Vagyonmegosztás évtizedek múlva lehetséges?
Édesapám idős, csak hónapjai lehetnek hátra.
Kb. 50 évvel ezelőtt elvált az első feleségétől, ennek részleteit nem ismerjük. De abból van két gyermeke. Azaz nekem feltestvéreim.
A második (jelenlegi) házasságából pedig édestesóm.
Mikor még sokkal jobb állapotban volt apu, ajándékozással szétosztotta a nagyobb vagyoni elemeit. Ügyvéd előtt persze.
De az egyik féltestvérem csak keveset kapott. Többiek között egyformán. Mely vagyoni elem között egy családi ház is volt. Többek között az az egy féltestvér ebből sem kapott.
A ház egyébként tényleg az első házasság alatt épült, a telek is akkor lett véve, ahogy tudjuk. A ház 100% ban apu nevén volt az szétajándékozás előtt.
A féltesó megsértődött. És most valami olyat pedzeget, hogy apukánk és első felesége (azaz az Ő anyjával) között nem volt meg még a vagyonmegosztás. (50 éve!) Igy az ajándékozás érvenytelen, mert apu olyat is elosztott, ami szerinte nem is aput illetné. Mert a ház az első feleséggel közös vagyon.
Annyit tudok, a közös vagyonra iranyuló igény nem évül el. És nem az az irányadó, hogy kinek a nevén van a ház, hanem hogy az esetlegesen közös vagyon terheli-még.
Nyilván a féltesónak könnyű ha az ajándékozási szerződéseket tamadni akarja. Elég csak azt mondani nem volt még vagyonmegosztás az első feleséggel. Nyilván itt sok bizonyítási kényszere nem is lehet, hiszen ha valami nem volt, arról papír sincs.
Mi majd állítjuk az ellenkezőjét, hogy volt vagyonmegosztás 50 eve, ezt meg nekünk kell bizonyítani. De nyilván mi már nem fogunk erröl semmit fellelni, még ha volt is.
Komolyan ezzel lehet támadni? 50 évvel ezelőtti dolgokkal, amit rekonstruálni, bizonyítani is lehetetlen szinte? 50 évig persze ez nem volt fontos.
Most hirtelen 50 évig nem látott rokonok kerülnek elő. (Akik 50 évig sz@rtak apura amúgy kb)
Sajnos apu már nem számít, mert egyre demensebb. 50 évvel ezelőtti dolgokra alig emlékszik. Ugyanez igaz az első feleségre is, aki ha jól tudom még él.
Ilyen nincsen, ne foglalkozz vele.
A válással egyben a vagyonközösséget is a bíróság megszünteti és a házassági közös vagyon megosztásra került. Akkor ennek nagyon pontos menete volt. Anyámék is kb. 50 éve váltak el, a lakásnak is szépen meg volt az elosztása és anyám két évtizeden keresztül fizette apámnak a lakás rá eső részét, hogy az egész a nevén lehessen.
Nincsen olyan sem, hogy kötelező vagyonmegosztás valaki halála előtt. Ha ajándékozással maga szétosztja a vagyonát az egy lehetőség, a végrendeletet lehet vele kiváltani.
Ami nem lehetséges:
1. a volt feleség semmiféle követeléssel nem jöhet 50 évvel - de 1 évvel később sem a válás után.
2. ajándékozással teljesen kizárni az örököst az öröklésből.
Vagyis nincs olyan, hogy " nem volt meg még a vagyonmegosztás. (50 éve!)". Megvolt, csak esetleg nem tetszik az eredménye. A törvények akkor is a házasságot pont úgy vagyonközösségnek tekintették, mint ma és pont úgy a közös vagyont megosztották a váláskor, mint ma. Anélkül nincs válás.
A testvéred azonban ragaszkodhat az örökségéhez, legalább a köteles rész erejéig. Édesapád halála után a hagyatéki eljárásban kérheti majd a hagyaték osztályra bocsátását, vagyis, hogy a korábban ajándékozott dolgokat is vegye bele a jegyző a hagyatékba és így legyen meghatározva a neki járó köteles rész, amit örökölnie kell. Ekkor kell bemutatni majd azokat az iratokat amikkel az apád elajándékozta a vagyonát és a jegyző mérlegeli, hogy ez mennyire tükrözte a szándékát és mit kell beleszámítani a hagyatékba. Pl. ha 15 éve ajándékozott oda valakinek pénzt, hogy vegyen kocsit az nem ugyanaz, mint a halála előtt 5 évvel ajándékozni szét a vagyonát, hogy ne a halála után legyen rajta vita. Az én apám is adott minden unokának pénzt pár éve, de szerencsére azóta is rendben van - azt nyilván nem számítaná be a hagyatékba osztályra bocsátás során sem az illetékes, mert azzal egyértelműen nem az volt a szándék, hogy a gyerekei közül bárkit is előnyben részesítsen mással szemben.
A rokonok meg hiába kerülnek elő, örökölni csak a gyerekei és a felesége örökölnek majd. Ez nem az USA? itt egyértelműek az öröklési szabályok. Ha van gyerek, van feleség és azzal együtt is élt a halálakor, akkor ők örökölnek egyenlő részekben, senki más.
Vagyis aha majd esetleg édesapád után a hagyatékot kell intézni:
1. a hagyatéki eljárásban adjatok le minden iratot ami szükséges.
2. a testvéred kérheti a hagyaték osztályra bocsátását, ekkor az ajándékokat is bele fogják venni az eljárásba.
3. az ügyben eljáró közjegyző dönt arról, hogy mely ajándékot és milyen mértékben kell beszámítani a hagyatékba ami alapján megállapítják kinek mi az öröksége.
4. a köteles rész mindenképpen jár a testvérednek ha ragaszkodik hozzá, ez pedig a hagyatékból törvény szerint neki járó rész harmada, amit akkor is meg kell kapnia ha korábban apád már mindenét szétosztotta. Akkor ezt a korábbi ajándékok terhére kell megkapnia azoktól akik az ajándékokat kapták, a közjegyző által meghatározott módon.
5. a meghatározott hagyatékból a törvény szerint a közösen lakott ingatlant a gyerekek öröklik egyforma részekben, az özvegy (az együtt élő feleség) nem kap belőle tulajdont, de haláláig övé az egész ingatlan és a hozzá tartozó ingóságok haszonélvezeti joga. Minden mást egyenlő részekben öröklik a feleség és a gyerekek. 4 gyerek esetén mindenki 1/5-d részt. Az így kialakult hagyatéki résznek kell megkapja a testvéred is legalább a harmadát köteles részként.
6. semmiféle rokonnak semmiféle elvárása, követelése nem lehet, a volt feleségnek sem. Ha van végrendelet ott az elhunyt hagyhat bármit rájuk, de ez sem okozhatja, hogy a törvényes örökösök - a feleség és a gyerekei - ne kapják meg a köteles részt.
Még egy lemaradt: a törvény előtt nincs olyan, hogy édestestvér vagy féltestvér amikor öröklés van. Az elhunyt gyereke örököl, mindegy ki volt a másik szülő és milyen viszony van a testvérek között.
Nekem is van több féltestvérem, van akinek sem apja sem anyja nem azonos, csak nekem testvérem mindkettő. Amikor édesanyám meghalt, ott nem számított, hogy az apánk kicsoda, mind egyformán örökösök voltunk akik anyámnak a gyerekei. Ugyanakkor az a féltestvérem aki csak nekem testvérem, de anyámnak nem gyereke, az szóba se került - hiszen csak a gyerekei lehetnek az örökösei.
#2:
Köszönöm ezzel tisztában vagyok. Ezért nem is az osztási aranyokról, vagy egy féltestvér "jogállásárol" kérdeztem.
A kérdés arra irányult, hogy az ajándékozasi szerződések megtámadhatók-e ilyen módon. Hogy valaki felveti, hogy egy 50 évvel ezelőtti válás után nem történt meg még a vagyonmegosztás.
#1:
Köszönöm a választ.
A problémás féltestvér nem kizárva lett az az ajándékozásbol, hanem kevesebbet kapott. Még a hagyaték (ajándékokkal egybeszámitva) köteles részét (1/8) is eléri amit kapott.
Sajnos azért aggódom ezen, és azt jogosan, mert anyukám és apu viszonylatában beszéltem már ügyvéddel. Pont amiatt, hogy apukám és anyukám közös vagyonával mi lesz ha apu meghal.
Ugyanis anyukám és apu már külön élnek vagy 7 éve. Se vagyonközösség már nincs, se életközösség. Ez a jog szerint a házasság és a vagyonközösség vége. Még akkor is ha nem kérték a válás kimondását. Papíron házasok, jog szerint már nem. Közöttük viszont vagyonmegosztás viszont tényleg nem volt. Apu nyilván nem forszírozta, anukám meg szimplán abban bízott hátha rendbe jön a házasság. És nyilván rossz döntést is hozott, hogy ezt nem kérte. De utóbbin lépjünk túl.
Apu nevén a vagyonközösségük alatt, egyébként nagy vagyongyarapodás ment végbe. Aminek oka ténylegsen az, hogy anyu 45 évig a háztartásba hordta az ÖSSZES pénzét, semmi megtakarítás. Apu még rezsit sem fizett, Ő mindent értékpapírba tett a saját nevén. De ez lényegtelen is most.
Az ügyvéd elmondta. Apu halála esetén, anyukám akkor is jogosult a közös vagyon felére, ha már régóta megszűnt a vagyonközösség, és azóta vagyonmegosztás még nem történt. Ugyanis ezen igénye NEM ÉVÜL el.
Na ebből nem kell jogásznak lennem, és kitalálom, hogy ezen jog akkor apukám első volt házastársát is ugyanúgy megilleti. És sajnos tényleg nincs infónk, hogy csak elváltak, vagy volt-e valójában vegyonmegosztás. Apukánk állapota miatt nem tudja megmondani, anyukámnak meg infója nincs erről.
És azt nem jogászként is tudom. A válás és vagyonmgosztás két külön jogi aktus! Ugyanis a vagyonmegsoztásnál, közös megegyezésnél nincs is szükség bíróságra. A felek megosztják a vagyont egy magánokiratba foglalva, jobb esetben ügyvédi ellenjegyzéssel. Nem minden esetben értesül erről a bíróság. Ugyanis a bírósági vagyonmegosztás kérelmre indul.
Szóval mi a második házasságból származó gyerekek, csak valmai fajta szerződéssel, bírósági végzéssel tudjuk bizonyítani, hogy 50 éve, az első házasság után már megvolt a vagyonmegosztás.
Nyilván az más kérdés, hogy mennyire életszerű lesz a bíróságnak, hogy valaki 50+ év után kéri a közös vagyon megosztását.
Csak szólók, hogy ezért érdemes fél évszázaddal ezelőtti papírokat is megtartani, mert a jóég tudja mikor lesz rá szükség.
#5 "Az ügyvéd elmondta. Apu halála esetén, anyukám akkor is jogosult a közös vagyon felére, ha már régóta megszűnt a vagyonközösség, és azóta vagyonmegosztás még nem történt. Ugyanis ezen igénye NEM ÉVÜL el."
Ez nem öröklésnél jelentkezik hanem ha el akarnának válni.
A közös vagyonnak a vagyonközösség alatt létrejött vagyon számít. Ha 7 éve nem élnek együtt akkor joggal támadják majd meg ezt azzal, hogy ami most apád vagyona az már nem volt az anyáddal közös vagyon. Hogy mit hoz majd ki belőle a hagyatéki tárgyalás az más dolog.
Valóban először a házastársak közötti vagyonmegosztást kell tisztázni egy haláleset után, mert az lesz majd a hagyaték ami ez után volt az elhunyt vagyonrésze. De nem hiszem, hogy itt az 50% egyértelmű lenne pont a hosszú különélés miatt.
Azt nem kell sehogy sem bizonyítanotok, hogy 50 éve megvolt a vagyonmegosztás mivel az automatikusan a válással együtt jár. Olyan nincs, hogy elváltak de nem volt vagyonmegosztás. A válással egyszerre azt is kimondták hogy kinek mi jár a válás után. Nektek az első házassággal semmi dolgotok és az első feleségnek semmiféle követelése nem is lehet a hagyatékból.
A testvéred fog mindenképpen örökölni és az édesanyád. Itt először meg kell majd állapítani, hogy a házasságban mi volt az anyád része a vagyonból, mi az apádé és majd az lesz a hagyaték ami apád része.
Valamit nagyon összezagyválsz. Azt kell elfogadnod, hogy a válással a házasság, vagyonközösség teljesen lezárult. Vége. Onnantól egymáshoz semmi közük és se a volt feleség nem léphet fel semmiféle követeléssel, nem jogosult örökölni semmit, se fordítva nem lenne így. Semmi olyan nem létezik, hogy a volt feleségre is az vonatkozna, mint anyádra - mivel anyád nem vált el és nem született meg a vagyonmegosztás közöttük - a volt feleségnél meg már megtörtént 50 éve. Nem kérhet semmiféle vagyonmegosztást a volt feleség, mert az már régesrégen megtörtént.
Az a kitétel, hogy a vagyonmegosztásra az igénye nem évül el nem azt jelenti, hogy az bármikor megilleti, hanem hogy még nem történt meg a vagyonmegosztás mert még nem váltak el. A válás esetén, legyen az bármikor, most vagy 20 év múlva, ugyanúgy joga van a közösen szerzett vagyon feléhez. De a volt feleségnek ez a joga már teljesült az 50 évvel ezelőtti váláskor. Nem elévült hanem teljesült. Ha van egy lottónyereményed, az is megillet téged még bizonyos idővel később is ha nem vetted fel azonnal. De ha már egyszer felvetted akkor nem veheted fel még egyszer, akkor mér teljesült és hiába jönnél azzal, hogy de te nyertél, ott a nyerő szelvényed, ha már megkaptad a nyereményed.
Az első feleségnél ez már teljesült, a vagyonmegosztás a válással megtörtént, mindegy mit mondanak róla, az anyád pedig még a felesége, nem volt válás, EZÉRT van még joga a vagyonmegosztást kérni és az nem évül el egészen a válásig. Ha elválnának akkor megtörténne és akkor se lenne semmi joga utána semmihez, nem is örökölhetne mér apád vagyonából.
#6:
Köszönöm a konstruktív vitát. De akkor nem volt egyértelmű, ami alapján a logikám elindult.
Ha az ügyvéd/jogszabály azt mondja: A tulajdonra vonatkozó igény nem évül el.
Én nem is állítottam hogy anyukámat illetné apukém nevén lévő vagyon 50%-a. A közös és külön vagyom meghatározásánák módjával tisztában vagyok. Nem részletezzük. A kérdésem elvi része nem ez.
Hanem az, hogy akkor miért vonatkozna más az 50 évvel ezelőtti válásra? (Most a Ptk idóbeli változását hagyjuk figyelmen kívül).
Az iőbeli korlát nélkül, akkor tök mindegy hogy 7 éve nem volt vagyonmegosztás anyukám, vagy 50 éve ez az apukám első házasságága tekintetében. EZ A KULCS MOMENTUM! Mindegyikre az időkorlát nélküliség vonatkozik akkor. "Aequalitas" elve.
De kérlek egy dolgon ne lépj túl, asszem itt van nézőpont különbségünk:
Igen, a válásnál vagyonmegosztás is van. De kettő két külön jogi aktus. A vagyonmegosztást nem kötelező bíróság előtt végezni. Az magánokiratba is fektethető. Ha apukám az első házastársával magánokiratbn egyezett meg, akkor számomra ennek bizonyítéka a magánokrat bemutatása. Még akkor is, ha amúgy 50 éve elváltak.
Tudtommal a válást akkor is kimondja a bíróság, ha vagyonmegosztás még nem történt meg. Ergó, attól hogy hivatalosan elvált valaki, abból nem egyenesen következik, hogy a vagyonmegosztás meg is történt. És innen nyitott a történet...
"Hanem az, hogy akkor miért vonatkozna más az 50 évvel ezelőtti válásra? "
Akkor sokadszorra is leírom: NEM VONATKOZIK! Elváltak, vége.
"Az iőbeli korlát nélkül, akkor tök mindegy hogy 7 éve nem volt vagyonmegosztás anyukám, vagy 50 éve ez az apukám első házasságága tekintetében. "
VOLT vagyonmegosztás 50 éve amikor elváltak. Vagyonmegosztás nélkül nincsen válás. Ha elváltak 50 éve akkor VOLT vagyonmegosztás 50 éve. Pont.
"A vagyonmegosztást nem kötelező bíróság előtt végezni. Az magánokiratba is fektethető. "
Igen. A válás lezárása ELŐTT meg lehet egyezni egymás között a vagyon megosztásában, de nem utána. Ha nem tudnak megegyezni akkor a bíróság dönt, de ez nem tart 50 évig.
"Ha apukám az első házastársával magánokiratbn egyezett meg, akkor számomra ennek bizonyítéka a magánokrat bemutatása. "
Számodra ez lényegtelen. Az 50 éve volt, minden tulajdonnak azóta a volt feleség nevén kell lennie. Ami jelenleg apád nevén van az vagy az ő vagyona vagy anyádé.
A helyzet egyszerű. NEKED nem kell semmivel foglalkoznod ami a volt feleséget illeti. SZÁMODRA nincs olyan, hogy nem volt vagyonmegosztás köztük, ez vagy az még a volt feleség tulajdona lenne. A volt feleségnek kell bizonyítania ha nem volt vagyonmegosztás vagy bármi ami apád nevén van ma az szerinte az ő tulajdona. Egy másodpercig sem kell téged foglalkoztasson a dolog, mert 50 évvel később nem lesz bíróság ami kimondaná apád bármely tulajdonáról, hogy az a volt feleséget illeti meg - mivel már rég másik házasságban él.
Nem igazán értem a problémádat, mikor a helyzet egyáltalán nem bonyolult. Valamit állít a volt feleség - neki kell bizonyítania. Ennyi.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!