A kreszben van kötelező segítségnyújtás. Na de a közlekedésen kívül mi a helyzet?

Közlekedésen kívül is van.

Segítségnyújtás elmulasztása Btk. 166. §

Btk. 166. § (1) Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a sértett meghal, és életét a segítségnyújtás megmenthette volna.

(3) A büntetés bűntett miatt az (1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a veszélyhelyzetet az elkövető idézte elő, vagy ha a segítségnyújtásra egyébként is köteles.

(4) A (3) bekezdés utolsó fordulata nem alkalmazható azzal szemben, aki a közlekedési szabályok alapján köteles a segítségnyújtásra.

A cselekmény elkövetője, („Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget”) bárki lehet. Nem feltétele a segítségnyújtás elmulasztása elkövetésének, hogy a segítségnyújtásra szoruló személy sérülését, vagy az életét, testi épségét, egészségét közvetlenül veszélyeztető helyzetet az elkövető idézze elő.

A törvény értelmében annak a személynek kell segítséget nyújtani, aki sérült, vagy akinek az élete, testi épsége közvetlen veszélyben van, függetlenül attól, hogyan került ilyen helyzetbe.

Az egészség megóvását, az élet, testi épség védelmét a törvény csak az ember vonatkozásában állapítja meg kötelezettségként. Tehát ha valaki lát az útszélén egy szenvedő állatot (legyen az ló, kutya, tyúk, róka, egér, madár, stb.) és amellett segítség nyújtás nélkül megy el, nem állapítható meg a bűncselekmény a terhére.

Sérültnek az a személy tekinthető, „ … akinek az élete, vagy a testi épsége sérelmet szenvedett.”

A közvetlen veszély pedig azt a helyzetet jelöli, amikor még nem következett be a sérülés, de annak reális, közeli lehetősége fennáll.

Milyen okból alakulhat ki közvetlen veszély?

Kialakulhat más személy jogellenes, de akár jogos (vétlen) magatartásából. Lehet természeti erőből származó, előidézheti állat vagy az a személy is, aki ennek következtében segítségnyújtásra szorul, de fakadhat szervi betegségből is, stb..

Most ha azon túllendülünk, hogy ha a tízéves gyerekemet megkérdezem, ő is azt mondja, hogy segíteni kell bárkinek, mi különbség lehet - segítségnyújtás szempontjából - aközött, hogy zebrán valakit elcsapnak előtted, vagy az állványról eléd esik valaki?

"A közlekedésen kívül is cserbenhagyásnak minősül"

Közlekedésen kívül semmilyen cserbenhagyás nincs, cserbenhagyást a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője követhet el.

"Vicces lenne ha az embereket ilyenre köteleznék, okés a forgalom komoly dolog de gyalogosan miért kéne játszania a hőst valakinek idegen emberekkel csak mert látott valamit."

A segítségnyújtás elmulasztásának büntetőjogi tényállása nem épp vicc kategória, kérdező!

De ezt a 4 - es le is írta.

Neked "csak" fel kell dolgoznod.

Egyetlen dologgal egészíteném csak ki.

A bűncselekmény elkövetési magatartása a z elkövetőtől a "tőle elvárható" segítségnyújtás elmulasztása.

Ez pedig egyéniesítve kell eldönteni, minden elkövető szakismerete, tudása, iskolázottsága szerint ítélendő meg.

A vízben fuldokló kimentése nem várható el attól, aki nem tud úszni (ebben az esetben az értesítési kötelezettség elmulasztása a tényállásszerű elkövetési magatartás.).

Valamint nem kötelezettség a saját élet kockáztatása.

Az égő házból történő kimentés nem kötelező az átlagember számára, ha nincs ilyen képzettsége.