Ez vajon miért nem a Btk szerinti csalás a rendőrség részéről?
Tényállási elemek mind teljesülnek, azaz úgy rendelnek meg valamit előre, hogy már eleve tudatában vannak a fizetési képtelenségüknek.
Ez szerintem mezei csalás a javában.
Minősítő körülményként még hozzájön, hogy hivatali hatalommal visszaélve, kényszerítik is a szakértőt a tévedésbe ejtés és tévedésben tartás "elfogadására", és a veszteség eltűrésére, hiába tud róla adott estben, mert jogszabályilag nem mondhat nemet.
A katonai ügyészég miért nem nyomoz és emel vádat a kirendelésért felelős ellen?
Rendben, akkor többé-kevésbé egyetértünk, hogy a tényállás megvalósul, csak annyi a probléma, hogy nem lehet eldönteni, ki a felelős?
De hát sok nyomozás indul ismeretlen tettes ellen ... Ezek szerint itt is a nyomozásnak az lenne a célja, hogy megállapítsa, kit is terhel a büntetőjogi felelősség.
(azért, mert engem pl jogszabály kötelez tűzvédelmi terv készítettésére, még nem ment fel a fizetési kötelezettség alól pl, tehát én ezt nem látom indoknak)
válasza:“ Rendben, akkor többé-kevésbé egyetértünk, hogy a tényállás megvalósul, csak annyi a probléma, hogy nem lehet eldönteni, ki a felelős?”
Nem. Az én véleményem szerint nem valósul meg a tényállás, mert nincs alanya. Nincs személy aki elkövetné.
És ha nincs alanya, aki elköveti, akkor nem történik bűncselekmény.
Hajszál választ el dolgokat attól, hogy történik-e bűncselekmény vagy nem. Konkrétan hajszál, apróságok.
Igen, sokszor hajszál, de szerintem egy bűncselekményi tényállás nem attól tekinthető érvényesnek, mert már előre tudható az alanya.
Jelen esetben tulképp oda jutunk, hogy maga az állam az elkövető, hiszen az állam valósítja meg, a saját maga alkotott jogszabályai alapján és a saját erőszakszervezetén keresztül.
De végül is nem annyira meglepő ez, hát úgymond alacsonyabb szinteken, egyes kormányhivatali osztályok részéről mindennapos gyakorlat a közokirathamisítás, mégse tudok olyan esetről, amikor felléptek volna a büntetőjog eszközeivel. Legjobb esetben, "jaj elnézést, félrenéztük" és az Akr szerint visszavonja, javítja. Pedig ettől még a tényállás befejezettnek volt tekinthető.
Ha holnap kijön egy Korm. r. arról, hogy a bérgyilkosság a XYXYX/2024. 6/b pontja szerinti megrendelés esetén nem tekinthető bűncselekménynek, akkor ugyanitt tartunk. Csak éltek egy jogszabályi lehetőséggel, de attól még a tényállás megvalósul. Aztán le lehet osztani a szerepeket a közvetlen elkövetőre, a megbízóra, egészen addig a pontig, aki végül is jogszabály alapján rendelte meg.
Nem 100%-os a párhuzam, de abban mindenképp egyezik, hogy állami szerv visszaéléseivel szemben tehetetlen az állampolgár, sőt, tűrni kénytelen a negatív kihatásokat is, és mindenre válasz a "jogszabályi felhatalmazás alapján". Csak azért az ilyen eseteket nem szabad túlságosan szabadjára engedni, mert alakultak már csúnya dolgok ebből a szemléletmódból.
válasza:“ bűncselekményi tényállás nem attól tekinthető érvényesnek, mert már előre tudható az alanya”
Azt nem érted meg, hogy az elkövető személye és a bűncselekmény alanya nem ugyan az.
Ha megvalósul a bűncselekmény, de nem tudják ki követte el, attól az megvalósult és ismeretlen tettes ellen elindul.
Itt az a baj, hogy a cselekménynek nincs olyan résztvevője, aki kimerítené a tényállást.
Hiszen itt tudjuk, ki rendeli ki a szakértőt, tudjuk ki engedélyezi, tudjuk ki adja utasításba és a többi és a többi. Csak hogy attól függetlenül, hogy a személyeket megtudjuk nevezni, nem tudjuk megnevezni ki az aki teljesíti a törvényi tényállást. Ezt nem érted meg.
Abban egyetértek, hogy egy rendes, működő jogállamban ilyen történhetne meg.
Értem, de ugye egy jogállamban annak is kellene működnie, hogy a gépezet bármelyik fogaskereke jogellenességet észlel, akkor megtagadja a jogszabályban foglaltak végrehajtását.
Legyen az a bűnügyi osztvez vagy a nyomozó. Így végül is mindenki tud a visszaélésről, mégis zökkenőmentesen zajlanak.
"nem tudjuk megnevezni ki az aki teljesíti a törvényi tényállást"
Részese ennek egészen attól a ponttól mindenki, ahol már előre tudomással bírnak a kifizetés elmaradásáról, kvázi ingyenmunkát rendelnek meg, mégis megteszik.
Csak mert sokan részesei egy bcs-nek, még nem jelenti azt, hogy mégse bcs. Jogelméletileg se gondolom, hogy csak mert nem ismerjük a törvényi tényállás megvalósítóját, ez felmentést adna a tényállás megvalósulása alól. Értem, amit írsz, de szerintem jelen esetben is befejezettnek tekinthető a tényállás. És akkor legyintsünk rá, mert "túl szövevényes" és nem lehet visszagöngyölíteni, ki is a felelős a halálesetért?
válasza:“ Részese ennek egészen attól a ponttól mindenki”
Nem. Nem részese és ezen tovább még 40 válaszba felesleges is vitázni. Nem valósul meg a bűncselekmény, ez egy polgári peres eljárás.
Felesleges, biztos, csak szóval nem értem, a csalás tényállásának melyik része nem egyértelmű. Kár is keletkezik, a tévedésbe ejtés is megtörténik, a haszonszerzés is egyértelmű.
"Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el."
Nem értem, melyik az a része a tényállásnak, amely egyáltalán kérdésessé teszi a megvalósulást.
Az nem tényállási követelmény, hogy az "aki" előre ismert és egyszemélyben definiálható legyen. A nyomozásnak pontosan az "Aki" meghatározására kell rámennie, mivel egyedül ez kérdéses.
válasza:“ tényállási követelmény, hogy az "aki" előre ismert és egyszemélyben definiálható legyen”
Nem tényállási követelmény, hogy előre ismert legyen, de követelmény, hogy létezzen ilyen személy.
És ez az, hogy nincs. Nem tudsz egy, kettő, tíz embert megnevezni, aki ezt külön, együtt elköveti.
Hasonló helyzet áll fent a hitelnél
“ Ha az elkövetőnek már a kölcsön felvételekor hiányzik a teljesítési szándéka, elköveti a csalást. Önmagában az a tény viszont, hogy az adós a kölcsönt kellő időben visszafizetni nem tudja, nem alapozza meg a csalás bűncselekményében a bűnösségét. ”
A rendőrség akar fizetni, csak nem tud kellő időben. Ezt bizonyítja is, hogy kifizetik csak késnek vele. Ez máris kizárja a csalást. Ha egyszer megrendelnék xy szakértőt majd utána letiltják a számát, amikor adja a költség térítést kidobják a kukába akkor egyértelműen szándékuk az, hogy ki se fizessék. Viszont ők szándékuk kifizetni, ki is fizetik csak késve. Ez az a hajszál, amiről beszéltem, hogy elválasztja.
Hasonló, rongálás.
Én utállak téged. Tudom hol laksz, tudom mikor mész munkában. Oda megyek mielőtt indulsz 10 perccel és a vadi új XC Volvod tükrét lerúgom. Megvárom, hogy ki gyere, hogy nevethessek. Kijössz, kihivod a rendőröket.
Ha én elmondom, hogy igen, rühellem ezt az embert és letörtem a tükrét az rongálás bűncselekmény.
De ha én azt mondom, hogy én ki akartam kerülni a járdán egy tolószékest, megbotlottam és véletlenül a tükrödben kapaszkodtam meg, máris nem rongálás.
Konkrétan csak a “szándékom” változott, és máris elhatárolódik egymástól. Ugyan ez a helyzet.
A rendőrségen nincs olyan részese a cselekménynek, aki azzal a szándékkal ejti tévedésbe, hogy nem fizetünk. Megírják a papírokat, értelem szerűen szolgáltatásnál utólagos fizetés lesz, csak mikor eljön a fizetés hiába akarna fizetni, nem tud.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!