Egy polgári nemperes eljárásban végzés születik, viszont az indoklás nettó hazugságoktól hemzseg.. Várható-e a fellebbezéstől valamiféle kiigazítás?
Egy polgári nemperes eljárásban bírósági meghallgatás történt (nemrég),
melyen a kérvényező mellett (akinek elemi érdeke hogy jelen legyen)
személyesen megjelent a kérvényezett is (nélküle is megszületik a Végzés).
A meghallgatás után kiadott Végzés szövege megdöbbenésemre (én a kérvényezett vagyok) hazugságoktól hemzseg, ugyanis köztük:
1) van meg nem történt dolgok felrovása a számlámra
(a felsorolt dátumok és a felsorolt cselekmények kábé fele arányban nem felelnek meg a valóságnak)
2) több helyen a kérvényezett helyszínen mondott szavainak éppen az ellenkezője(!) olvasható a Végzésben
(vagyis, így már terhelő saját magára nézve)
3) egy helyen pedig éppen az ellenkezőjét írták bele, mint amit maga a kérvényező(!) válaszolt a bírói kérdésre
(a válasz éppen hogy nem volt terhelő a kérvényezettre, viszont az ellenkezője, ami a Végzésbe került, már terhelő)
Furcsán hangozhat, de ha nem látom saját szemmel, el sem hiszem hogy egy bírónak ilyesmiket is meg lehet tennie. A meghallgatás légkörét pedig a legelső perctől az elfogultság, részrehajlás aurája járta át.
Mit tudok tenni most, azért hogy a valóságot ismerje mindenki?
Azt ugyanis nem szeretném, ha egy ilyen Végzés miatt lenne bajom.
("Hozzátartozók közötti távoltartási ügy"-ről van szó. Sőt, ez a második távoltartás, ezt már ügyész kérte, mivel a rendőrség nem foglalkozott vele, nem tartott veszélyesnek. Igen, még nem jártam náluk az ügyben, és ők se nálam. Tudom, sokan azt gondolják hogy az ilyesmihez, pláne a másodikhoz három hónapon belül, pszichopatának kell lenni, legalábbis fizikailag bántalmazni, de ez nem történt, ráadásul, a kérelmezőt sem láttam élőben az első bírósági megjelenésünk óta, és nem is próbáltam látni, vagyis az elsőt nem csak hogy betartottam, hanem még utána sem kerestem. Egyébként, a kérvényező különleges érzékenységét jellemzi, hogy a távoli múltban volt már pánikrohama, mentővel, amikor a környezete számára nem volt nyilvánvaló, hogy mi történik, mivel senki nem bántotta és nem fenyegette.)
A kérdésem a következő: fellebbezek, viszont mitől függ hogy sikeres lesz-e?
Nem a Végzés végeredménye az érdekes,
hanem csak azt szeretném,
hogy a Végzést NE hazugságokra alapozzák,
és ne higgye azt, aki csak a Végzést olvassa, aki csak abból tájékozódik,
hogy a Végzésben leírt "tények", amik indoklásul szolgáltak, igazak voltak.
Eddig azt hittem hogy a bíróság objektív hely, de most már kezdem úgy érezni, hogy
polgári nemperes eljárásban
nem feltétlenül.
Nem vagyok járatos a jogban, lehet hogy írtam fent pontatlanságot, szóval aki jártasabb, kijavíthat.
válasza:"Nem vagyok járatos a jogban, "
Talán épp ezért nem kéne belepofáznod egy jogi szakember végzésbe..
Olyan nincs hogy a meghallgatási jegyzőkönyv tartalma teljesen ellentmond a végzésnek, ilyen hülyeséget ne is akarjál előadni..
Gondoltam hogy a téma (távoltartás) miatt eleve ellenszenves leszek itt.
Fogalmad sincs, mégis gúnyos vagy.
Írod, jegyzőkönyv.. hát igen. Én sokkal inkább azt gyanítom hogy már a Jegyzőkönyv tartalma ellentmond a helyszínen elhangzottaknak. :(
(És nem, a bírónő nem mindig olvasta vissza amik elhangzottak, a nettó hazugságot biztos hogy nem, azt már akkor jeleztem volna.)
A bírónő azt is vszeg sejtette, hogy rutintalanságom/naivitásom okán ismét annyira együttműködő leszek, hogy "ész nélkül" írok alá bármit amit elémtolnak.
Tényleg nem a Végzés végeredménye a legfontosabb számomra,
hanem az bánt, hogy nettó hazugságok is szerepelnek indoklásképpen.
(Egyébként, értelmes, kíváncsi, hétköznapi ember előtt, ha bevezetném a részletekbe, meggyőzően tudnám igazolni, hogy még bírói elfogultság is volt (nem csak valótlanságok az indoklásban), de hogy jogi úton fogom-e tudni, sajnos más kérdés.)
válasza:Írod ezt úgy, hogy semmivel nem támasztod alá, csak az ellenszenved van felém, válaszolgató. :)
Szerintem ez a topik nem neked való.
Szerintem nem mindegy, hogy egy régi exem új párjával verekedtem öt éve össze (ez hangzott el),
vagy pedig azt az exemet vertem meg (ez került az indoklásba).
Én exet sose vertem (se régen se most),
vagyis nekem ez (is) teljesen új infó,
az a bizonyos exem sem említette nekem soha hogy megvertem volna, ma is jóban vagyunk,
viszont indoklásként ebben az új ügyben ez így már jól szól.
Másvalaki?
válasza:Egy hete írtam ki hasonló kérdést, amiben elborult az agyam mennyire nem pártatlan a bíró. A mi tanúinknak még azt sem hagyta a bíró hogy a tanúvallomásukat végigmondják, holott a perrendtartási szabályok szerint nem hogy hagyni kellene hogy mindent elmondjanak, hanem még rá is KELL kérdeznie hogy mindent elmondtak-e, akar-e még közölni valamit a tanú. Az ellenfél tanújától meg volt hogy bocsánatot kért(!!!) hogy valamit megkérdezett. Részrehajlás volt már itt is az első perctől fogva. Úgy mosolygott a bíró arra a xarházi bűnözőre meg a hamis tanújára hogy azt hittem mindjárt szobára mennek. A végzés pedig egy mese volt. Sikerült olyat írnia aminek minden elemét sikerült már korábban az eljárás során tételesen, bizonyítékokkal megcáfolni. A bíró élet-halál ura a tárgyalóteremben. Semmi sem köti, a törvények sem. Ha a pirosra azt mondja hogy az kék akkor az kék. Ha bebizonyítod hogy de az piros akkor figyelmen kívül hagyja, majd leírja a végzésben hogy kék. De fellebezni kell a végsőkig és remélni hogy egyszer egy tisztességes bíróhoz kerül az ügyed. Nincs garancia semmire, akkor sem ha amúgy irodalomprofesszorok élveznek el tőle, olyan kristálytiszta érvelést írsz. Tedd szóvá a részrehajlást, és kérd hogy tegyék át másik megyébe különben nagyon rontod az esélyeidet. Ezek ugyanis mindenkit ismernek, bíró bírót, bíró ügyészt, ügyész rendőrt, rendőr bírót.
A te ügyedet melyik megyében tárgyalják?
válasza:"holott a perrendtartási szabályok szerint nem hogy hagyni kellene hogy mindent elmondjanak, hanem még rá is KELL kérdeznie hogy mindent elmondtak-e, akar-e még közölni valamit a tanú."
Igen, ha arról beszél, ami a tárgyhoz tartozik....
Ha viszont a tanú elkalandozik a bíró kötelessége leállítani.
Számtalan esetben kell rendreutasítanom a tanút, hogy arról beszéljen, amiért idéztem, másra nem vagyok kíváncsi.
"Semmi sem köti, a törvények sem."
Újabb "elégedett" ügyfél, aki megkapta az ítéletét.
És de, a bírót kötik a szabályok.
Az, hogy Te mást látsz bele, az a Te bajod.
"Tedd szóvá a részrehajlást, és kérd hogy tegyék át másik megyébe különben nagyon rontod az esélyeidet."
Elfogultságot nagyon komolyan alá kell támasztani. Ha nem lesz igazad, nagyon megszívhatod.
válasza:#7-es A tanúink csak arról beszéltek ami az ügyhöz tartozott. Az ellenfél tanúi ezzel szemben konkrétan a gyerekkorukról is beszélhettek, aminek aztán végképp semmi köze nem volt az ügyhöz.
Továbbra is tartom hogy amit láttam, tapasztaltam azok alapján a bírót semmi sem köti. Egy budapesti bíróságon talán nem ez a helyzet ott valószínű jobban egymás körmére néznek. De ezen az isten háta mögötti, az ország egyik legnyomorultabb részén lévő járásbíróságon bármit megtehet. Budapesten azért vannak csodák, lásd a lúgos orvos perének bírója is repült. Szóval igen vannak romlott és hozzá nem értő bírók is, csak ott legalább van esély hogy ezek kibukjanak. Itt nincs.
A fellebezésben mi is kértük hogy tegyék át máshova a tárgyalást. És nem, nem fogjuk megszívni (legalábbis ennél jobban már nem lehet) mert tételesen, bizonyítékokkal alátámasztva fogalmazzuk meg mindent. Semmi vádaskodás nincs, mindennek nyoma volt, minden dokumentálva van. Az más kérdés hogy tények és bizonyítékok eddig is voltak de mivel a bírót semmi sem köti, ezért a perdöntő bizonyítékok felét soha nem nézte meg a 3 év alatt, a perdöntő bizonyítékok másik felét meg teljesen ignorálta.
A kérdező vagyok.
Ez nem egy tárgyalás volt, hanem polgári nemperes eljárás, ahol vagy megszületik a végzés, vagy nem - ez a két végkimenetel volt lehetséges. Ha a kérelmezett fél (én) nem jelent volna meg, akkor is megszületett volna a végzés.
Jelen voltak:
a bíró
a kérelmező
a kérelmezett
a kérelmező rokonai
Számomra nagyon nehéz volt feldolgozni, hogy egy ilyen helyen, mint a bíróság, bele tud kerülni a végzésbe egy olyan állítás az indokok között, aminek éppen az ellenkezője hangzott el, ráadásul éppen az ellentétes érdekű fél szájából. Tehát, ami elhangzott, nem volt terhelő rám, a bíró azonban mást adott a szájába, a fordítottját, ami már nagyon is terhelő rám nézve.
Azért, mert ezt itt, GYK-n leírtam, miért kellett nekem támadni..?
Egyébként, fellebbeztem, így jogerőre nem emelkedett még a végzés.
Amúgy, már az első végzéskor rendkívül elfogult volt a bíró, és már amikor megtudtam hogy második alkalommal is ő lesz, sejtettem hogy hiábavaló lesz személyesen megjelennem.
Nem írtam a fellebbezésbe olyan szót hogy "elfogultság", de azt megírtam hogy "itt és itt" mi történt, illetve hogy a bíróságon mi hangzott el és ezzel szemben mi került az indoklásba.
Sejtésem, egyébként, hogy az ügyész ismerőse a kérelmezőnek. Ezt a végzést pedig már az ügyész kérte, hogy legyen meg. Épp most, amikor nem történt olyan előzmény, amire alapozhatták volna.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!