Lehetőleg olyan válaszoljon, aki valóban ért hozzá: ilyenkor mi történne?
Tegyük fel, hogy adott egy bűncselekmény és annak A és B változata.
A B változat az ugyanaz, mint az A csak egy minősítő körülménnyel.
A esetén a büntethetőség elévülhet egy idő után, míg B esetén nem.
Na most egy személy megvalósítja a B cselekményt, de abban a tudatban, hogy nincs képben a minősítő körülmény, tehát azt hiszi, hogy A-t valósítja meg.
Eltelik az az idő, amíg A elévülne. Ezután büntethető-e a személy? És ha igen, A vagy B alapján?
Ugyanis a BTK kimondja, hogy nem büntethető olyan tényért az ember, mellyel nem volt tisztában az elkövetéskor (pl sértett életkora) - ez a tévedés.
Viszont attól megvalósította a B cselekményt, ami meg nem évül el...
"Ugyanis a BTK kimondja, hogy nem büntethető olyan tényért az ember, mellyel nem volt tisztában az elkövetéskor (pl sértett életkora) - ez a tévedés."
igen, de ez ennél azért összetettebb. a törvény kitér arra is, hogy van egy elvárható szintje a tudásnak, illetve a nem a tudásnak. olyan tényről kell legyen szó, amiről hihető, hogy nem tudott, vagy még inkább, a körülmények olyanok voltak, hogy beláthatóan pont az ellenkezőjét gondolhatta, mint ami a valóság.
mert egyébként gondatlanság.
Ez teljesen zavaros.
Tisztázd már egy példával, mert a megfogalmazásod értelmezhetetlen.
Ha Egy "A" cselekmény minősített esetéről beszélünk, az attól nem lesz "B", vagyis másik cselekmény. "A" minősített esete lesz. És a törvény nem ismerése nem mentesít a felelősségre vonás alól. Ezen az alapon azt is mondhatná, hogy "A"-ról sem tudta hogy bűncselekmény.
#2 jól mondta, csak te nem értetted az összefüggést.
"Nem büntethető olyan tényért az ember, mellyel nem volt tisztában az elkövetéskor".
Ez ilyen esetekre vonatkozik a gyakorlatban:
Pénzhamisítás miatt nem büntethető, aki a hamis pénzzel történő fizetés időpontjában nem tudta, hogy a pénz hamis. Avagy orgazdaság miatt nem büntethető, aki nem tudott arról, hogy az általa megvásárolt dolog lopásból származik. A terhelt mindkét esetben az elkövetési tárgyban, annak lényeges jellemzőjében tévedett.
Vérfertőzés miatt nem büntethetőek a testvérek, ha a közösülés időpontjában a közöttük fennálló rokoni kapcsolatról nem volt tudomásuk. A terheltek az elkövetési magatartás lényeges jellemzőjével – nevezetesen, hogy a közösülés az elkövető testvérével történik – nem voltak tisztában.
A gyakorlatban ritkán előforduló eset az okozati összefüggésben való lényeges tévedés, amelyre tankönyvi példaként említhető az ápolónő cselekménye, aki gyári címkézésű gyógyszeres dobozból ad gyógyszert a betegnek, a dobozban azonban méreg van, amely a beteg halálát okozza. Ha az ápolónő a tabletták cseréjét a tőle elvárható gondosság mellett sem ismerhette fel, a halálos eredmény miatt nem vonható felelősségre.
nekem van egy (félig-meddig) idevágó példám.
történt vagy 25 éve a haverommal. (tényleg vele és nem velem)
20 éves egyetemista lemegy az egyetemi diszkóba. elvileg nem egyetemista be sem mehet. plusz sötét, villódzó fények és füst. (akkoriban még lehetett bent dohányozni)
belefut egy csapat (5-6) lányba, akik az egyikük szülinapját ünneplik. bejön neki az ünnepelt, ő is neki, a vége az, hogy a diszkó mellékhelységében dugnak.
utólag kiderül, hogy 14. szülinap volt és előrehozott ünneplés, mert a következő hétvégén nem érnek rá ünnepelni, csak 4 nap múlva lesz a szülinapja.
nem lett belőle semmi, de érdekes helyzet lett volna, ha feljelentik.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!