Hogyan kell értelmezni a be 279. § b pontját?

Btk. 279. § Hatósági eljárás megzavarása -ra gondolsz?

279. § (1) Aki olyan kihívóan közösségellenes vagy erőszakos magatartást tanúsít, amely a hatóság eljárását megzavarja vagy akadályozza, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény a hatóság eljárását meghiúsítja.

(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt csoportosan, fegyveresen vagy felfegyverkezve követik el.

A hatósági eljárás akadályozása és a hatóság eljárásának megzavarása tényállások címe igen hasonló egymáshoz, tartalmuk azonban eltérő, ezért megtévesztő és félrevezető lehet e két alcím alkalmazása. Erre tekintettel előbbit a törvény – az elkövetési magatartást hangsúlyozva – kényszerítés hatósági eljárásban címre változtatja.

A hatóság eljárásának megzavarása körében az alapeseti cselekmények olyan kihívóan közösségellenes, de nem erőszakos, illetve erőszakos cselekmények – a vagylagosság miatt nem állapítható meg garázdaságot – a tettleges becsületsértés szintjét elérő, de azt meg nem haladó súlyosságú magatartások (pl. terhelt vagy tanú leköpése, sérülést nem okozó megrúgása, megütése) amelyek megzavarják vagy akadályozzák a bírósági eljárást. A bíróság méltóságát vagy a tárgyalás rendjét sértő eljárásjogi szankcióval sújtandó magatartások és e bűncselekmény elhatárolása – a fent írtakon túl – a bírósági jogértelmezés körébe tartozik.

279. § (1) A bíróságnak, az ügyészségnek és a nyomozó hatóságnak arra kell törekednie, hogy a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés a lehető legrövidebb ideig tartson.

(2) A személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés megszűnik, ha

a) a tartama meghosszabbítás vagy fenntartás nélkül lejárt,

b) a nyomozás határideje lejárt és vádemelésre nem került sor,

c) az eljárást megszüntették vagy felfüggesztették,

d) az eljárást jogerősen befejezték.

(3) A személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedést meg kell szüntetni, ha

a) az elrendelésének oka megszűnt,

b) helyette más személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedést rendeltek el, vagy

c) más ügyben a terhelt letartóztatását vagy előzetes kényszergyógykezelését rendelték el.

(4) A személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedést meg lehet szüntetni, ha a terhelt szabadságvesztést, elzárást vagy javítóintézeti nevelést tölt.

(5) A távoltartást, illetve a bűnügyi felügyeletet a más ügyben elrendelt távoltartásra, illetve bűnügyi felügyeletre tekintettel meg lehet szüntetni, ha a távoltartással érintett személyre vagy az előírt magatartási szabályra figyelemmel a távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet célja a más ügyben elrendelt távoltartással, illetve bűnügyi felügyelettel biztosított.

(6) A terhelt őrizete ismételten elrendelhető, ha szabadlábra kerülésekor a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelésének feltételei továbbra is fennállnak, és a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedést

a) azért szüntették meg, mert a terhelt letartóztatását vagy előzetes kényszergyógykezelését más ügyben rendelték el, vagy

b) a (4) bekezdés alapján szüntették meg.

(7) A személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedést a bíróság szünteti meg, és azt a sértett indítványára elrendelt távoltartás kivételével a vádemelés előtt az ügyészség is megszüntetheti.