Mi a véleményetek erről az ítéletről? Mert én túl enyhének tartom.

Látatlanban megfelelőnek gondolom az ítéletet, nem túl enyhe, nem is túl szigorú.

A Btk. 233. § (2) d) pontja alapján minősül a hajóskapitány cselekménye, ez 5-től 15 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény, vagyis a kiszabott büntetés beleesik ebbe a tartományba.

Ha belegondolunk, a nagy visszhangot kiváltó, gépjárművel okozott halálos balesetek esetén sem nagyon szabnak ki ennél többet (sőt...)

Fegyházbüntetésre semmiképpen sem lehetett volna ítélni. A 37. § (1) bekezdése alapján a büntetés végrehajtás fokozata fogház vétség esetén. A 35. § (2) alapján lehetőség lett volna ennél eggyel szigorúbb fokozat alkalmazására, de az is csak a börtönt jelentette volna, nem a fegyházat. A gondatlan bűncselekményeket amúgy is tipikusan olyanok követik el, akiknek nem is az esetleges szabadságvesztés a legsúlyosabb következmény, hanem a lelkiismeretfurdalás, anyagi kár megtérítése, csaladtól, barátoktól való elszigetelés stb. Ezek a személyek jellemzően nem azok, akik őrjöngenek odabenn, inkább csendben meghúzzák magukat, semmi szükség általában fogháznál súlyosabb intézményre.

nem a halottak száma a döntő, kérdező!

A büntetőjog nem matematika.

A kapitány gondatlan bűncselekményt (annak is a legenyhébb formáját: vétség) követett el.

Ráadásul a veszélyeztető bűcselekményeknél az elkövető szándéka egyáltalán nem terjed ki a halálos eredményre, legfeljebb a gondatlansága fogja át a minősítő eredményt.

Mindent figyelembe véve megfelelő az ítélet.

"A Btk. 233. § (2) d) pontja alapján minősül a hajóskapitány cselekménye, ez 5-től 15 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény, vagyis a kiszabott büntetés beleesik ebbe a tartományba."

Pontosabban kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető az elkövetett cselekmény, és a középmértéknél magasabb lett kiszabva, mert volt súlyosító körülmény.

(5-15 évvel büntetendő cselekménynél igen-igen sok enyhítő körülménynek kellene lenni 5 év 6 hónappal.)

"és a középmértéknél magasabb lett kiszabva, mert volt súlyosító körülmény."

Hát nem.

A 233. § (2) bek. d) pontja szerinti minősítésnél - amit a bíróság alkalmazott - van az 5 - 15 év.

Itt szerepel a halálos tömegszerencsétlenség, ami értékelésre került már a vádirati minősítésnél is, így a büntetés kiszabásánál ezt a körülményt már nem lehet súlyosító körülményként értékelni (ne bis in idem).

így az 5 év 6 hónap reális.

1. A büntetőjog megkülönbözteti a szándékosságot a hanyafságtól. Utóbbi esetén nem cél, hanem következmény a bűncselekmény bekövetkezése.

2. A nem szándékos elkövetők rendre fogházat kapnak.

Ez az itélet nagyjából megfelelő volt. Én mondjuk hét évet adtam volna.

#6

"A 233. § (2) bek. d) pontja szerinti minősítésnél - amit a bíróság alkalmazott - van az 5 - 15 év."

A bíróság nem alkalmazta ezt, ez ugyanis a szándékos elkövetés büntetési tétele.

A vádat is gondatlan veszélyeztetés (2-8 év) miatt emelték, és a bíróság is ezt állapította meg.