Kardiológus szakorvosom elhúzta a jogosítványom meghosszabbítását, nem vett előbbre, és az időpontot ki kellett várnom. Végül nem engedi a jogsimnak a meg hosszabbítását. A többi alul. Mit tudok csinálni ez esetben?

Legálisan semmit nem tehetsz, ha az orvos nem adja meg az alkalmasságit. Vannak kizáró okok, ahogy te is írtad ez az egyik ilyen.

Más is dolgozik ilyen betegséggel? Akkor kérdezd meg őt, h hogyan szerzett papírt… ennél jobb tanácsot nem fogsz kapni sztem.

Talán csak azt, h gondolkozz el, h mi lesz, ha 40 tonnával a hátad mögött rosszul leszel a pályán. Megölsz egy családot, vagy magadat. Ennyit nem ér az egész.

Az a baj, hogy ennek kb semmi köze nincs a joghoz. Ez egy orvosi döntés, amibe sajnos sikerült belefutnod. Ügyvéd ezzel nem tud mit kezdeni.

Tudom, hogy nagyon szar, főleg ha egész életedben ezt csináltad, és máshoz nem értesz. De sajnos az egyesnek igaza van...

Jogszabály rendelkezései szabályozzák az egészségügyi alkalmasságot, attól orvos nem térhet el:

[link]

látótérre, 2. alkalmassági csoportra:

"c) látótere vízszintes irányban mindkét szemre legalább 160°-os, amely balra és jobbra legalább 70°-ot, felfelé és lefelé legalább 30°-ot bővül, és

d) a látótér középpontjától számított 30°-os sugarú tartományon belül a látás nem terhelt"

szív és érrendszeri betegségre, 2. alkalmassági csoportra

"4.2.1. A következő szív- és érrendszeri betegségek fennállása esetén az egészségi alkalmasságot csak szakorvosi vélemény ismeretében és akkor lehet megállapítani, ha a kérelmező betegségét eredményesen kezelték:

a) alacsony pulzusszámmal járó szívritmuszavarok: szinuszcsomó-betegség és másodfokú AV-blokkal (Mobitz 2.) járó ingerületvezetési zavar; harmadfokú AV-blokk vagy váltakozó szárblokk;

b) magas pulzusszámmal járó szívritmuszavarok (szupraventrikuláris és ventrikuláris szívritmuszavarok), ha polimorf, paroxismális ventrikuláris tachycardia vagy defibrillátor használatát szükségessé tevő elhúzódó ventrikuláris tachycardiával társulnak;

c) állandó szívritmus-szabályozó készülék beültetése vagy cseréje;

d) szívelégtelenség: NYHA I. és II. stádium, feltéve, hogy a bal kamrai ejekciós frakció legalább 35%;

e) III. stádiumú vérnyomás (diasztolés vérnyomás legalább 110 Hgmm és/vagy szisztolés vérnyomás legalább 180 Hgmm).

4.2.2. Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani a következő szív- és érrendszeri problémák (betegségek) fennállása esetén:

a) defibrillátor beültetése;

b) szívelégtelenség: NYHA III. és IV. stádium;

c) szívműködést segítő eszközök;

d) szívbillentyűzavar NYHA III. vagy IV. stádiumban vagy 35% alatti ejekciós frakcióval, mitrális szűkülettel és pulmonális hipertóniával vagy echokardiográfiával igazolt súlyos aortaszűkülettel vagy ájulással járó aortaszűkülettel; kivéve a teljesen tünetmentes súlyos aortaszűkületet, ha a fizikai tűrőképességet vizsgáló teszt követelményei teljesülnek;

e) strukturális és ingerületvezetési zavarral járó szívizombetegségek – hipertrófiás cardiomyopathia a kórelőzményben szereplő ájulással, vagy ha a következő problémák közül kettő vagy több fennáll: 3 cm-t meghaladó bal kamrai falvastagság, paroxizmális kamrai aritmia, hirtelen halál a családi kórelőzményben (elsőfokú rokonok), a vérnyomás nem emelkedik fizikai terhelés során;

f) hosszú QT-szindróma okozta ájulás, torsade des pointes és 500 ms-t meghaladó QTc kíséretében."

Tudomásom szerint ilyenkor nem "stern és katéterek" kerülnek a szívbe, hanem katéter segítségével egy henger alakú hálót, azaz stentet juttatnak a megtágítandó érszakaszhoz. Ezekből már jó 10 éve olyanokat is alkalmaznak, amik 2 év alatt felszívódnak.

[link]

Most a rendelet előírja, hogy "szívműködést segítő eszközök" esetén egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani 2. alkalmassági csoportra.

Utána néznék a helyedben, hogy felszívódó stern-t alkalmaztak-e, ezeket meddig tartja meglévő "szívműködést segítő eszköz"-nek a gyakorlat, van-e erre központi útmutatás, vagy ezt eltérően értelmezik egyes szakorvosok.

#5

stent, nem stern...

#5

A rendelet szövege alapján van másodfok:

11. § (1) Az egészségi alkalmassági vizsgálatot másodfokon végző szervek:

a) * az orvosszakértői szervnek a külön jogszabály alapján meghatározott első fokú szakértői bizottsága, ha első fokon a vizsgálatot a 8. § (1) bekezdésében vagy a 8. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott orvos végezte;

b) * a 8. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott szervekkel szolgálati, illetőleg foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személyek esetén ezen szervek megfelelő másodfokú szakértői bizottsága, ha első fokon a vizsgálatot a 8. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott orvos végezte.

(2) Az alkalmassági vizsgálatot másodfokon végző bizottság eljárására is alkalmazni kell a 9. §-ban foglaltakat, azzal az eltéréssel, hogy a bizottságnak megállapításairól írásban tájékoztatni kell azt az egészségügyi szervet is, amely az első fokú egészségi alkalmassági vizsgálatot végezte.