A holokauszttagadás tiltásának van értelme?

Szerintem van, mert valamiért a holokausztban kételkedők csoportja jól korrelál azzal a csoporttal, akik a holokauszt elkövetőinek szellemi örökösei.

Azaz nem egyszerűen csak arról van szó, hogy kételkednek, hanem tudatosan hazudnak. Nem tudom már ki mondta, de ha egy hazugság/tévedés tartalmaz féligazságokat, akkor ott valami gyanús és tudatosan megszerkesztett hazugságról van szó.

Tehát nagy valószínűséggel nem olyan emberekről van szó, akik nem kaptak kellő oktatást, pont hiányoztak azon a héten iskolából vagy a történelmi kutatásaik során más eredményre jutottak, hanem politikai érdekből egy hazug propagandát terjesztenek.

Amúgy meg a konteók többsége most is ömlik mindenhonnan. Akár náci konteók is. Pl. rámész youtube-ra és Robert Sepehr videóit megnézed, akkor ő gyakorlatilag a náci fajelméletről és az árja fajról okítja a népet antropológusként, az amazonon árulják a könyveit, patreonon pedig támogatják. És nem az ő az egyetlen.

Az ilyesmik mellett azt hiszem belefér az, hogy egy jól dokumentált történelmi eseményt nem engednek tagadni. Már így is rettentő sok butaságot mondanak mindenhol. Mert ha ezt le lehet ezt tagadni, akkor mi lesz a következő? Valahol lennie kell egy határnak vagy akkor nincs értelme tényleg az iskoláknak sem, mert mindenki kitalálhat kedvére akármit és akkor ő abbban hisz. Pl. gravitáció nem létezik és láthatatlan tündérek kapaszkodnak belénk, ezért nem repülünk szét a kozmoszba, ezt tudva pedig most építs meg egy űrhajót.

A kimondott szónak sokféle hatása van, mégpedig az össze többi kontextustól függően. Az pedig létező valóság, hogy kevés ismerettel ezt sokan keverik, más szóval fogalomzavar alakul ki.

A kimondott szó akkor vélemény, ha egy vita eltérő álláspontjai között jelenik meg. De például lehetséges, hogy akik közöl, a saját kimondott szavát vélemények nevezi, miközben embereket buzdít (implicit módon, ha ügyes) valamely ember elleni tettre. Ekkor azonban a kimondott szó közönséges uszítás akkor is, ha a megfogalmazója erősen hangsúlyozza, ez vélemény. Nem az!

Továbbá nem keverendő elv és gyakorlat, ezek csak abban az értelemben hasonlíthatók, hogy a kettő megfele-e egymásnak.

A holokauszttagadás nem vélemény, hanem egy létező esemény tagadása (ezt mutatja a neve is). Ennek ott van jelentősége, hogy az emberiség nagyobbik része azt az eseményt mélyen elítéli és ezt tekinti normának. Aki ezt nem fogadja el, jellemzően buzdít is erre, ami viszont egyfajta uszítás. És a butaság viszont vevő erre.

A törvényeket azért hozzák, hogy legyen sorvezető, ne egy esetlegesen elfogult álláspont érvényesülhessen. Ezért törvényben szabályozzák az ezzel kapcsolatos tennivalókat.

6: "A holokauszttagadás nem vélemény, hanem egy létező esemény tagadása"

Ezzel egyetértek. Csakhogy önmagában egy téves, tudománytalan állítás közlése nem helyes, ha büntetve van. Ha ehhez kapcsolódik buzdítás, az teljesen jogosan büntetőjogi kérdés.