Hamis vádkor mit lehet tenni?

Hajjaj! Jó kis kérdés, nyissuk hát ki a szarul tükörfordított amerikanizmusban szereplő kukackonzervet. Mert bár a törvény Magyarországon is elég egyértelmű, de az alkalmazása teljesen esetleges. Mint minden más törvényé.

Sajnos nagyon sok hamis vádas ügyet láttam. Itt azonban tegyünk különbséget a köznyelvi szóhasználat és a büntetőjogi szakkifejezések között. Ha valaki azt mondja rád, hogy elkövettél egy bűncselekményt, az pusztán "állítás". Ha rendőrségi eljárást kezdeményeznek, akkor "gyanúsítanak". Ha a nyomozó hatóság értékelése szerint valószínű, hogy a bűncselekményt tényleg elkövetted, akkor az ügyészség vádat emel, és innentől "vádolnak".

Magánszemély csak akkor vádolhat meg, ha ún. magánvádas eljárás indul. Ez a legenyhébb bűncselekmények, pl. zaklatás, könnyű testi sértés, rágalmazás esetében történhet, amikor az állam nem érvényesíti automatikusan a büntetőjogi érdekét.

Magyarországon az a gyakorlat, hogy ha valaki elmegy a rendőrségre, és bejelenti, hogy te ezt és ezt csináltad, akkor a rendőrség kérdés nélkül ugrik. Volt olyan ügyfelem, akire ráfogta egy adósa, hogy összeverte az utcán. A rendőrség azonnal rohant őrizetbe venni. 72 órát volt bezárva, végül az ügyészség nem indítványozta az előzetes letartóztatását (akkor még így hívták). Mindezt úgy, hogy a "sértettnek" semmilyen sérülése nem volt, látleletet sem tudott bemutatni, nem volt egyetlen tanú vagy más bizonyíték sem az állítólagos támadásra. Ennek ellenére az ügyfelem ellen vádat emeltek, és simán el is ítélték volna bemondásra, ha nincs egy barátja, aki alibit igazolt neki. S itt nem valami lakótelepi proligyerek állításáról beszélünk: a tanú egy országgyűlési képviselő titkára volt, és valóban munkaebéden vett részt az ügyfelemmel a "sértett" által állított időben.

Volt olyan ügyfelem is, egy fiatal férfi, akit a munkahelye lopással gyanúsított meg, konkrétan egy VGA kártya ellopásával. Behazudták a rendőrségnek, hogy több százezer forint a kár, holott mindenki tudja, mennyit ér egy szar irodai VGA kártya. Eredmény: a rendőrség kivonult házkutatást tartani. A számítógépét lefoglalák, és hónapokig visszatartották, mire egy szakértő végre belenézett, és megállapította, hogy ez bizony nem az. Utána még neki kellett lemennie Pécsre, hogy visszaadják neki, és szállítsa haza, ahogy tudja.

Közös ezekben az ügyekben, és a legtöbb ilyen hamis "vádas" ügyben, hogy a feljelentőt soha nem éri retorzió. Megállapítják, hogy a nyomozás nem vezetett eredményre, és kész, mindenki mehet a dolgára. A meggyanúsított meg szépen nyelje le a költségeit, és örüljön, hogy futni hagyták.

Elég gyakori az is, hogy egy tanú hazudik a bíróságon, és szentül állítja, hogy ő bizony ezt látta meg azt látta. Sajnos sokszor ezt a bíróság akkor is elfogadja, ha fizikai képtelenséget állít. Egy kollégámnak volt egy ügye, egy emberölés, ahol egy hetvenvalahány éves, szódatalp-szemüveget viselő, pszichiátriai kezelés alatt álló öregasszony azt mondta, felismeri a vádlottat, akit a negyedik emeleti ablakán kinézve látott, mintegy kétszáz méter távolságról. El is ítélték szerencsétlent. Száz százalék, hogy ártatlan volt.

Magyarországon 98.7% a váderedményességi mutató. Ez azt jelenti, hogy a büntetőügyek ennyi százalékában állapítják meg a bűnösséget a vádirattal teljesen egyezően. Ez elképesztően magas, és teljesen irreális eredmény. A maradék 1.3%-ban nemcsak a felmentések vannak benne, hanem azok az ügyek is, ahol az ítélet nem minden vádpontot talált megalapozottnak, illetve ahol más ok miatt nem ítélték el a vádlottat, pl. elmebetegség, gyermekkorúság vagy elhalálozás miatt.

Szóval röviden, ha valaki elég határozottan vádaskodik, és tudja, hogyan kell szabályos feljelentést írni, az meg fogja kapni, amit akar.