Mi a jogi háttere annak, ha akár egy betörő, akár egy semleges, a telek kerítésén belülre kerülő személyt a házőrző kutya megtámad, megharap, stb?

A lényeg, hogy ki legyen táblázva a kutya létének ténye!

Ettől a ponttól kezdve nincs az a bíróság, amelyik a megkóstolt behatoló mellé állna!

"Ha megharap valakit, aki illetéktelenül behatolt, vagy akár csak egy postást"

Ha a magánterületre megy be, a postás is ugyanolyan illetéktelen, mint egy betörő. Nem csak az illegális, ha éjjel, símaszkban törsz be valahova. Ilyen esetben az őt ért kárért nem felelsz, fura is lenne pl. azért téged számonkérni, mert egy illetéktelenül a telkeden tartózkodó pl. elesett egy fadarabban és beverte a fejét. Ugyanígy a kutyaharapás sem a te felelősséged, amíg a kutya a te elkerített, kitáblázott magánterületeden tartózkodik, és a tartása megfelel a jogszabályoknak.

A "harapós" kutya tábla tudtommal nem kötelező, de az valóban nem árt ha a kutya jelenlétére tábla figyelmeztet. Mint a nagyobb parkok, elkerített magánterületek esetében a "kutyával őrzött terület" táblák.

Tankönyvek gyakran idézik: "Ezekből kifolyólag tartja Székely János megfogalmazhatónak, hogy miután a keritésen keresztül jogtisztelő ember általában nem közlekedik, aki ilyen jogellenes behatolás során felnyársalja magát, akit a kutya összeharapdál az a saját bűncselekménye elkövetéséből háramló kockázatot köteles maga viselni. A bemászó tolvaj, mint jogtalan támadó nem igényelheti, hogy a jogosult tekintettel legyen rá, és “munkája” veszélytelenségét biztosítsa"

A kutyát a jog „telepített” védelmi eszköznek tekinti. Figyelni kell arra, hogy legyen kint egy harapós kutya tábla, ne tudjon gyereket megharapni (kerítésen ne tudja bedugni az ujját), ne olyan harci kutya fajta legyen, amit elterjedten élet kioltására alkalmasnak szokás tekinteni. Mivel telepített eszközre a jog előírja, hogy ne legyen élet kioltására alkalmas.

"A megelőző jogos védelemnek nincs kialakult ítélkezési gyakorlata. A jogos védelem büntető ítélkezésbeni tapasztalataira, és az annak gyakorlatából felhasználható jogértelmezésekre figyelemmel megjegyzést érdemel, hogy ha a „telepített” védelmi eszköz – a bekövetkező jogtalan támadást érzékelve - akkor lép működésbe, amikor a védelmi eszköz telepítője maga is jelen van, akkor az aktualizálódott elhárító cselekményt nem a 21. §, hanem a 22. § (1) vagy (2) bekezdése szerint indokolt megítélni."

[link]

"Mit jelent a „telepített” eszköz fogalma?

A telepített eszköz fogalmát a Kúria nem értelmezi, de ide tartozik, minden olyan eszköz, amely, a jogtalan támadást, közvetlen emberi közrehatás nélkül képes elhárítani. Ide sorolható a medvecsapda, farkasverem vagy a házőrző állat is. A harapós kutya eszközként való meghatározása elméleti kérdéseket vethet fel, miszerint a kutya nem eszköz, illetve a kutyatartáshoz nem szükséges megelőző védelmi szituáció. A telepített eszköz fogalma alá tartozik tehát minden olyan berendezés, eszköz, módszer vagy esetleg állat is, amely a jogszabályi keretek közé tartozik."

[link]

"Akkor akár lézerágyús, áramkerítéses aknamezőt is építhetek az udvaromba, ha az kizárólag betörőben tehet kárt..."

A #4-es válaszoló leírta, hogy "telepített eszközre a jog előírja, hogy ne legyen élet kioltására alkalmas."

Szerinted egy aknamező nem alkalmas az élet kioltására?

"Az mennyiben más helyzet"

Annyiban más, hogy alkalmas volt az élet kioltására - hiszen meg is haltak tőle.

A Kúria azt is fejtegeti még „telepített” védelmi eszközzel kapcsolatban (ez a kutya is), hogy ha jelen van a telepítője, akkor jog által védekező életének kioltására is irányuló támadásnak tekintett esetekben, a kutya meg is ölheti a támadót. (Pl. éjszaka ház/lakás előszobájában, de ház udvarán még nem).

#4

A jogos védelem

21. § Nem büntetendő annak a cselekménye, aki a saját, illetve a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzése céljából telepített, az élet kioltására nem alkalmas védelmi eszközzel a jogtalan támadónak sérelmet okoz, feltéve, hogy a védekező mindent megtett, ami az adott helyzetben elvárható annak érdekében, hogy az általa telepített védelmi eszköz ne okozzon sérelmet.

22. § (1) Nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.

(2) A jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna, ha

a) azt személy ellen

aa) éjjel,

ab) fegyveresen,

ac) felfegyverkezve vagy

ad) csoportosan

követik el,

b) az a lakásba

ba) éjjel,

bb) fegyveresen,

bc) felfegyverkezve vagy

bd) csoportosan

történő jogtalan behatolás, vagy

c) az a lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen történő jogtalan behatolás.

A házőrző kutya által okozott sérülések jogi háttere összetett kérdés, és több tényezőtől függ. Magyarországon a kutyatartók felelőssége általában a következőképpen alakul:

1. **Illetéktelen behatolók**: Ha valaki jogtalanul lép be a telekre, és a kutya megtámadja, a kutya gazdája általában nem vonható felelősségre, különösen, ha a terület jól el van kerítve és figyelmeztető táblák is ki vannak helyezve³.

2. **Postások és más hivatalos személyek**: Ha a kutya olyan személyt támad meg, aki jogosan tartózkodik a telken (például postás, közüzemi szolgáltató munkatársa), a gazda felelősségre vonható. Ebben az esetben fontos, hogy a kutya megfelelően legyen kiképezve és a gazda minden lehetséges óvintézkedést megtegyen a támadás elkerülése érdekében³.

3. **Biztosítás**: Érdemes lehet házőrző kutyára vonatkozó biztosítást kötni, amely fedezheti az esetleges károkat és jogi költségeket⁴.

Mindig fontos, hogy a kutya jól legyen kiképezve, és a gazda minden szükséges óvintézkedést megtegyen a balesetek elkerülése érdekében. Ha bármilyen kétséged van, érdemes jogi tanácsot kérni.

Ha a ChatGPT-s válaszok érdekelnek, majd megkérdezzük ott.

Komolyan ez a jövö? Üres agy, maj' megkérdezzük a KI-t?