Ez a törvény azt jelenti, hogy hazugságokat csak akkor kell kiigazítani, ha egy adott természetes személyre irányulnak, de intézményről például már lehet valótlant állítani, vagy lehet általános hazugságokat és álhíreket terjeszteni?

Kérdező, az intézmény ilyenkor jogi SZEMÉLY és "róla" éppen így AKI megfogalmazással kell írni.

Egy kutyáról vagy egy közlekedési lámpáról lehet leírni bármit úgy hogy ne legyen köteles helyreigazítást megjeleníteni róla a médium, mert az AMI. De egy intézmény ilyenkor AKI, van jogi képviselője aki a nevében jár el, aki vezeti és aki felelős az intézményért.

"A magyar jog 5 féle jogi személyt ismer, mégpedig a következőket: egyesület, gazdasági társaság, szövetkezet, egyesülés, alapítvány. Gazdasági társaságok a következő formákban működhetnek:

közkereseti társaság (KKT)

betéti társaság (BT)

korlátolt felelősségű társaság (KFT)

részvénytársaság (RT) mely lehet zártkörűen működő részvénytársaság (ZRT) vagy nyilvánosan működő részvénytársaság (NYRT)

Nem jogi személy az egyéni vállalkozó és az egyéni cég, mert bár megjelenhet saját név alatt de felelőssége és vagyona nem különül el a mögötte álló magánszemélytől.

A jogi személy – ellentétben a természetes személlyel, aki megszületik - a létesítő okiratán alapuló bírósági vagy cégbírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. A jogi személynek is van neve, amely jó esetben utal is a tevékenységére. "

[link]

Csak az indíthat eljárást aki ellen irányul. Te nem szólhatsz bele hiszen ha az illetőt nem érdekli vagy nem zavarja akkor mi közöd hozzá?

Arra, ha látsz egy hazugságot más eljárás vonatkozik. Akkor más miatt, más módon kérheted számon az illetőt az állításáért, pl. hogy téged becsapott az állításával stb., de ez polgári peres eljárás, magánváddal és igencsak kétséges hogy eredményes lesz-e, az viszont tuti, hogy sokba kerül.

Aki csak VALÓS SZEMÉLY lehet, még törvény se helyezhet embernek népet, csoportot, intézményt, tárgyat,ezek AMIK.

Úgy mint az A.I-nek nevezett chatbotok, számítógépes rendszer, azokat AMINEK nevezzük, jogi HELYZETÜKTŐL független.. de ez csak magyarul van így (persze más nyelven is lehet).

Persze a rosszhírkeltés törvényileg minden ami negatívan

JOGI SZEMÉLYRE, társaságra, cégre irányulhat!!

Viszont a viták a

VÉLEMÉNY és az

ÁLLÍTÁS

tényéről szólnak, a kártérítési perek a SÉRELMI díjak megítélése is.

Erről kérjél jogi segítséget, mert ezek csak vélelmezettek, s véleményesek lehetnek.

Bírói jogerős döntéstől függnek első fokon, vs. (esetleg elkerűlő eljárás is lehetséges, ha közösen kéritek!!)

II. fokon bírói tanács DÖNTÉSÉTŐL FÜGG, amit meg lehet jogilag támadni.

Kb, de nem biztos, hogy segít ez neked, kérd szakember segítségét, mielőtt másról nyilvános médiumon valamit megjelentetsz.

Társas magánplatformokon (mivel zárt!!) elvileg nem lehet perelni ilyen a ezért van ÁSZF-ük, ezért szankciznak, mint a brüsszeli barmok. Meta, X, YT, Google, TikTok, stb..