Mi számít gondatlan veszélyeztetésnek?
Eddig azt hittem, az, amikor vki figyelmetlenségből csinál veszélyt.
De nemrég hallottam, az is az, ha vki ugyan nem direkt bajba sodorni akar vkiket, de előre megfontoltan olyat tesz, amiről jól tudja, hogy veszélyes. Magyarán az "utánam az özönvíz" effektus.
Ez tényleg így van? Persze elhiszem, hogy ellenkező esetben a vádlottak többsége pillanatnyi óvatlanságra hivatkozhatna, és ugye nehéz igazolni, hogy nem úgy volt.
Csak egy példa: pl. egy kontár szerelő úgy "javít" meg vmit, hogy nyilvánvaló, h rövidesen baleset lesz az eredmény, de csak az érdekli, hogy átvegyék tőle, felmarkolja a lóvét, és talán nem derül ki soha, h ő a hunyó. Tehát nem direkt célja vki láb alól való eltétele, de belenyugszik, hogy könnyen ez lesz belőle.
De ugyanez fennáll élelmiszergyártóknál v kereskedőknél, ha lazán megmérgezik vevőiket. És még lehet sorolni.
válasza:#2: az, hogy ez tényleg így van, ahogy 2. bekezdésem alapján vélelmezem?
És ha igen, akkor ez teljesen ugyanaz a büntetőjogi kategória, mint a figyelemkihagyás?
Hozzáteszem, nem vagyok jogász.
Csak felmerült egy ilyen eset, és azt mondtam, ez szándékos veszélyeztetés, de más (szintén nem jogász) kijavított, hogy gondatlanságból elkövetett veszélyeztetés.
Ezért kérdezem, mások szerint hogy is van ez.
válasza:Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában (tudatos gondatlanság, avagy luxuria), vagy cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja (hanyag gondatlanság, avagy negligentia).
Tehát gondatlan az is, aki nem tudja, hogy amit csinál, az veszélyes, ahogy az is, aki tudja, pl. a gázkazán a "javítás" után potenciálisan felrobbanhat, de úgy gondolja, hogy ennek kicsi az esélye és nem fog bekövetkezni.
Létezik foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés is, pl. ha a szaki dikrekt úgy bütyköli meg a gázkazánt, hogy az majd jól felrobbanjon, ezzel megleckéztetve a megrendelőt valami sérelemért, de abban bízik, hogy senki nem lesz majd a helyiségben, így senki nem sérül meg. Ez az eset - azonos kimenetelt feltételezve - súlyosabban büntetendő.
Ha a szaki direkt okozza a robbanást, hogy valakit eltegyen láb alól, az már szándékos emberölés, vagy annak kísérlete.
#5, 1000 köszönet! Látom, szakértő vagy, v. legalábbis azon a szinten állsz. :-)
Esetleg még ide kívánkozik annyi, hogy az micsoda, ha a szaki tudja, hogy a gázkazán a "javítás" után potenciálisan felrobbanhat, és akár embert is megölhet/megsebesíthet (sőt akár azt is belátja, ez csak idő kérdése), de úgy gondolja, hogy kicsi az esélye, hogy valaha is rájöjjenek, hogy mindez őmiatta történt.
Kapcsolódik a kérdéshez:
Épp most mondták a tv-ben, hogy az olasz sífelvonó-baleset okozóit nem gondatlan, hanem szándékos emberöléssel gyanúsítják, amiért direkt kikapcsolták a vészféket. Ez az 5. válasz szerint tudatos gondatlanság esete a magyar jogban. Érdekes, hogy ekkora eltérés lenne az olasz és a magyar jog között, vagy esetleg fordítási pontatlanságról volt itt szó.
Személy szerint (ha ott így van) az olasz szóhasználattal értek jobban egyet, még ha a vezetők-karbantartók nem is embert ölni akartak szándékosan.
De ha ezt csak gondatlanság kategóriájába soroljuk, akkor onnan csak egy lépés, és végül már a rablógyilkost meg a vaktában lövöldözőt is gondatlannak állíthatják be, amiért úgymond nem volt kifejezett céljuk az ölés, csak hát úgy sikerült.
válasza:Olaszul nem tudok, de az angol és német nyelvű cikkek gondatlanságból elkövetett emberölést ("fahrlässige Tötung" és "involuntary manslaughter") említenek. Simán lehet amúgy, hogy az olasz jog nem különíti el úgy a gondatlan emberölést és a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetést, mint a magyar.
Egyébként a szándékosságnak is két fajtája van: a Btk. 7. § szerint "Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményének következményeit kívánja [egyenes szándék], vagy e következményekbe belenyugszik [eshetőleges szándék]."
Ha mindezt arra akarjuk lefordítani, hogy mit gondolhatott a tettes, akkor nagyjából így néz ki:
Hanyag gondatlanság: "Ebből nem lehet baj."
Tudatos gondatlanság: "Ebből lehetne baj, de úgysem lesz."
Eshetőleges szándék: "Ebből baj lesz, de nem érdekel."
Egyenes szándék: "Bajt akarok csinálni."
Szóval akár a vaktában lövöldöző tette is lehet szándékos emberölés, de adott esetben a szándékot elég nehéz lehet bizonyítani.
Köszönöm kommentedet, nagyon jó, hogy rávilágítottál a kétféle szándékosságra.
Valójában amit nehezen tudok megkülönböztetni egymástól, az a tudatos gondatlanság és az eshetőleges szándékosság. Kb. csak az elkövető lelkivilágán múlik, hogy meri remélni, hogy nem lesz baj, vagy meri remélni, hogy ha baj lesz, nem derül ki, hogy őmiatta volt. Ezt bíróságon eldönteni biztos nem könnyű.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!