JOGILAG, hol a határ/mi a különbség a 2 között?

#10 Ott a 9-ben. Ha fenyegetéssel csinálod akkor zsarolás. Tehát az 5-ös példában a villanyszerelő viszakozhat nyugodtan, mivel az alkuhoz mindkettőtöknek bele kell menni, ha ő nem megy bele az már zsarolás.

És te kérdező, odaadtad a kocsidat? Igen. Az alku volt, kivéve ha fenyegetett.

Plusz az ötösben levő példára:

Mivel mások magánéletét használod fel anyagi haszonszerzés céljából (mivel nem fizetsz a munkájáért) így az 100%-ban zsarolás.

"amikor már nem volt több szabim, de nagyon kellett volna 2 nap. A főnököm meg mondta, hogy rendben...de...arra a 2 napra, kérné a kocsimat, mert leugrana vele a Sound-ra?"

Erre te bátran mondhattad volna, hogy nem. Akkor sem ér semmilyen hátrány, hiszen nem volt szabadságod, amit ki kellett volna, hogy adjon. Ha a főnök megy oda hozzád, és azt mondja, hogy add oda a kocsidat, különben ugrik 2 nap (amúgy még meglévő) szabid, na az már problémás lett volna.

A magyar jog ismeri a ráutaló magatartás kifejezést. Ha odáig jut az ügy, hogy bíróság vizsgálja, akkor sértet így is úgy is azt fogja mondani, hogy a bár nem mondtad ki a fenyegetést, de egyértelmű volt a szituáció. A bíróság meg úgy fog ítélni, hogy adott szituációban kért szívesség zsarolás volt.

Ha nem jut bíróságra az ügy, akkor meg miről beszélünk? Természetesen kérhetsz tőle a jövőben szívességet, de ha a szívesség kérésekor bárhogyan is utalsz a "titokra", vagy a szívesség kérése elég kis időn belül történik, akkor visszaértünk a ráutaló magatartáshoz.

Az orvosos példád viszont sehogy nem zsarolás.