A hálapénz törvényt ki lehet kerülni?

19-esnek!

Igazuk van az ellenőröknek!

Egeszsegugxben dolgozunk a parommal, eddig sem fogadtunk hálapénzt a betegeinktől. Akinek sürgős segítségre volt/van szüksége, mindig előnyt élvez.

Tehát alapjában véve nagyon helyes, hogy tiltják a hálapénzt. Nekem legalább annyira megalázó volt, amikor próbálták a zsembembe tuszkolni a borítékot, mint a kezdő fizetésem, ami alig volt több a minimálbérnél.

"kapnak rendes bért, pofa be!" hozzászólónak csak annyit mondanék, hogy a rengeteg alaptalan vád az egészségugyben dolgozókkal szemben elég gusztustalan, mint ahogy az ilyen megnyilvánulásaik is. Nagyon sokan szeretik hangoztatni, hogy "de mer fizetem a tébét!". Na, egy gyors matekozás: masszív alkoholista, mondjuk 40 évet dolgozott, összesen a 40 év alatt fizetett 3 millió "tébét". Mikor már hozzánk bekerül, ez történik:

Kapja a rendszeresen szedett gyógyszereit (vagy amit kellett volna szednie). Napi 200 forint mondjuk.

Májelégtelen, ezért ascitest kell lebocsájtani 3-4 alkalommal egy hónapban, mintákat laborvizsgálatokra küldeni. Egy bentfekvés alatt összesen:

30000 Ft anyagköltség.

kb 10-15 laborvizsgálat, kb 80000 ft költség.

Képalkotó dg vizsgálatok, kb 50000 ft.

Benntartózkodása alatt a futes, villany, viz, mosodai szolgaktatas, fogyo anyagok, stb: 50000 ft.

"Májvédő" gyógyszerek: 10000 ft naponta!

Fehérjepótlás albuminnal: 400000 ft.

Vérszegénység és vérzés miatti vérkészítmények kb 300000 ft.

Egyéb gyógyszerek: 100000 ft.

1 millió 100 ezer forint, ha átlag 14 nap ápolási időt nézek. És ez csak egy kórházi benntartózkodás. Volt olyan betegünk, aki 5 év alatt osszesen tobb, mint 140 napot töltött kórházban. Lehet matekozni...

Direkt olyan betegséget írtam, ami gyakori, és amit tulajdonképpen magának okoz az ember (ettől függetlenül nem itelkezem, mert nem az a dolgom, csak meg lelketlenebbnek tunnek, ha olyan betegseget irtam volna, amirol a beteg nem tehet egyaktalan).

De itt egy masik pelda: azvelmult hónapban osszesen 100 kulonbozo beteget kezeltunk 60 ágyon, változó ápolási idővel. 3 millió forint volt az anyagköltségünk és 30 millió a gyógyszerköltségünk. 3400000 forint/beteg egy hónapban.

Az egézség mEGFIZETHETETLEN, mint ahogyan a mi munkánk is. De azért megpróbálhatnák... A betegek pedig annyival, hogy elismerik a munkánkat, és nem csak a jogaikat hangoztatják, hanem tisztában vannak a kötelességeikkel is!

(Vannak szemét eü dolgozók, bem vitatom, én sem szeretem őket. Az én osztályomon hamar szelejtálódnak a nem odavalók).

Illetve hozzáteszem, hogy saját tapasztalataim alapján a brtegek 75 százaléka igenis elismeri a munkánkat, kedves, együttműködő, 10% a betegségéből adódóan nem beszámítható tudatú, így ők igazán nem tehetnek arról, ahogy viselkednek. 10% elkeseredésében, dühében "támad", de hamar lehet tisztázni velük a viszonyokat, és legtöbbször a vége az, hogy megenyhítjük egymást. 5%, akivel nem lehet mit kezdeni, mert mindenhol kiállhatatlan, rosszindulatú ember. Rájuk kell hagyni, ellátni pedig ugyanúgy, mint mást.

Ami pénzben nem mérhető, amikor ehy borzalmas nap végén, amikor sikerül feltolteni az osztályt az 5%-ba tartozó betegekkel, és kaptál már 100 rúgást, és fontolgatod, hogy holnaptól nem jössz be, hirtelen előkerül egy olyan beteg, aki két szóval minden rosszat feledtet egy pillanat alatt. Sajnos vagy nem sajnos (inkább a betegek szerencséjére), vagyunk sokan ilyen bolondok, akik imádjuk ezt.

Mi is emberből vagyunk, volt már, hogy én kértem elnézést egy betegtől, mert úgy éreztem, megsérthettem.

De, aki az ötös kórteremben bírálsz, nem tudhatod, hogy nem nyomtam-e félórán keresztül egy fiatal beteg mellkasát, és követtem el mindent ötödmagammal, hogy megmentsem az életét, sikertelenül, vagy nem halt-e meg a kedvenc öreg mamim par perccel azelőtt, hogy bementem hozzád.

Nem visel meg túlságosan a halál, nem roppanok össze, mielőtt félreérti valaki, de néha azért nem tudunk olyan könnyen átlendülni ezen. Volt már olyan, hogy este azon gondolkodtam, mi lehet azzal a nénivel, akinek nem maradt senkije.

Mondjuk hatarozott vagyok, van egyfajta tartasom, de szeretnek a betegek es en is oket.