Öröklésnél ilyen esetben mi lenne etikus?

Az örökölt vagyon vagy tulajdon nem annak a függvénye, hogy ki mit csinált. Ha egyszer őket is ugyanaz pottyantotta ki, mint a negyediket, akkor jár nekik az.

Sőt, talán még lehet jobban is. Lehet hogy a negyedik volt a kis kedvenc, akivel mindig kivételeztek és még a seggét is kinyalták, s azért nem próbált szabadulni minél jobban a szülőtől...

Ha még él a szülö, akkor ö tud dönteni arról, mi legyen a vagyonával. Szerintem ilyen esetben az is számít, hogy a nem gondozó testvérek legalább anyagilag segítik a negyediket, vagy teljesen eltüntek és élik a saját ételüket.

Ha segítik, de nem vesznek részt az ápolásban, az a legtöbb esetben érthetö, ilyenkor ugyanis általában messze élnek, gxakorlatilag nem tudják megoldani az ottlételt.

Ha semmi módon nem vesznek rész a gondozásban (pénzzel sem), akkor viszont jogos, ha semmit nem kapnak a vagyonból.

A szülönek jogában áll az öt gondozó gyerekkel eltartási szerzödést kötni - ebben az esetben egyértemüen a gondozó testvér kap mindent, vagy papíron el tudja neki adni a vagyont, az adásvétel után semmi köztelezettség sincs a többi testvér felé.

Az ajándékozás azért nem jó ötlet, mert ha 10 éven belül meghal a szülö, a többiek követelhetik a köteles részt, ami az eredeti örökség egyharmada, azaz nem egy-negyed, hanem egy 12-ed részt kapnak csak ugyan, de ettöl még igen meg tudják nehezíteni a többségi tulajdonos életét.

A végrendelet esetében ugyanez a helyzet, csak ott teljesen mindegy, mikor hal meg a szülö, minden esetben járhat a köteles rész, ha kérik.

Szóval vagy eltartási szerzödést kell kötni, vagy papíron megvenni, amit lehet és mindezt közjegyzövel iratni meg, hoyg formai hiba se lehessen benne.

De, az lenne etikus.

Ahogy az is etikus lenne, hogy közösen gondozzák.

De aki az egyik esetben a maga érdekét nézi (kényelmesebb nem gondozni) az a másik esetben is a maga érdekét nézi majd.

Az ingóságokra lehet még figyelni, sok rokon van, aki úgy érzi, hogy a gyász feldolgozásához mindenképp a drága ékszer/érmegyűjtemény/porcelán is kell.

Egy saját példa. Feleségemnek 3 testvére van. Anyósom 14 évig gondozásra, ápolásra szorult. Az öccse tudta magához venni és haláláig, tehát 14 éven át ápolta a fél oldalára béna édesanyjukat. Ez 7×24 órás feladatot jelentett, magánélete a minimum határán volt.

Miután anyósom elhunyt, a három többi testvér- feleségemet is beleértve - lemondtak az örökségröl a testvérük javára.

A két eset persze abban a lényeges pontban különbözik, hogy nálunk fel sem merült, hogy más arányban osszák el az örökséget.