Az USA az őslakosokat is bevonta a rasszizmus elleni küzdelmébe?

A demokraták balszárnya (pl. Alexandria Ocasio-Cortez, Rashida Tlaib, Bernie Sanders, Ilhan Omar, stb) többször is felemelte a hangját az amerikai indiánok ősi területein történő gázvezetékek, bányák, és egyéb környezetszennyező infrastruktúra kiépítése ellen, és gyakran szólalnak meg az őslakosok jogai mellett is.

Sajnos sok szempontból az amerikai őslakosok helyzete a mai napig nem került rendezésre, amit megnehezít az a tény is, hogy az ügyeiket gyakorlatilag csak a szövetségi szinten lehet kezelni, hiszen a rezervátumok (és úgy általában az indián területek) az állami kormányok jogkörén kívül vannak.

Amerikában egy komoly üzlet a különféle csoportok jogvédelme. Annyira, hogy ennek előmozdításáért az etnikai jogvédők a rasszizmust szítják: részben az adott csoportokat hangolják a fehérek ellen, részben meg az adott csoportokat olyan cselekményekre veszik rá, amivel a fehéreket hangolják őellenük. Mert akkor meg lehet mutatni, hogy milyen jó, hogy a jogvédők ott vannak, és védik a jogokat.

Ennek az egyre inkább elszabaduló folyamatnak része az őslakosok (natives, the first nations, véletlenül se indians) jogvédelme is. Ahol van bölényszr, ott akad légy is, az indián mondás szerint.

Természetesen, ez egyrészt nagyon örvendetes és hasznos, hogy foglalkoznak az ő védelmükkel is, de másrészt viszont káros folyamatokat is hoz. Ahogy nálunk a cigányokkal, úgy ott az indiánokkal (is) megy az a folyamat, hogy a fehérek ellen uszított fiatalok balhéznak, fehérekre támadnak rasszista okokból, mivel csak a jogaikról vannak felvilágosítva, a kötelességeikről nincsenek.

Aki a rezervátumból kiköltözik, az nem kapja a támogatást tovább, a rezervátumokban viszont minimális a munkalehetőség, így rengeteg indiánnak az az életmódja, hogy a kormánytól kapott pénzből minimál életvitelre rendezkedik be, naphosszat piál meg játszik a kocsmában, és közben a fehéreket szidja.

Pár évtizeddel ezelőttig azért se nagyon működött az indián érdekvédelem, mert a különféle törzsek abszolút semmi közösséget nem éreztek egymással, minden más törzset ellenségnek tekintettek. Ameddig nem jött a fehér ember elvenni a földjüket, addig főállásban egymást ölték a törzsek, és egymástól loptak, külön klubok voltak erre a törzseken belül. Vannak a témában könyvek, amit olyan indiánok írtak, akik még a múlt század első felében éltek, és hallottak történeteket a hősi időkről.

De most már rájöttek, hogy érdemes a többiekkel összefogni, ha nagyobb pénzt akarnak szakítani. Azóta nagyobb szavazóbázisnak számítanak, mert vannak közös követeléseik, így a politikusok számára is érdemes valamely ügyüket felkarolni.