Ha körbe állnak a szoszik és ki akarnak fosztani, én meg oda pörkölök nekik gáz-riasztó pisztollyal, akkor engem felfegyverkezve elkövetett garázdaságért fognak elítélni?

Alapinformációk

Képviselők

Bizottságok

Ügyfélfogadás

Intézmények elérhetőségei

Közösségek

Aszódi Járás

Elektronikus ügyintézés

Tájékoztató

Adatkezelési Tájékoztató

A Bagi Polgármesteri Hivatal Informatikai Biztonsági Szabályzata

Adatvédelmi szabályzat

HEP - Helyi Esélyegyenlőségi Program

Egyéb információk

Hírek, aktualitások

Rendeletek

Helyi Választási Iroda hírei

Helyi Választási Bizottság határozatai

Letölthető nyomtatványok

Működési engedélyek nyilvántartása

Telepengedélyek nyilvántartása

Szálláshely engedélyek nyilvántartása

Piac engedélyek nyilvántartása

Kató Consulting Kft - vizsgálati anyag

Fúrt és ásott kutak bejelentése

Kéményseprés tájékoztató

Orvosi ügyelet

Települési bejelentések

HÉSZ - TAK

Bag Nagyközség Településrendezési Terve

Bag Nagyközség Településképi Arculati Kézikönyve

Településképi rendelet

Pályázataink

3. sz. fkl. út körforgalmi csomópont

Akadálymentesítés

CBP - Ipari Park, Bag

Dózsa György úti orvosi rendelő felújítása

Óvoda tetőfelújítás

Óvoda udvari játékok

Gólyahír Bölcsőde

Bölcsőde melletti út

Hőszivattyús energetikai pályázat

Polgármesteri hivatal felújítás

Patak u. 8. szolgálati lakás

Játszótér

Közbiztonsági központ

Jelzőlámpa

MÁV vasúti fővonal korszerűsítése

Napelemes energetikai pályázat

Nepomuki Szent János szobor

Ravatalozó

Temető kerítés

Sportpark

Szennyvíztelep

Templom felújítás

Új postaépület

Kisgépbeszerzés

Kommunális traktor

Új egészségház építése

Falunkról

Falunkról

Bagi Dózsa György Művelődési Ház

Közhasznú munkák - archívum

Bagi Hírlap

Galéria

Bag nagyközség – képek

Helyünk a nagyvilágban

Térkép nagyítása új ablakban

Pest Megyei Békéltető Testület

Információ

A július 1-től érvényes Btk-ban változnak az önvédelem szabályai

Hamarosan kiteljesedik az önvédelem és a magántulajdon védelme is.

Összegzés:

- Az új Btk. teljesen újraszabályozta a jogos védelem intézményrendszerét

- A védekezésnek nem kell arányban állnia a támadással: ha ököllel támadnak ránk, akkor akár késsel is visszatámadhatunk

- A támadással járó kockázatot a támadónak kell viselnie

- A jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna

- Az új Btk. 2013. július 1-jén lép hatályba

Az új Büntető törvénykönyv (Btk.) hamarosan hatályba lép, ezért hasznosnak tartom átnézni, hogy milyen szabályozás vonatkozik az új törvényben az önvédelemre és a magántulajdon védelmére (jogos védelem), mennyiben változott meg a törvényi rendelkezés a régi (jelenleg hatályos) Btk-hoz képest.

A jogos védelem új szabályait az Alaptörvénnyel együtt lehet csak értelmezni, az Alaptörvényből kell kiindulni, mivel ez tartalmazza azokat a szabályokat, amely alapján meglehetett alkotni a jogos védelem, és a magántulajdon védelmére vonatkozó büntetőjogi szabályozást. Hogy be lehessen vezetni az új szabályozást, ahhoz az kellett, hogy alaptörvényi (alkotmányos) szinten rendezve legyen a személy, és a tulajdon védelme. Az Alaptörvény ennek eleget tett.

Az Alaptörvény V. cikkének értelmében mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához.

Ezzel az alaptörvényi rendelkezéssel a jogos védelem alkotmányos szinten került elismerésre. A jogos védelemnek a részletszabályait nem az Alaptörvény adja meg, hanem majd az új Btk., az Alaptörvény csak a sarokpontokat jelöli ki, a Btk. ezen sarokpontok között mozoghat. A rendelkezés értelmében jogos védelemre nem kizárólag a személy elleni támadás esetén kerülhet sor, hanem a tulajdon védelme érdekében is.

Az új Büntető Törvénykönyv 2013. július 1-jén lép hatályba.

Az alaptörvényi rendelkezések után nézzük meg, hogy mit tartalmaznak az új büntető anyagi jogi szabályok. A jogos védelem szabályozása a megelőző jogos védelem intézményével kezdődik. Az új Btk. ebben a korábbi, jelenleg hatályos szabályozáshoz képest eltérést nem mutat, a jogalkotó ezeken a szabályokon nem változtatott, vagyis a megelőző jogos védelem akkor nem lesz büntethető, ha olyan jogtalan támadás megelőzésére irányul, amely a jövőben védekező vagy más személye vagy javai ellen irányulhat. Fontos különbséget tenni a jogos védelmi helyzet és a megelőző jogos védelem között: a jogtalan támadással nem elhárító cselekmény, hanem megelőző jogos védelmi cselekmény, vagy eszköz áll szemben. Az eszköz használata csak akkor lehet jogszerű, ha az élet kioltására egyáltalán nem alkalmas.

Fontos eltérés a jelenlegi szabályozáshoz képest, hogy nem büntethető az a cselekmény, amelyet a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges. Az egyik leglényegesebb rész itt következik: a jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna, ha

azt személy ellen

éjjel

fegyveresen

felfegyverkezve vagy

csoportosan

követik el

az a lakásba

éjjel

fegyveresen

felfegyverkezve vagy

csoportosan

történő jogtalan behatolás, vagy

az a lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen történő jogtalan behatolás.

Támadáson a védett jogi tárgy emberi magatartással történő sértését, illetve fenyegetését kell érteni.

Fegyveresen követi el a bűncselekményt az, aki lőfegyvert, robbanóanyagot, robbantószert, robbanóanyag vagy robbantószer felhasználásával szolgáló készüléket tart magánál, vagy a bűncselekményt az előzőekben meghatározottak utánzatával fenyegetve követi el.

Felfegyverkezve követi el a bűncselekményt, aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál.

A fenti feltételeknek nem együttesen kell fennállniuk, hanem elég ha az egyik megvalósul. Az új Btk. megfogalmazásában a jogtalan támadás elhárításának a kockázatát az új szabályozás értelmében a jogtalan támadónak kell viselnie, és a megtámadott elhárító cselekményét méltányosan kell megítélni. Továbbra sem lesz büntethető az, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból lépi túl. Az új Btk. hatályba lépésével akár a személyi, a javak elleni, akár a közérdekre támadóval szemben fel lehet lépni akár még nem is arányos eszközzel. Tehát egy ököllel támadóval szemben kést, husángot, vasvillát lehet ragadni. A megtámadott személy akár az engedéllyel tartott lőfegyverét is használhatja. A szabályozás egyértelműen a megtámadottat védi: a bűnözőnek fel kell készülnie, hogy egy betörés alkalmával akár az életét vesztheti jogos védelem miatt.

A jelenlegi szabályozás szerint a bíróságoknak egyedileg, minden esetben kellet vizsgálnia azt, hogy az önvédelem jogos volt-e, vagy sem. Nagyon leegyszerűsítve eddig a szabály az az volt, hogy ha valakivel szemben például a személye ellen támadást alkalmazott valaki, akkor olyan arányban kellett védekeznie, amilyen a támadás maga volt. Tehát ha valakit ököllel kezdtek el verni, akkor nem lehetett ellene késsel fellépni, mert a támadással nem állt arányban a védekezés. Azt meg kell jegyezni, hogy a jelenleg hatályos Btk. jogos védelemmel kapcsolatos rendelkezéseit 2009-ig a bírói gyakorlat fokozatosan tágította, míg 2009-ben markáns változtatásokra került sor a szabályozásban. Például 2009-ig kötelezettség volt a kitérés a jogtalan támadás elől.

A korábbi években számos olyan büntetőeljárásra került sor, amikor a megtámadott megsebesítette a fegyvertelen támadót, ezzel túllépve a jogos védelem jogi kereteit. Az ilyen ügyek általában felmentéssel zárultak, de volt rá példa, hogy valakit több évnyi börtönbüntetésre ítéltek. Így járt az a panziós is, aki a fekete seregnek nevezett banda rátámadó tagjaira rálőtt.

A jelenlegi szabályozás értelmében a megtámadottnak kellett bizonyítania a jogos védelmet, úgy az új Btk. hatályba lépésével nem a megtámadottnak kell bizonyítania.

A 6-os egy csomó baromságot is bemásolt, de a lényeg azért ott van:

Ha téged csoportosan megtámadnak, akkor ezt a jog úgy veszi, hogy az életed veszélyben forog, és ebből kifolyólag bármilyen módon védekezhetsz, akár meg is ölheted a támadókat.

A cikk azért némileg félrevezető: valamilyen szinten azért kell tudni bizonyítani, hogy egyáltalán történt támadás. De ha ez bizonyítható, onnantól már - a törvény szerint - vizsgálni sem szabad, hogy arányos volt-e a támadás, mert a csoportos támadás ténye arra mutat, hogy akár az életed is veszélybe kerülhetett volna, innentől meg már nincs aránytalanság.

#10

Ébredj fel, és menj ki a való világba! Jelen esetben az összes szoszimó egybehangzóan állítani fogja, hogy te kötöttél beléjük, ők csak védekeztek, ráadásul nálad volt egy stukker, amiről azt hitték hogy igazi, és máris ők voltak jogos védelmi helyzetben egy vélelmezhetően élet kioltására alkalmas fegyverrel hadonászóval szemben. Mivel ebben a szituban te már nem tanúskodhatnál az önvédelmükből elszenvedett 628 késszúrástól meghótan, független szemtanú meg úgy se lesz aki ennek ellenkezőjét állítaná, úgy lesz elkönyvelve az ügy, hogy vagy rasszista indíttatású támadó voltál, vagy csak szimplán pillanatnyi elmeháborodott (a drogot kimutatnák). Ha kell ezt akár a teljes borsodi rokonság is tánúsíthatja, kérem tisztelettel bíró úr!

10

Ugye leírtam, hogy tudni kell bizonyítani a támadás tényét ahhoz, hogy megálljon a jogos védelem.