A rendkívüli szabadság, halál esetén rokonnnál, hogy jár?

Az Mt. 55. § (1) f) szerint a kétnapos rendkívüli szabadság a "hozzátartozó" halálakor jár. Hozzátartozónak minősül ilyen esetben a 294. § (1) b) szerint a "a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa".

A Kit. 93. § (2) f) és 280. § (1) 13. ugyanezeket az előírásokat tartalmazza a kormányzati igazgatásban dolgozók számára, csak a felsorolás sorrendje tér el.

A nagypapád testvérének a fia a te másodnagybácsid. Nem az unokabátyád, ami tudtommal csak a fiú unokatestvér egy másik elnevezése. A másodnagybácsi nem tartozik bele az Mt., ill. a Kit. általi felsorolásba, tehát az ő halála után sajnos nem jár rendkívüli szabadság. Mint ahogy egyébként az unokatestvéré után sem(!), aki szintén távolabbi, oldalági rokonnak minősül.