Jogilag gyilkosság-e, ha valakit meg akarnak mérgezni, és kicseréli a poharat és a merénylő issza meg a mérget?

Két poharat felcserélni nem bűncselekmény.

A bonyodalom abból lenne, hogyan bizonyítod be, hogy nem te tetted a mérget a pohárba?

Amennyiben ezt sikerül bizonyítani, már sokkal könnyebb azt megjárszani, hogy a pohárcsere véletlen volt, nem is tudtál a méregről.

Cifrázható a történet: egy harmadik személy figyelmeztet, hogy méreg van a pohárban.

Kicseréled, valóban méreg volt.

Az illető, aki figyelmeztetett, elmondja, hogy mi történt.

Büntethető vagy?

Ez már bonyolult, és tovább bonyolítható a részletekkel (miért is akart megmérgezni?)

Lehet ott olyan csavar is, hogy valójában az a megtévesztés, hogy kinek volt szánva a méreg.

“ bonyodalom abból lenne, hogyan bizonyítod be, hogy nem te tetted a mérget a pohárba?

Amennyiben ezt sikerül bizonyítani, már sokkal könnyebb azt megjárszani, hogy a pohárcsere véletlen volt, nem is tudtál a méregről.”

Már félre ne érts, de ez baromság. Magyaroszágon az ártatlanság vélelme van. Nekem nem kell semmit bizonyítanom, hiszen amég el nem ítélnek, addig én ártatlan vagyok. Ennek ellenkezőjét, tehát a bűnösségét a hatóság köteles bizonyítani.

Én az 5 éves tárgyalást végig ülhetem úgy, hogy egy szót sem szólalok meg.

A hatóságnak kell bizonyítani azt, hogy én tettem a pohárba a mérget.

Emberölést rábizonyítani valakire, nagyon nehéz. Ha mondjuk én egy verekedésben úgy meglökök valakit, hogy az meghal, nem lesz emberölés.

Ha te véletlenül felcserélsz két poharat, az sem lesz. Hiszen a szándekod nem az, hogy valaki meghaljon. Egyértelműen nem emberölés.

“ t. Itt most szándékos kicserélésről volt szó de azt nem tudta, hogy épp akkor akarja megmérgezni“

De ez amit beszélsz, egy logikai bukfenc.

Vagy nem szándékos a kicserélés vagy nem tudta.

Ha nem tudta, hogy méreg van benne akkor nem szándékos a kicserélés, hiszen hogy cserélhetnéd ki szándékosan a mérgezettre, miközben nem tudod, hogy mérgezett.

Ha pedig szándékosan a mérgezettre cserélte ki, akkor tudta, hogy mérgezett.

Az, hogy van két pohár és én elveszek egyet, vagy találomra, rossz szándék nélkül adok egyet a másiknak, az nem emberölés.

“ Másik változata lehet, hogy látta is hogy beletett valamit.”

Ez sem emberölés, hiszen azzal, hogy Kiss Pista beletesz valamit a sörömbe, én pedig az övét veszem el tevőlegesen nem veszek részt a cselekménybe.

1. Nem azért veszem el a másik poharat, mert azt akarom, azt kívánom ezzel, hogy meghaljon.

2. Nincs tudomásom róla, hogy ha ő megissza az én részemre kiadott poharat, akkor ő meghal

3. Nem tudom mit tett bele. Gyógyszert, íz fokozót, fűszert. Ennek hiányában nem felelek az ő haláláért.

Nyilván, tegyük el. Végig nézem, hogy elővesz egy liter fagyállót, amire hatalmas betűkkel ra van írva, hogy fagyálló. ezt beleönti a nekem célzott pohárba, én ezt kifigyelem. Amikor ki megy mosdóba felveszem a poharat, és a kezébe nyomom hogy tessék ez a te poharad, akkor lehet emberölés.

Hiszen tudomásom volt róla, mi az. Tudomásom volt róla, hogy a fagyálló fogyasztása halálos. És szándékosan én adtam neki a poharat, azzal a céllal, hogy megigya, és itt számolhattam azzal, hogy ebbe belehal.

Nyilván, rengeteget számít mit lehet ebből bizonyítani.

Ott a fagyállós gazda esete. Egy hatalmas hibát ejtett az eljárás során, őszinte volt.

Elismerte, a szándékot. Elismerte, hogy azért tette bele a fagyállót, hogyha valaki beleiszik a borba annak baja legyen. Innentől ő szándékosan tette, és cselekményével kívánta másnak a sérülést.

Ha végig azt mondta volna, én véletlenül osszekevertem, fölötte egy polcról bele borítottam, de gondosan illetéktelenek elől elzártam, simán védhető lett volna.

Ott simán védeni lehetett volna, hogy a francba beleborult, de elzárta nehogy beleigyon valaki. Az, hogy hozza betörtek és beleittak nem az ő hibája.

Csak itt az öreg elmondta a szándékot, ezzel más kontextusba helyezte.