak és annak bizonyításának csak akkor van helye, ha a híresztelést a közérdek vagy valaki jogos érdeke indokolja. Például ha egy cégnek mondod el hogy a munkavállaló akit fel akar venni büntetett előéletű, az lehet a cég jogos érdeke, ilyenkor nem áll meg a rágalmazás. De ha ugyanezt a barátaid között vagy a szomszédaidnak híreszteled, akkor az már rágalmazás akkor is, ha igazat állítasz, hiszen mégegyszer leírom, rágalmazást el lehet követni valós ténnyel is. A kérdező esetében pedig nem áll fent sem közérdek, sem senkinek a jogos érdeke. A nő ahelyett hogy ordibál, és mindenkinek ilyeneket híresztel, elmehetne feljelentést tenni a bizonyítékokkal. Ha meg nem tudja bizonyítani, ott vagyunk ahol a part szakad, mert a btk előírja hogy ha igaz a híresztelés tartalma, és valóban fennáll a jogos érdek, azt akkor is tudni kell bizonyítani. Ha nem tudja bizonyítani, tökmindegy hogy igaz-e vagy sem, hiszen nem leellenőrizhető.

Ebben az esetben tehát lényegtelen hogy igaz-e vagy sem, mert a híresztelés senkinek sem az érdeke, puszta rosszindulatból történik. De még ha igaz is lenne és még jogos érdekből is történne, akkor is bizonyítani kellene tudnia, amit megtett volna ha már volt a rendőrségen korábban. Tehát nem igaz amit itt állítotok, hogy csak valótlansággal lehetne rágalmazni. Olvassatok utána, mielőtt ilyeneket írkáltok.

11-es vagyok, kimásoltam, amit találtam:

Lehet-e rágalmazás, ha valakiről valóságot állítok?

A rágalmazás jogi értelemben akkor valósul meg, ha valaki más személyről olyan tényt állít, híresztel vagy sejtet, amely alkalmas arra, hogy az illető jó hírnevét rontsa, és az állítás nem felel meg a valóságnak. Azonban, ha az állítás igaz, akkor az nem minősül rágalmazásnak. Fontos azonban megjegyezni, hogy még az igaz állítások is okozhatnak jogi problémákat, ha azok például a személyiségi jogokat sértik, vagy ha azokat rosszindulatúan terjesztik.

#14-nek:

Bár nekem sem tetszik, és egy b'romságnak tartom, de sajnos #12-nek igaza van.

Feljelentést tehet, de mást, bűncselekmény elkövetésével alaptalanul nem vádolhat! A feltételezés nem tény.