Jogilag mi számít jogos önvédelemnek?

Btk.

"A jogos védelem

21. § Nem büntetendő annak a cselekménye, aki a saját, illetve a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzése céljából telepített, az élet kioltására nem alkalmas védelmi eszközzel a jogtalan támadónak sérelmet okoz, feltéve, hogy a védekező mindent megtett, ami az adott helyzetben elvárható annak érdekében, hogy az általa telepített védelmi eszköz ne okozzon sérelmet.

22. § (1) Nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.

(2) A jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna, ha

a) azt személy ellen

aa) éjjel,

ab) fegyveresen,

ac) felfegyverkezve vagy

ad) csoportosan

követik el,

b) az a lakásba

ba) éjjel,

bb) fegyveresen,

bc) felfegyverkezve vagy

bd) csoportosan

történő jogtalan behatolás, vagy

c) az a lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen történő jogtalan behatolás.

(3) Nem büntethető, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból lépi túl.

(4) A megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől."

Nagyrészt megválaszoltad a saját kérdésed, a többit meg ebből ki tudod következtetni.

Ha tehát sikerült megakadályoznod, hogy kiraboljanak, akkor azon túl már nem bánthatod a támadót. De persze mindig ott van az ijedtség és a menthető felindulás. Racionálisan és az adott helyzetnek megfelelően kell elemezni. Ha már nálad volt a kése, de továbbra is veszélyt jelentett rád, akkor meg is szúrhatod, persze. Ezért nem fognak megbüntetni. Ha viszont már menekülne, de te utánamész és 48 szúrással megölöd, az már nagyon necces, csak akkor nem vagy büntethető, ha hihetően alá tudod támasztani, hogy te nagyon megijedtél és hirtelen felindultságodban cselekedtél, akkor nincs gond. Ez totál szubjektív, orvosi szakvélemény is fog készülni és ez alapján születik erről döntés. Ha te itt sem álltál meg és még a rabló fejét is levágtad a késével, az például már bizonyosan nagyon-nagyon-nagyon nehezen lesz védhető. Kizárni viszont semmit sem lehet.

Ez nem így van, ahogy a 3-as mondja.

Az arányosságot most is vizsgálják, csak bírói gyakorlat keretében.

A szituációs jogos védelem az, amikor - adott esetben - a támadó megölése is megengedett, mert ilyenkor a támadást élet ellen irányulónak vélelmezi a jog.

Minden más esetben viszont fontos az elhárítás szükséges mértéke (arányosság), aminek csak ijedtségből vagy menthető felindulásból történő túllépése megengedett (ami szintén vizsgálandó).

Késes támadó egyetlen szúrással történő ártalmatlanítása még lehet arányos, de a megszurkálása (több szúrás ejtése) már nem feltétlenül az.

Ilyenkor csak ijedtségre vagy a menthető felindulásra lehet - esetleg - hivatkozni, már ha fennállnak.

"Akár meg is halhat, mert engem fog védeni a törvény, nem pedig őt."

Na ez csak lesarkítva igaz, a szituációs jogos védelemre.

Egyébként nem.

"A törvény lehet, hogy mást mond, de a gyakorlat ugyanaz."

Bizony, hogy mást mond... És az ítéletek is elsősorban a törvények szellemében születnek, nem a gyakorlat "írja" őket.