A rágalmazás ténye mellett a sajtószabadság miként léphet fel enyhítő körülményként?
Konkrétan weboldalon vagy blogban közöltek egy személyről valótlan dolgot, de a szándék nem volt rossz. Ugyanis más forrásból azt szűrték le, hogy igaz és közzé tették.
A híresztelések átvétele is a rágalmazás egy formája, de ha nincs szándékosság, nincs aljas indok és a cél nem volt a lejáratás, akkor mi lehet a büntetés? Aljas indok esetén a törvénykönyv szerint börtön. De ha nem volt aljas indok, csak tévedtek, mert ellenőrzés nélkül átvették a külső információt és gondatlanok voltak?
Nyilván súlyosbítja, hogy sokáig látható volt. Viszont, ha hamar lekerült és nem terjedt tovább onnan, tehát nem vált forrásává más valótlan tartalmaknak?
A sajtószabadság nem korlátlan, az tény, de ott is megeshet a tévedés, amit mások becsületsértésnek vehetnek magukra nézve. Noha a cél nem ez vagy más rossz szándék volt, ám véletlenül átlépték a határt.
A webes és írott sajtónak is a forrásmegjelőlés az egyik menekülőútja.
A sértett,helyreigazítást kérhet,vagy érvényesítheti ezen jogát bírósági úton.
Az írásban és/vagy bármilyen médiában megjelenő közlés az egyént sértheti,de a közlés jogát nem.
Mégis mi akkor a büntetés. Ha nem szándékosan, tévedésből, persze némi gondatlansággal történt? Pénz vagy börtön?
Forrásmegjelölés elmaradt ugyan a közölt állításában, de még utólag bizonyítható, hogy volt avagy van ilyen forrás, amire alapoztak. Azonban nem mérték fel, hogy rossz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!