Miért nem illegális a házasságtörés, a prostitúció és a pornó? Tiltsák be! Egyetértetek?
válasza:Ha nem akarsz pornót nézni, akkor ne nézz pornót
Ha nem akarsz kurvával dugni, akkor ne dugj kurvával
De ne akard már másoknak megmondani mit csináljanak
#38.
Ez például szerintem nincs így. Szókratész többek között ebben nem értett nagyon egyet a szofistákkal. A szofisták szerint nincs egyezményes jó és rossz, minden viszonylagos és minden változik kultúra, vallás és korszak függvényében. Szókratész és a követői szerint pedig nem, van egy általános mindenek felett álló jó, ami nagyjából mindenhol jó és van rossz is, ami nagyjából mindenhol rossz. Persze elismerte, hogy lehetnek torzulások egykét helyen.
És, ha belegondolunk, szerintem Szókratésznek és követőinek igaza volt: kb. 10 jelentős, fontos és nagy vallás van a Földön, de mégis erkölcs kérdésében nagyon hasonlóak. Meg amúgy hasonló nézeteket vallottak az ógörög filozófusok és az ókori egyiptomiak is. Szintén érdemes megnézni, hogy van egy csomó olyan cselekedet, amit ugyanúgy el fog ítélni egy ember társadalmi osztálytól, életkortól, országtól, nemzetiségtől, hittő, földrajzi régiótól stb. függetlenül.
válasza:Kérdező!
Ebből a herbálból ne szívjál többet!
válasza: válasza:44 -es!
Nem kéne poltikát vinni a kérdező emeletes hülyeségeibe....
Mert amit mond, az csak szimplán baromság!
válasza:#40
"Magadhoz sem vagy őszinte, szándékosan tagadsz nyilvánvaló dolgokat, hogy ne kelljen elismerned"
Nem, amiket elmondtam azok egytől egyig tények.
Amit viszont te csinálsz az érvelési hiba, hogy ne kelljen beismerned, hogy hazudtál. Ilyen egyszerű.
#42
"És, ha belegondolunk, szerintem Szókratésznek és követőinek igaza volt: kb. 10 jelentős, fontos és nagy vallás van a Földön, de mégis erkölcs kérdésében nagyon hasonlóak"
Egyrészt, ez az érv nem állja meg a helyét, mivel a vallások leginkább ugyanahhoz a korszakhoz tartoznak, vagyis ugyanazt vizsgálod csak más helyen.
Másrészt, Szókratész pont azt mondta, hogy ennyi eltérés sincs, mint amennyit ezen vallások közt találsz. Vagyis még ez is téged cáfol.
"van egy csomó olyan cselekedet, amit ugyanúgy el fog ítélni egy ember társadalmi osztálytól, életkortól, országtól, nemzetiségtől, hittő, földrajzi régiótól stb. függetlenül"
Ez megint nem érv, mivel az állításod nem az volt, hogy vannak átfedések a különböző jó és rossz definíciók között, hanem hogy teljesen ugyanaz mindenhol.
Ehhez pedig nem olyan példát kell hoznod, amire pont igaz, hanem megnézni, hogy van-e olyan rossz vagy jó cselekedet, ahol máshol más kategóriába esik.
Pl. a többnejűség valahol elfogadott és valahol nem. Ez egy remek példa arra, hoyg nincs igazad.
#44
"A liberálisok megcsaláspártiak."
Ez amúgy bizonyítottan nem igaz. :D
Erről felmérés is volt és a megcsalások elsősorban konzervatív párok közt történnek, ami elég érthető. Pket úgy nevelték, hogy korai házasság legyen, ne nagyon válogassanak, hanem vegyék el kb. az első párt, akit találnak.
Ennek következtében náluk gyakori a korai, 20 év alatti házasság is. Ennek következménye, hogy nem ismerik meg igazán a párjukat.
Ez önmagában nem lenne rossz, viszont náluk a válásnak elég negatív megítélese van, ezért azt kerülik, ahogy lehet, így kifelé mutatják, hogy milyen jó konzervatív család, de egyébként már csalják egymást.
Magyarországon nem tudom mennyire van így, a kutatás Amerikában volt.
Ezzel szemben a liberálisok sokkal később házasodnak, hogy biztosak legyenek a döntésükben és még a válást sem vetik el. Nekik nincs miért megcsaláshoz fordulni, mert nyugodtan szakíthatnak és kereshetnek új párt.
#46.
Szerintem egyáltalán nem vagy jártas a vallásokban és a történelemben.
A világ legősibb vallásai a jelenleg is létezők közül a különböző sámánizmusok, totemizmusok, animizmusok, népi vallások amelyeknek a korát nagyon meg sem lehet becsülni, nem is egy homogén massza. Vannak közöttük olyanok is, amelyeknek gyökerei akár az őskorig is visszanyúlnak. A második legősibb vallás a hinduizmus, melynek gyökerei az ókori védikus vallásban vannak. A harmadik legősibb vallás a zsidó vallás, aminek a gyökerei az ókori izraelita vallásban vannak. A negyedik legősibb vallás a zoroasztrianizmus vagy mazdayan vallás, aminek gyökerei az ókori perzsa vallási nézetekben és Zarathusztra próféciáiban vannak. A keletkezési idejük pontos datálása felettébb vitatott, azonban a tudományos konszenzus szerint a védikus vallás, legkorábbi brahmanizmus legkorábbi szentszövegei a Kr. e. 1700-as években keletkeztek, maga a vallás kialakulása pedig a Kr. e. 2. évezredben érkező indoárják vallásából származik, ami nyilván még régebbi. Vitatott a tudósok körében, hogy az Indus-völgyi civilizáció vallása mennyire volt hatással a korai védizmusra. Egyes tudósok szerint Siva és Sakti Parvati kultusza onnan eredeztethető a két időszakban, kultúrában és vallásban fellelhető hasonló szimbolizmusok miatt, ami teljesen reális is, ugyanakkor erről nincs teljes egyetértés. Ugyanakkor nyilván nem egyfelől ered, hanem több indoárja nép (egyébként hasonló) vallási irányzata körejátszott. A protoizraelitákról az első említés a Kr. e. 13. századból származik Merneptah fáraó diadalmi sztéléjéről. A tudósok megosztottak ezen népesség származását illetően, azonban a többség szerint különböző nomád, héber népektől és törzsektől származtak a Kánaánt körülvevő területekről (pl. a Sínai-félsziget környékén élő Yhw saszu vagy a Kánaántól keletre, szíriai területeken élő sutu és habiru nomádoktól), valamint csatlakoztak hozzájuk a kánaáni síkságon erősödő bizonytalanság és az egyiptomi befolyás erősödése elől menekülő helyiek is. Sok tudós szerint ez a bizonyos III. Amonhotep Kr. e. 14. századból származó feliratain szereplő Yhw saszu a korai protoizraeliták egyik befolyásos alkotóeleme volt és ők hozhatták magukkal ennek az istenségnek a kultuszát, aki a törzsi istenük volt, majd egyesülve az egész nép nemzeti istenévé tették, akit a legmagasabbként imádtak átvéve a többi csoport szokásait is. A zoroasztrianizmus gyökerei majdhogynem a legvitatottabbak. Alapjait a perzsa hitvilág szolgáltatta és pusztán ezt értelmezte, helyesbítette Zarathusztra vagy Zoroaszter, aki rettenetesen fontos volt. Ugyanakkor életének datálása a legkérdésesebb. Általában a Kr. e. 1500 és 500 közé datálják, aki mondhatni: egy kicsit sem pontos. Hagyományosan a Kr. e. 6. századra datálják munkásságát. A realitás talaján maradva: nem valószínű a Kr. e. 13. századi dátum, hisz minden korai elmélet pusztán az avesztai nyelvezet elemzéséből következik, történelmi dokumentumok egyáltalán nincsenek olyan régi időkre visszamenőleg. Mindenesetre elég régi vallás. Az avesztai periódusok közül kettőt figyelhetünk meg: óavesztai periódust és újavesztai peridódust. Kicsit olyan, mint Mózes datálása: csak annyi a konszenzus, hogy a középbirodalom legvége után az újbirodalom időszaka. Általában a Kr. e. 16. (hükszoszok utolsó hatalmi időszaka, majd kiűzése) vagy 14./13. (I. Széthi, II. Ramszesz és Merneptah fáraók) századra teszik.
A többi világvallás általában későbbi, bár van olyan is, aminek korábbi gyökerei vannak (pl. taoizmus, ugyanakkor Lao-cét általában a Kr. e. 6. századra datálják) vagy pedig jóval korábbi vallásokra épültek (pl. a buddhizmus a hinduizmusra, a kereszténység a zsidó vallásra, az iszlám pedig a zsidó vallásra, a kereszténységre, illetve vannak olyan tudósok is, akik szerint az ábrahámi vallásokra hatott a zoroasztrianizmus is, ez az iszlámnál a legkézenfekvőbb - lásd Zarathusztra is próféta). A buddhizmus, a kereszténység és az iszlám tényleg nagyon felületesen nézve "egy korszak", bár a Buddha a Kr. e. (6-)5. században élt, Jézus a Kr. e. 1. század utolsó pár évében és a Kr. u. 1. században élt (kicsit mulatságos, egy pontatlanság okozta a tévedést), Mohamed pedig a Kr. u. 6-7. században élt. Ez is több, mint ezer év, de akarattal el lehet fogadni, hogy egy időszak. A sintót szintén köthetjük a sámánizmusokhoz, mivel jellegében vannak ilyen jegyek is és nagy részben az ősi népi vallásokból származik. A bahá'í hit egyértelműen modern mindezekhez képest: a 19. század közepén lett alapítva. A dzsainizmus rettenetesen régi, ezt is sokan kapcsolják az Indus-völgyi civilizációhoz, ugyanakkor eredete rejtély.
Mennyi eltérés? Az alapvető erkölcsben azonosak.
Egyébként Platón, Szókratész tanítványa is elismerte, hogy léteznek bizonyos erkölcsi kérdésekben fertőzött népek, helyek. Ő speciel a föníciaiak gyermekáldozatait hozta fel példaként Karthágóban. Régészetileg egyébként Ockham borotváját használva valószínű, hogy ez ott tényleg létező gyakorlat volt.
Vannak erkölcsi züllések, ugyanakkor létezik minden emberben egy erkölcsi kapocs, ami szól, ha valami rossz. Ez pedig normál esetben elég hasonló, ha nem azonos dolgoknál van így.
válasza:#47
"a korát nagyon meg sem lehet becsülni, nem is egy homogén massza"
De, elég szépen becsülheti, mivel ezeket az adott kor emberei formálták, amik nem voltak egymástól nagyon messze, még akkor se ha ősemberekről beszélünk.
Egy amerikai ősember közelebb áll egy kínai ősemberhez, mint egy mai amerikaihoz. Ez pusztán abból adódik, hogy az adott korban azonos technológiai fejlettség mellett azonos problémákkal küzdöttek, ezért nevetséges felvetés hatalmas nagy különbséget tulajdonítani két vallás közti különbségnek.
Ezért is van az, hogy az egyes földtörténeti korok egyre gyakrabban váltják egymást. Az ókor kifejezetten hosszú volt és ezen hosszú időtartam alatt sem voltak hatalmas változások, illetve nagy különbségek az emberek között.
Amíg mindkét faluban a föld különböző pontján, akár ezer év különbséggel, a probléma az együttélés, illetve élelemszerzés, addig fognak szabályokat hozni azon dolgok ellen, amik a közösséget rombolják, lsd. gyilkosság.
Ez ilyen egyszerű, ebből adódtak az azonosságok.
"Mennyi eltérés? Az alapvető erkölcsben azonosak."
Monogámia vs poligámia egy remek példa. A házasság valamilyen formában a legtöbb vallásnak fontos része és egyik alapköve.
Egyébként pl. a gyilkosság körülményeinek megítélése is változik vallásonként. Önvédelemből ölhetsz-e, ha ilyen-olyan bűnt követ el valaki, akkor megölheted-e stb-stb.
Nyilván az ok nélküli gyilkosság azt elítélik, viszont - mint mondtam - azért mert rombolja a közösséget. A társadalomban való együttélésnek pedig az az egyik feltétele, hogy lemondasz bizonyos jogaidról, cserébe más is és nem ártotok egymásnak.
"Egyébként Platón, Szókratész tanítványa is elismerte, hogy léteznek bizonyos erkölcsi kérdésekben fertőzött népek, helyek."
Csak ezzel a megközelítéssel az a probléma, hogy levezetheted arra, hogy mindig igazd legyen.
Tegyük fel, hogy minden társadalom és vallás teljesen különböző, egyetlen pontban sem értenek egyet erkölcsileg. Erre lehet azt mondani, hogy X népnek van igaza és mindenki más fertőzött.
Mert mint látható, ma is, a népek, illetve vallások többsége különbözik.
"ugyanakkor létezik minden emberben egy erkölcsi kapocs, ami szól, ha valami rossz. Ez pedig normál esetben elég hasonló, ha nem azonos dolgoknál van így."
Ez egyrészt, megint problémás definíció. Nem az volt az eredeti állításod, hogy hasonló, hanem az, hogy ugyanaz és ez hatalmas különbség, mivel az erkölcs, pont az együttélés miatt, nyilván hasonló lesz, mivel valamilyen szinten ugyanaz volt a cél, hogy tudj a másik mellett élni anélkül, hogy megakarnád ölni.
Viszont a tény az, hogy attól még ezek nem ugyanazok és rettentő különbözőek.
Másrészt, az emberekben lévő "erkölcsi kapocs" az alapján alakul ki, ahogy családja, társadalma neveli, és mivel ezen társadalmak elég különbőzőek, sőt, még időben is, így ez nem igaz. A középkorban teljesen normális volt párbajra hívni és megölni azt, aki megsértett téged, ma már nem az.
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!