Érvényes-e a közös költség fizetési kötelezettség, ha a társasházban 10 éve nem volt közgyűlés?

Ez kb. olyan kérdés, hogy ha a rendőrautónak elromlott a féklámpája, attól még a belőle kiszálló rendőr megbírságolhat-e ittas vezetésért.

Igen.

Nekem az nem világos, hogy ez milyen közgyűlésen van, hány lakásos a társasház...

Én erre azt csinálnám, hogy leváltanám a közös képviselőt a francba. Évente el kell számolni a költségvetéssel, költségvetéstervet kell készíteni, stb. itt könnyen lehet, hogy valami sikkasztás is van.

Persze más egy kétlakásos társasház ügye, és más egy 100 lakásosé.

Amúgy közgyűlést bármelyik lakó összehívhat, a tulajdoni arány 10%-át kell megszereznie hozzá, és akkor olyan napirendek kerülnek fel, amilyet ő akar.

A társasház működése szabálytalan.

Hatnál több lakás esetén nem kötelező, de azért már ajánlott lehet közös képviselő, vagy intézőbizottság, és emellett számvizsgáló bizottság.

Évente el kell számolni a közös költséggel, és új közös költség tervet kell készíteni, különben honnan lehet tudni, hogy a kért pénz arra megy-e, amire kell, stb. elegendő-e, ill. nincs-e visszaélés.

Ezen az ingatlanon gyaníthatóan rendet kell csapni, de rendesen, és az elejétől kell kezdeni szerintem.

Van-e egyáltalán alapító okirat, szmsz, házirend, közgyűlési határozatgyűjtemény (beugratós kérdés)

Az illető milyen kinevezéssel végzi el a tevékenységet, elszámol-e bárkinek is, ellenőrzi őt bárki is?

Változtat-e a közös költségen, vagy hogy állapítják meg azt meg?

Vagy csak arról van szó, hogy ő rendezi a közműszámlákat, és azt szétosztja?

Egyáltalán milyen alapon osztja szét: lakások száma alapján, vagy tulajdoni hányad alapján, vagyis lakásméret arányosan? (úgy kéne törvény szerint, vagyis a nagyobb lakás tulajdonosának annak arányával többet kell fizetnie általában.

Van-e biztosítása a háznak? Nem elég, ha egyes lakásoknak van, mert sok vitás esetben nem fedez semmit sem, csak megy az egymásra mutogatás.

kb. ezer kérdés vetődne fel

Persze kényelmes lehet sokaknak a felelőtlen tudatlanság...

Nem kötelező, csak ajánlott, legalábbis egy 2017-es álláspont szerint. Azóta lehet, hogy változott.

[link]

Rosszul értelmezel.

"12. § (1) Az alakuló közgyűlés határoz a társasház közös képviselőjének... megválasztásáról"

Ez nem azt jelenti, hogy nekik kötelező választani, akkor is, ha nem akarnak kk-t, csak azt, hogy így lehet megválasztani (az első) kk-t, tehát pl. nem úgy hogy Béla kikiáltja magát önkényesen közös képviselőnek, és akkor utána mindenkinek bele kell ebbe törődnie.

Tehát az alakuló közgyűlésen kell lenni talán egy olyan napirendi pontnak, hogy kk megválasztása, de simán határozhatnak úgy, hogy nem választanak senkit.

Tudod, van az iskolában ebédidő, de ez nem azt jelenti, hogy a gyereknek kötelező ennie, és ha nem akar, akkor kényszeretetés van.

Át kell gondolni, hogy mennyire érdeke a háznak, hogy legyen egy kk, azért az nem kevés pénz, ill. azt, hogy legyen egy számvizsgáló bizottság, akik szintén önkéntesen végzik a munkájukat, és ellenőrzik az akárkit.

A társasház érdeke, hogy valaki ki legyen nevezve, mert különben ha valami nagyon el van szúrva, ill. nincs semmi terv, stb. csak sodródtok, pl. nincs felújítás, nincs hibakezelés, stb. akkor egyszer csak gondok lesznek. Viszont jó ha az illető felelősséggel tartozik, tehát számonkérhető, és ezért érdemel is valami tiszteletdíjat. DE nem kötelező szerintem, csak ajánlott. De lehet, hogy időközben változott a törvény

Itt nincs meghatározva szám, tehát elvileg ugyanolyan nyomatékkal egy kétlakásos ikerháznál is már kötelező lenne a közös képviselő választása.