Ilyen esetben ki örököl?

Nem a hagyatéki tárgyalás időpontja számít hanem a halál időpontja.

Ha a lánya halt meg előbb, akkor hiába már nem él az apa, az örökség az övé.

Vagyis először meg fogják állapítani hogy mennyit örökölt a lánya után az apa, majd ezt követően az ő örökösei között fogják ezt elosztani.

Hogy ezt egy hagyatéki eljárásban teszik-e meg vagy külön az apa más hagyatékával együtt, azt nem tudom.

A lényeg, hogy ha előbb halt meg a lánya akkor már az apára szállt a lány hagyatékának megfelelő része és az ő halálával ez már az apa örököseire száll tovább.

Az örökösödésben az számítana, ha a lány szülei már előtte meghaltak volna és így nem tud a hagyaték a szülőkre szállni. Akkor jön az a kitétel, hogy "halála esetén", és a következő örökös jön az örökösödési sorban. De most nem ez a helyzet. Most ugyanaz van, mintha lement volna a hagyatéki eljárás a lány halála után és az apja azt követően halt volna csak meg.

A jogban ismert a helyettesítés elve, vagyis ha az örökös meghal, akkor automatikusan az örökös örökösei lesznek az örökösök (és így tovább).

Tehát ha egy ember meghal, de szülője és utóda is él, majd a szülő is meghal, akkor az ember utóda pont annyi örökségre jogosult, mint amennyire az ember lett volna, ha még élne. Ha nincs, akire a helyettesítés elvét lehetne alkalmazni, akkor örökölnek az egyéb rokonok, és ha azok sincsenek (és végrendelet sincs), akkor az államra száll.

Bár nálatok egy kicsit más a felállás, mert az örökös élt még az örökhagyó halálakor, csak az örökséget nem tudta átvenni, ettől függetlenül az elv ugyanaz.

"még nem volt a nevén."

Az nem számít. A tulajdonában volt a halála pillanatában.