Kezdőoldal » Politika » Törvények, jog » Pontosan milyen jogi § alapján...

Pontosan milyen jogi § alapján nyújthatok be elfogultsági panaszt, és indítványozhatom az ügy más megyébe való áttételét?

Figyelt kérdés

Elloptak tőlem nagy értékű dolgot, ment a nyomozás szépen, már kb 1 éve, mindaddig amíg ki nem derült, hogy a gyanúsított rokona az illetékes ügyész, és hirtelen magához kérette az anyagot, és mikor már pedig le akarták zárni vádemelési javaslattal, és kőrözést adtak ki az illető ellen, mert cseszett még csak megjelenni is, az történt, hogy láss csodát, az eljárást azonnal bizonyítottság hiányában megszűntették.

A nyomozó behívott, és tájékoztaott 4szemközt arról, hogy ő nagyon sajnálja, mert látja h min mentem keresztül és látja az igazamat, de nem tehet semmit, mert egyszerűen kivették a kezéből az ügyet, és nem tud mit tenni, nagyon sajnál engem, de ennyi.

Ja és persze a kőrözést is azonnal visszavonták.


Ez itt magyarország és nyugodjak bele ?

Vagy mit lehet tenni?

Hiába fellebbezek, gondolom elég annak az ügyésznek egy telefon a következő szintre is, és ott se lesz semmi?


Valaki meg tudja mondani, mégis jogilag mit lehet tenni? A nyomozó azt mondta, kb semmit. Legalábbis érdemben. Azt mondja, formailag lehet persze fellebbezgetni, de "megnyugtatott", h sok értelme nincs ...


Esetleg valakinek van ötlete?


Elfogultság alapján, az ország másik felébe kérni az ügyet hogyan lehet ??


Van erre konkrét § a Be-ben?


2010. okt. 14. 19:25
1 2
 1/17 A kérdező kommentje:

Jobb helyen beviszik, kiverik belőle a xart, és tesz egy beismerő vallomást, az ügyészség meg ugrik rá, és minden erejével rábizonyítja azt is, amit nem követett el, itt meg a védelmét biztosítja ennek az embernek.


És akkor mást le se merek írni, mert az már durva .... ennél is durvább, de elég, ha erre válaszol valaki. Köszi!

2010. okt. 14. 19:28
 2/17 anonim ***** válasza:
Mivel tudod bizonyítani a rokoni kapcsolatot?
2010. okt. 14. 19:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/17 A kérdező kommentje:

Jó kérdés ... kb semmivel, az kevés h tudjuk, azaz én is, a nyomozó is, az ügyvéd is, na de valami nagybátyja vagy ki az isten, szóval nem túl közeli, de lényeg, hogy rokon

(csak pontosan én se tudom, ki az)


Ezt feltétlen bizonyítanom kellene?


Az nem elég gyanús, hogy csak úgy egy nap az ügyész leállítja az egész nyomozati folyamatot és lezárja az ügyet? Komolyan mondom, kész téboly ez már.

2010. okt. 14. 19:55
 4/17 A kérdező kommentje:

Na kinyomoztuk, szóval tudjuk név szerint, igen !!!!!!


Akkor mit lehet tenni ?

2010. okt. 15. 07:37
 5/17 anonim ***** válasza:

[link]


Az ügyész kizárása


31. § (1) A büntetőügyben ügyészként nem járhat el,


a) aki az ügyben mint bíró járt el, valamint az ügyben eljárt vagy eljáró bíró hozzátartozója,


b) aki az ügyben mint terhelt, védő, továbbá sértett, magánvádló, pótmagánvádló, magánfél, feljelentő vagy mint képviselőjük vesz, vagy vett részt, illetőleg ezek hozzátartozója,


c) aki az ügyben mint tanú vagy szakértő, valamint szaktanácsadó vesz, vagy vett részt,


d) akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.


(2) A perújítási eljárásból ki van zárva az az ügyész, aki az alapügyben a nyomozást teljesítette, egyes nyomozási cselekményeket végzett, vádat emelt, illetőleg a vádat képviselte.


(3) Nem kizárási ok, ha az ügyész a hivatali hatáskörében tudomására jutott bűncselekmény miatt tett feljelentést.


(4) Nem járhat el az ügyben - a Legfőbb Ügyészség kivételével - az az ügyészség, amelynek a vezetőjével vagy vezető helyettesével szemben az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában szabályozott kizárási ok merült fel.


(5) Ha az (1) bekezdés a) és b) pontjában szabályozott kizárási ok a megyei főügyésszel vagy főügyész-helyettessel szemben merült fel, a megyei főügyészség területén lévő helyi ügyészség az ügyben nem járhat el.


32. § (1) Az ügyész a vele szemben felmerült kizárási okot köteles az ügyészség vezetőjének haladéktalanul bejelenteni. A kizárási ok bejelentésétől kezdve az ügyész az ügyben nem járhat el.


(2) A kizárási okot a terhelt, a védő, továbbá a sértett, a magánvádló, a magánfél, valamint a sértett, a magánvádló és a magánfél képviselője is bejelentheti.


(3) Az ügyészség vezetője a tudomására jutott kizárási ok miatt az ügyész kizárását hivatalból kezdeményezi.


(4) Ha az ügyész a kizárási okot nem maga jelentette be, a bejelentés elintézéséig az ügyben eljárhat, de - a 31. § (1) bekezdésének d) pontjában szabályozott kizárási ok kivételével - a feljelentést nem utasíthatja el, a nyomozást nem szüntetheti meg, kényszerintézkedést nem alkalmazhat, vádat nem emelhet, és a vádat nem képviselheti.


(5) Az ügyész kizárásáról az ügyészség vezetője, az ügyészség vezetőjének kizárásáról a felettes ügyészség vezetője határoz.


(6) A külön törvény szerinti közvetítői eljárás során előterjesztett, a közvetítő kizárását megtagadó határozat elleni panaszról az ügyész az (1)-(5) bekezdés értelemszerű alkalmazásával határoz.


33. § (1) Az ügyész a 32. § (4) bekezdésében szabályozott korlátozás nélkül járhat el, ha a bejelentő a kizárás megtagadása után az ügyész kizárása iránt a 31. § (1) bekezdésének ugyanazon pontjára, illetve (2) bekezdésére alapított újabb bejelentést tesz.


(2) Ha a terhelt, a védő, a sértett, a magánvádló, a magánfél, vagy a sértett, a magánvádló, illetőleg a magánfél képviselője az ügyben ugyanazon ügyész ellen ismételten alaptalanul jelent be kizárási okot, a kizárást megtagadó határozatban rendbírsággal sújtható.


34. § Az ügyész kizárására vonatkozó szabályok irányadók az ügyészségi nyomozó, az ügyészségi titkár, az ügyészségi fogalmazó, az ügyészségi ügyintéző és a jegyzőkönyvvezető kizárására is.

2010. okt. 15. 08:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/17 A kérdező kommentje:

Nqagyon köszi, csak nem egyértelmű nekem akkor az, hogy


1,

32.§ (5) alapján tulképpen ugyan az a helyi ügyészség vezetője dönt, akinek nyilvánvalóan jó haverja az adott ügyész, aki belenyúlt az ügyve, azaz nem igazán fog ellene dönteni. Ezt úgy minimumként dfeltételezhetem már előre. Nincs igazam?


Ezen kívül pedig azt nem írja le ez a jogszabály, hogy akkro hogyan érhetem el, hogy viszonylag biztos megoldásként tegyék át az ügyet egy távolabbi megyébe ?? Ezt hogyan lehet? Mert én azt klátom, hogy formailag meg van a kizárás lehetősége, na de ... a végén még ha "szerencsém" van, ugyan az az ügyész fogja a saját ügyét elbírálni, aki ellen nyújtom be az elfogultsági panaszt. Komolyan mondom ez téboly.


De ha esetleg ezt félretesszük, létezik bármi más mód arra, hogy akkor másra hivatkozva áttegyék az eljárást?

2010. okt. 15. 08:52
 7/17 A kérdező kommentje:

Na meg figy, ezt az egészet nagyon könnyen kijátssza, hiszen annak az ügyésznek is annyi esze nyilván van h nem ő maga kéri ki az ügyet a nyomozótól, hanem egy kollegájával beszéli ezt le, aztán máris nem merülhet fel akkor a rokonság kérdése, és ennyi sütnivalója természetesen van.


Azaz: valamiért nem látom megnyugtatónak ezt a lehetőséget, hiszen az ügyész sem hülye, ezt nyilvéán tudja ő is, és nem hagyja magát emiatt kizáratni ...

Nincs igazam?


Ezért kérdeztem, hogy más módon lehet-e átkérni az ügyet más megyébe?


köszi

2010. okt. 15. 08:55
 8/17 anonim ***** válasza:

283. § (1) Az ügyész, a vádlott, a védő és a sértett a tárgyalás megkezdése előtt


a) az ügy áttételét, egyesítését vagy elkülönítését,


b) a tanács elnöke, tagja, illetve a jegyzőkönyvvezető kizárását indítványozhatja,


c) más olyan körülményt jelölhet meg, amely a tárgyalás megtartását akadályozhatja, illetőleg, amelyet a tárgyalás megkezdése előtt figyelembe kell venni.


(2) A vádlott, a védő és a sértett a tárgyalás megkezdése előtt az ügyész kizárását indítványozhatja.


DE EZ MÁR NEM A NYOMOZATI SZAKASZ!


AMÚGY VÉGIG KELL FUTNI A TÖRVÉNYT - BIZTOS VAN MEGOLDÁS!

2010. okt. 15. 09:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/17 anonim ***** válasza:

228. § (1) Akire nézve az ügyész e fejezet szerinti eljárásában hozott határozata rendelkezést tartalmaz, a határozat ellen a közléstől számított nyolc napon belül panasszal élhet.


(2) Ha az ügyész a panasznak három napon belül nem ad helyt, azt haladéktalanul köteles felterjeszteni a felettes ügyészhez.


(3) A felettes ügyész a panaszt a hozzáérkezésétől számított tizenöt napon belül határozattal bírálja el. A felettes ügyész - ha a panaszt alaposnak találja - a határozatot megváltoztathatja, vagy hatályon kívül helyezheti, és a határozatot hozó ügyészt új határozat hozatalára utasíthatja, ellenkező esetben a panaszt elutasítja. A panaszt el kell utasítani akkor is, ha az elkésett vagy nem jogosulttól származik.


(4) A panasz elbírálásáról a panaszt tevőt - a határozat hatályon kívül helyezése, illetőleg a megváltoztatása esetén azokat is, akikkel a határozatot közölték - értesíteni kell. A panaszt elbíráló határozat ellen további panasznak nincs helye.


(5) Vádemelés miatt nincs helye jogorvoslatnak.


(6) Az ügyész határozataira a 169. § (2)-(5) bekezdés rendelkezései értelemszerűen irányadóak.


228/A. § (1) Akit az ügyész e fejezet szerinti eljárásában tett intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása érint, a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül panasszal élhet.


(2) Ha e törvény az ügyész részére intézkedés megtételére határidőt állapított meg, az intézkedés elmulasztása miatt akkor lehet panasszal élni, ha a határidő eredménytelenül eltelt.


(3) Az ügyész intézkedésének elmulasztása miatt tett, a törvényben kizárt vagy elkésett panaszt, emiatt indokolás nélkül nem lehet elutasítani.


(4) Ha az (1) bekezdés alapján tett panaszt az ügyész, illetve a felettes ügyész alaposnak tartja, a panasszal sérelmezett helyzet megszüntetése érdekében szükséges és indokolt intézkedést megteszi, s erről a panaszt tevőt határozat hozatala nélkül értesíti.


(5) Az (1) bekezdés szerinti panaszra egyebekben a 228. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

2010. okt. 15. 09:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/17 anonim ***** válasza:

Jogorvoslat a nyomozás során


195. § (1) Akire nézve az ügyész vagy a nyomozó hatóság határozata rendelkezést tartalmaz - ha e törvény kivételt nem tesz -, a határozat ellen a közléstől számított nyolc napon belül panasszal élhet.


(2) Nincs helye panasznak a más szakértőt kirendelő és a gyanúsított vagy a védő által szakvélemény elkészítésére felkért személy szakértőként való bevonását engedélyező határozat ellen [111-112. §].


(3) A panasznak - ha e törvény kivételt nem tesz - nincs halasztó hatálya. Kivételesen indokolt esetben a határozatot hozó, illetőleg a panaszt elbíráló a határozat végrehajtását a panasz elbírálásáig felfüggesztheti.


(4) Ha a határozatot hozó a panasznak három napon belül nem ad helyt, köteles azt haladéktalanul felterjeszteni az elbírálásra jogosulthoz. Az ügyész határozata elleni panaszt a felettes ügyész, a nyomozó hatóság határozata elleni panaszt az ügyész a hozzá érkezésétől számított tizenöt, megszüntető határozat esetén harminc napon belül határozattal bírálja el.


(5) A panasz elbírálásáról a panaszt tevőt - a határozat hatályon kívül helyezése, illetőleg a megváltoztatása esetén azokat is, akikkel a határozatot közölték - értesíteni kell. A panaszt elbíráló határozat ellen további jogorvoslatnak - a (6) bekezdés eseteit kivéve - nincs helye.


(6) A 149. § (3) bekezdése, a 150. § (2) bekezdése, a 151. § (4) bekezdése, valamint a 153. § (2) bekezdése szerinti határozat, továbbá a 151. § (2) bekezdése szerinti ügyészi határozat elleni panaszt elutasító határozat ellen a kézbesítéstől számított nyolc napon belül a határozatot hozó ügyészségnél felülbírálati indítvány terjeszthető elő, az ügyészség a felülbírálati indítványt az iratokkal és indítványával együtt három napon belül megküldi a bíróságnak.


(7) A halaszthatatlan nyomozási cselekmény elleni jogorvoslatra az (1)-(4) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.


(8) A törvényben kizárt, az elkésett és a nem jogosulttól származó panaszt indokolás nélkül el kell utasítani.


196. § (1) Akit az ügyész vagy a nyomozó hatóság intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása érint, az a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül panasszal élhet.


(2) Ha e törvény az ügyész vagy a nyomozó hatóság részére intézkedés megtételére határidőt állapított meg, az intézkedés elmulasztása miatt akkor lehet panasszal élni, ha a határidő eredménytelenül eltelt.


(3) Nincs helye panasznak a VII. Fejezet VII. Címe szerinti bizonyítási eljárások, a nyomozás [170. § (2) bek.] és a feljelentés kiegészítésének elrendelése (172/A. §) miatt, valamint a nyomozó hatóság egyéb adatszerző tevékenysége során végzett eljárási cselekmények (178. §, 178/A. §), a tanú kihallgatása [79. § (1) bek., 181. §], és a szaktanácsadó közreműködése (182. §) miatt.


(4) Az ügyész vagy a nyomozó hatóság intézkedésének elmulasztása miatt tett, a törvényben kizárt vagy elkésett panaszt, emiatt indokolás nélkül nem lehet elutasítani.


(5) Ha az (1) bekezdés alapján tett panaszt az intézkedést tevő vagy az intézkedést elmulasztó, illetve a panaszt elbíráló alaposnak tartja, a panasszal sérelmezett helyzet megszüntetése érdekében szükséges és indokolt intézkedést megteszi, s erről a panaszt tevőt határozat hozatala nélkül értesíti.


(6) Az (1) bekezdés szerinti panaszra egyebekben a 195. § rendelkezéseit kell alkalmazni.


197. § (1) Ha az ügyész a nyomozást a 190. § (1) bekezdésének e) pontja alapján azért szüntette meg, mert a büntethetőség a hivatalból kezdeményezett eljárási kegyelem folytán szűnt meg, a gyanúsított a nyomozást megszüntető határozat közlésétől számított nyolc napon belül kérheti a nyomozás folytatását, ebben az esetben a nyomozást folytatni kell.


(2) A büntetőeljárást folytatni kell, ha a gyanúsított a nyomozást megszüntető határozat ellen benyújtott panaszában a megrovás alkalmazását sérelmezi, és a büntetőeljárás megszüntetésének más oka nincs. Erre a gyanúsítottat a határozatban figyelmeztetni kell.


198. § (1) Ha a feljelentést a sértett tette, a sértett a feljelentést elutasító határozat ellen, a nyomozás elrendelése iránt a határozat közlésétől számított nyolc napon belül panasszal élhet.


(2) Ha az ügyész a nyomozást megszüntette, a sértett az eljárás folytatásának elrendelése iránt a határozat közlésétől számított nyolc napon belül panasszal élhet.


199. § (1) Az ügyész, illetőleg a felettes ügyész a panasz alapján


a) a feljelentést elutasító, illetőleg a nyomozást megszüntető határozatot hatályon kívül helyezi, és dönt a nyomozás elrendeléséről vagy folytatásáról, illetve a vádemelésről,


b) a panaszt elutasítja, ha azt nem találja alaposnak.


(2) A panasz elutasítását követően a sértett pótmagánvádlóként léphet fel, ha


a) a feljelentést a 174. § (1) bekezdésének a) vagy c) pontja alapján utasították el,


b) a nyomozást a 190. § (1) bekezdésének a)-d) vagy f) pontja alapján szüntették meg.


(3) Nincs helye a pótmagánvádlóként történő fellépésnek, ha a büntethetőséget a gyermekkor vagy a kóros elmeállapot zárja ki, továbbá az elkövető halála esetén.

2010. okt. 15. 09:12
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

További kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!