Ha a bank elviszi a hàzat tartozàs miatt, a haszonèlvező perelheti az adòst?

Ha csak az egyik társtulajdonos az adós, akkor a bank csak a társtulajdonos részét adhatja el, mint társtulajdon és nem viheti el az egész házat, hacsak a többi tulajdonos alá nem írta hogy lehet.

Tehát a bank csak a társtulajdonjogot adhatja el valakinek ami bizony nehéz lesz.

Ha a bank vinni akarja az egész házat, ügyvédhez kell fordulni!

Na igen, de ha a bank szervezi majd meg az árverést akkor annyit tesz majd zsebre a szervezésért amennyit ő gondol...

Lehet hogy jobb taktika tartani a házat amíg a bank értékesíti a tulajdonrészét és aztán egyezkedni az eladásról.

De mondom ilyenkor erősen javasolt az ügyvéd mert ne legyenek illúzióid: a banknak van ügyvédje aki ismeri az összes kiskaput és úgy fog átb...ni titeket ahogy akar.

Kérdező

A haszonélvezetet meg lehet váltani pénzzel és egyezséget is lehet kötni a többi tulajdonossal. Ha a bank meg akarja szerezni a házat akkor fizet érte a többieknek és ennyi.

A kérdés az, hogy a banknak ez megéri-e vagy sem. Ha az egyik tulajdonos adóssága miatt akár árverezéssel, akár máshogyan a tulajdoni része átszáll másra, az csupán a tulajdonosban okoz változást, ahogy előttem már írták. A haszonélvezethez semmi köze. Ha a haszonélvező nem akar lemondania haszonélvezeti jogáért, azt sem akarja, hogy pénzért megvegyék tőle, azaz megváltsák, akkor tök mindegy ki a tulajdonosa a lakásnak, akkor is ő döntheti el hogy ki lakjon benne. A haszonélvezet ilyen szempontból erősebb jog a tulajdonos jogánál.

Az adós csak akkor maradhat a lakásban ha a haszonélvező ezt neki megengedi - már ha az egész ingatlanra van haszonélvezeti joga. Vagyis akár most is kirakhatná a haszonélvező a tulajdonost (az adóst) a lakásból, még úgy is hogy az 1/3 része az övé. Tehát ha az adós akar csak benne maradni és a többi tulajdonos is el akarja adni, a bank is, a haszonélvező is, akkor semmi akadálya. A másik két tulajdonos vegye meg az 1/3 részt vagy adják el a magukét a banknak és a haszonélvező is kínálja fel a haszonélvezeti jogát! Vagy keressenek közösen egy vevőt a házra - eladhatják akkor is ha amúgy árverezés alatt van az 1/3 résznyi tulajdonrésze. Ha találnak egy vevőt, akkor az adóst is rávehetik az eladásra, az eladási árból kiválthatják a haszonélvezőt, a maradékot 3 felé osztva az adós kifizetheti belőle a tartozását. De van sok más megoldás is.

Ha mindenki el akarja adni a házat, csak a benne lakó nem, aki ráadásul eladósodott a bank felé, akkor az is egy megoldás, ha a többi tulajdonos, a haszonélvező támogatásával, "közös tulajdon megszüntetése" iránti pert indít a bent lakóval szemben. Mivel hogy ő nem kényszeríthet senkit arra, hogy a pénzét egy olyan házba fektetve tartsa, amiben nem lakik. És akkor bíróság fogja kötelezni az illetőt, hogy eladja a részét.

Nem tudom, mennyire reális a következő lehetőség, de talán érdemes lenne kikérni a bank véleményét, hogy "szponzorálnák"-e a pert, ingyenes ügyvédi segítséggel. Elő kell nekik adni, hogy így nem fognak a pénzükhöz jutni, mert egyharmad házat senki nem vesz, hacsak nem tizedáron, de ha a perben részt vesznek egy ingyenes ügyvéddel, akkor meg fogják kapni a ház értékének harmadát. Amiből legfeljebb a haszonélvező része jön le, ha arra a részre is szól a haszonélvezete. Egy ilyen ügyletre vevő is jobban kerülne szerintem, mint egy még zavarosabb históriában, ahol a bank meg több magánszemély együtt árul egy házat.

#7 Ez nem így működik. nem kell hogy az a dósság elérje a remélt árat. Ha árverezésnél tart már a dolog, az azt jelenti, hogy a tartozásért cserébe a bank már nem csak megindította az eljárást a behajtásra, hanem konkrétan jóvá is lett hagyva, vagyis elárverezhetik. Ez már az a pont, hogy a bank viheti a tulajdont - ami ebben az esetben az 1/3 rész.

Ahogy írtuk már mindez a haszonélvezetet, a haszonélvezőt nem érinti. Számára az a legjobb ha vagy most megváltják a haszonélvezetét annyiért amennyiért ő akarja, vagy ha új tulajdonosa lesz az ingatlannak, aki hajlandó megfizetni neki amit kér, különben nem megy semmire az ingatlannal.

Az adósnak el kellene magyarázni, hogy ő semmiképpen nem maradhat majd az ingatlanban, csak elveszti azt a kevés pénzét is ami még lehetne belőle ha eladnák. Egyben ez egészet. Ha nem egy irodakomplexum vagy egy nagy raktár az ingatlan, akkor semmire nem megy az aki megvesz 1/3 részt belőle, főleg mert a haszonélvezőé minden jog. Így nem fogja megvenni senki. Hiába lesz kihirdetve az árverezés, ezt az 1/3 részt maximum a 2 másik tulajdonosnak jó megvenni.

Vagyis a 2 másik tulajdonosnak kellene az árverezésen megvenni az adós tulajdonrészét - ott a kikiáltási ár fölé nem fog menni az ára ha ők nem licitálnak egymásra, vagyis előre megbeszélik, hogy melyikük veszi meg. Onnantól már csak 2 tulajdonosa lesz az ingatlannak, meg lehet egyezni a haszonélvezővel a haszonélvezet megváltásáról - szerződésbe lehet foglalni, hogy a ház eladásával egyszerre lemond a haszonélvezetéről X összegért cserébe amit a ház eladási árából kell neki kifizetni. A másik 2 tulajdonos meg 1/3-2/3 arányban elosztja ami maradt.

Az adósnak meg az árverezéskor befolyt összegből kell lerendeznie a bankkal a tartozását.

Nagy valószínűséggel ha a tartozása 3 millió, akkor ennél magasabb összegről indul az árverés, hogy a bank megkapja a pénzét - de nem sokkal magasabbról.

vagyis itt nem a kivárás a jó taktika a másik két tulajdonos számára, hanem vagy rábeszélni az adóst, hogy adják el árverezés előtt, mert akkor talán marad belőle kis pénze, vagy megvenni a részét valamelyiküknek az árverésen.