Milyen bírósági ítélet született volna a Fekete város című regény cselekményében ha állami igazság szolgáltatás keretén belül történik a tárgyalás?

Az akkor hatályos törvény, "Tripartitum III. rész XX. czím:

A polgárok miképen büntethetik a nyilvános gonosztevőket?

Továbbá a tolvajokat, haramiákat, gyilkosokat, gyújtogatókat és más efféle gonosztevőket, megtartván e részben a törvény szerint megtartandókat, bűntetteikhez képest megfenyíthetik és megbüntethetik, de senkit meg nem csonkíthatnak. A nemeseket pedig a bűntett helyén kivül sem befogni, sem gyanuból kinvallatás alá venni nem szabad."

Tehát ha egy nemes gyilkosságot követett el, csak tetten éréssel lehetett felelősségre vonni, ha ott helyben elkapják. Miután ezt nem tették meg - mert éppen a meggyilkolt főbíró vérének kinyomkodásával voltak elfoglalva -, ezután már nem volt lehetőségük egy nemest felelősségre vonni. A kérdésre tehát a válasz: nem történt volna semmi. Főleg, hogy az alispánról volt szó, a kiváltságosok között is kiváltságos, ráadásul a sztori szerint Lipót király és Rákóczi is kitüntette, különböző okokból.

Ami később történt, azt máris az egy sorral lentebbi paragrafus szankcionálja:

"Ha tehát valamely város, úgymint közönség, valamely nemest igaz ok nélkül halálra ad: akkor e miatt nem a polgárok egyenkint, hanem csakis a biró és az esküdt polgárok esnek főbenjáró itélet alá, a kik egyszersmind összes őket illető és részükbe jutó fekvő jószágaikat és örökségüket is elvesztik, a mikből két részt a királyi felségnek, mint földesuroknak, a harmadik részt pedig az ellenfélnek kell átadni és kiszolgáltatni."

Tehát aki itt rácseszett volna, az a bíró, bár elképzelhető, hogy ő ettől függetlenül kipurcant, ezt Mikszáth az olvasó fantáziájára bízta.

Röhejes, de a kiváltságokra épülő feudális jogrendszernek csak egy része került hatályon kívül 1848-ban, sok passzusa egészen 1945-ig érvényben volt. Ahogy a nemesi címeket is csak 1946-ban törölték el végleg.