A szomszédokat lehet így csicskáztatni jogilag?

Egyetértek a 4-essel, rendőrt, mentőt kell hívni, azok bejutnak a lakásába, elviszik a kórházba megvizsgálni, nincs-e valami baja. Aztán majd oda oda hívják a rokonokat, és/vagy látják, hogy totál nincs már képben akár bent is tartják egy ideig.

Nem szép, de nem látok jobb megoldást, ha a gyerekei maguktól nem lépnek semmit. Érdemes a mentőknek mondani, hogy demens zavart a néni, még ha nem teljesen igaz akkor is, hogy legalább a pszichiátriára bevigyék és benntartsák kivizsgálásra, ha testi sérülése nincs is.

Nem mondom, hogy megoldja a helyzetet, de a nem történik semmi és "várjátok a halálát"-nál azért jobb, és van rá kis esély, hogy a rokonok is lépjenek valamit utána.

Én semmit se tennék. Kiabál? Nyugis ember vagyok. Előbb fog berekedni, minthogy én átmenjek. :-)

A kulcsot meg réges rég visszaadtam volna, és akkor meg is mondtam volna, hogy énrám a továbbiakban ne számítson. És a gyerekeinek is megmondtam volna, hogy mostantól mi nem foglalkozunk az anyjukkal, MERT NEM A MI FELADATUNK!

A jegyzővel kell beszélni. A gyereknek szülőtartási kötelezettsége van, amennyiben a szülő nem érdemtelen, és a gyerek megélhetését nem gátolja a tartás.

A szülőtartásba beletartozik, hogy a magatehetetlen, beteg szülőnek megfelelő felügyeletet kell biztosítani. Amit lehet személyesen, vagy megfizetett személy által.

Ezt a kötelezettséget kell behajtani a gyereken a jegyzőnek.

De addig is, megmondhatjátok neki, hogy mivel ő nem fizet nektek egy vasat se a szolgáltatásotokért, ezért többet nem fogtok átjönni.

Ha átmész, akkor se tudsz aludni...

Különben nyilván átmegy az ember egy idő után, mert nem bírja elviselni, de azért ne azt érezze már mégse az illető, hogy ingyen dolgoztatja a szomszédját, rendszeresen.

Különben nekem is volt benne részem. Soha nem tudtam, hogy mikor jajgat azért, mert elesett és nem tud feltápászkodni, meg mikor azért, mert csak sajnálja magát, hogy egyedül lakik, a gyerek meg csak havonta látogatja. Volt, hogy átmentem, hogy mégse haljon meg ott a padlón, de aztán mindketten hülyén éreztük magunkat, mert nem volt semmi fizikai baja, de azért pont ugyanolyan hangon jajveszékelt. Szerencsére én csak ritkán jártam oda, de az állandóan ott lakó szomszédok állandóan hallgathatták. Mostanra a gyereknek sikerült rábeszélni, hogy költözzön hozzá.