Kezdőoldal » Politika » Törvények, jog » Hogyan fordítható vissza egy...

Hogyan fordítható vissza egy adóhatósági határozat, ha jogerőre emelkedés után egy büntetőeljárásban a büntetőbíró mondja ki, hogy csalás történt, és az adózó "ártatlan"?

Figyelt kérdés

Megpróbálom elmagyarázni a gondolatmenetem, amúgy teljesen komolyan gondolkodom a kérdésem! De ilyesmit nem élek át, és remélem soha nem fogok.


NAV-ot nem lehet csak úgy beperelni akármikor egy határozat miatt. Saját hatáskörével kapcsolatban közigazgatási jogorvoslatok lehetségesek: észrevétel, fellebbezés, felülvizsgálat, felügyeleti intézkedés


Aztán nincs több lehetőség, tehát mondjuk egy sok milliós bírságot/adótartozást akár egy életen át is fizethet ezután az adózó!

És tegyük fel, hogy az adott adózónak végül nem sikerült kimentenie magát ezekkel a jogorvoslatokkal - pedig tényleg nincs adó tartozása!


CSAKHOGY, ritka, de nincs kizárva, hogy az adózó valamilyen bűncselekmény áldozata lett, és emiatt alakult ki - látszólag - milliós adótartozása. Pl. csalás, hivatali visszaélés, közokirat hamisítás, személyes adattal való visszaélés áldozata lett.


Mi történik akkor, HA... később egy büntetőeljárás indul egy csaló ellen, aminek a végén kiderül - és a büntetőbíró kimondja (!) - hogy "a terhelt visszaélt a sértett személyes adataival, csalást, és hivatali visszaélést követett el... stb., és ezekkel a sértettet gyanúba keverte és olyan helyzetbe hozta őt, hogy úgy tűnjön, mintha nagy összegű adótartozása volna." (Sértett=adózó)


Ezután hogyan lehet a két különböző eljárást "összekötni"? Ki, és hogyan jelezhet a NAV-nak vagy a közigazgatási ügyben eljárt bírónak, hogy a szóban forgó adózónak valójában még sincs adótartozása, mégsem kéne élete végéig fizetnie a rá marasztalt milliós adó tartózást/bírságot??


Esetleg ekkor az ügyész hivatalból indít egy újabb közigazgatási pert? Vagy perújítás? Vagy valami majd egy adhéziós eljárás folyamán lesz...?


(ugye, azért eléggé érdekes lenne, ha ezek után továbbra is a sértettnek kéne fizetnie a terhelt által okozott kárt...)



2020. szept. 24. 04:19
 1/3 anonim ***** válasza:

Már nincs olyan hogy jogerős közigazgatási hatósági határozat, csak olyan hogy véglegessé vált. Ez ellen nincs időhöz kötve a közigazgatási per.

Ha meg már közigazgatási per is volt, akkor jöhet a perújítás.


Ákr.

60. Közigazgatási per

114. § [A közigazgatási per lehetősége]

(1) * Az ügyfél - az önálló jogorvoslattal nem támadható végzések kivételével - a véglegessé vált döntés ellen közigazgatási pert indíthat. Fellebbezéssel támadható döntés esetén közigazgatási per akkor indítható, ha az arra jogosultak valamelyike fellebbezett és a fellebbezést elbírálták.

(2) Ha a jogsértés megszüntetésére felszólító ügyészi felhívásban megállapított határidő eredménytelenül eltelt, az ügyész közigazgatási pert indíthat a hatóság véglegessé vált döntése ellen, vagy a hatóság eljárási kötelezettségének elmulasztása esetén a hatóság eljárásra kötelezése iránt.



Kp.

6. Perújítás

122. § [A perújítási eljárás szabályai]

(1) A jogerős ítélet és az eljárást befejező érdemi határozat ellen a polgári perrendtartás szabályai szerint van helye perújításnak.

(2) A bíróság a perújítási kérelmet visszautasítja, ha a perújítást törvény kizárja.

(3) Közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos határozat ellen, a határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon túl benyújtott perújítási kérelemben nem követelhető a jogviszony helyreállítása és az eredeti munkakörben vagy munkahelyen történő továbbfoglalkoztatás. A perújítási kérelem benyújtását megelőző hat hónapon túli időre munkabér-követelés nem támasztható.

(4) Ha a közigazgatási szervet új eljárásra utasító jogerős bírósági ítélet ellen a fél perújítási kérelmet terjesztett elő, a perújítási eljárás megindításáról az elsőfokú bíróság értesíti az új eljárásra kötelezett közigazgatási szervet, amely a megismételt eljárást a bíróság ilyen irányú kezdeményezése esetén felfüggeszti, egyébként felfüggesztheti.


Pp.

393. § [A perújítási okok]

A jogerős ítélet és az ítélet hatályával rendelkező határozatok ellen perújításnak van helye, ha

a) a fél olyan tényre vagy bizonyítékra, illetve olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a bíróság a perben nem bírált el, feltéve, hogy az - elbírálása esetén - rá kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna,

b) a fél az ítélet hozatalában részt vett bírónak, az ellenfélnek vagy másnak a bűncselekménye miatt törvény ellenére lett pervesztes,

c) a fél az Emberi Jogok Európai Bíróságának az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett, az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezményben vagy annak kiegészítő jegyzőkönyveiben meghatározott valamely jog megsértését megállapító saját ügyében hozott ítéletére hivatkozik, feltéve, hogy az ügyében hozott jogerős ítélet ugyanezen a jogsértésen alapul, és az Emberi Jogok Európai Bíróságától elégtételt nem kapott, vagy a sérelem kártalanítással nem orvosolható,

d) a perben hozott ítéletet megelőzően ugyanarra a jogra nézve már korábban jogerős ítéletet hoztak,

e) a keresetlevelet vagy más iratot a fél részére a hirdetményi kézbesítés szabályainak megsértésével hirdetmény útján kézbesítették.

394. § [A perújítás megengedhetősége]

(1) A 393. § a) pontja alapján a perújítás csak akkor engedhető meg, ha a fél önhibáján kívül nem volt abban a helyzetben, hogy a perújítási kérelmében felhozott tényt, bizonyítékot vagy határozatot a korábbi eljárás során érvényesítse, így különösen, hogy azt ellentmondás, fellebbezés vagy csatlakozó fellebbezés keretében előadja.

(2) A 393. § b) pontja alapján perújításnak csak akkor van helye, ha a perújítás okaként megjelölt bűncselekmény elkövetését jogerős bírói ítélet megállapította, vagy ilyen ítélet hozatalát nem a bizonyítékok hiánya, hanem más ok zárta ki.

(3) A 393. § e) pontja alapján csak az a fél élhet perújítással, akinek az iratot hirdetmény útján kézbesítették, és kizárólag akkor, ha a 144. § (2) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket a bíróság az elsőfokú eljárásban vagy egyéb perorvoslatban a fél hibáján kívül álló okból nem mondhatta ki, és a fél a hirdetményi kézbesítést követő eljárást nem hagyta jóvá.

(4) A lakás kiürítése iránti kérelemnek helyt adó, a lakásbérlet felmondásának érvényességét megállapító ítélet ellen - a per főtárgya tekintetében - perújításnak helye nincs.

(5) Az ítélet elleni perújításra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával perújításnak a bíróság által jóváhagyott egyezség ellen is helye van, a 393. § a) pontja alapján azonban csak akkor, ha a perújító fél a perújítás alapjául szolgáló tényről vagy bizonyítékról, határozatról az egyezség megkötésekor nem tudott.

2020. szept. 24. 07:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/3 A kérdező kommentje:

Köszönöm a választ!


Annyit megjegyeznék, hogy a közigazgatási határozat (adóhatósági) véglegessé válhat úgy is, hogy az ügyfél önhibáján kívül lekéste a fellebbezési határidőt. Ekkor pedig nem lehet közigazgatási pert indítani.


Egyrészt, ugye előfordulhat, hogy a határozat eleve egy bűncselekmény miatt lett meghozva. (Pl személyes adattal való visszaélés). De látom így, a válaszban, hogy ügyész közbe léphet hivatalból. Úgyhogy legalább az jó!


Azért még az felmerült, hogy ha nem bűncselekmény, hanem valamilyen gondatlan elírás folytán véletlenül az adóhatóság a papíron összekeveri az ügyfeleit és egy paprikatermesztőnek állapít meg 200 milliós adótartozást, miközben az egy kaszinó tulajdonoshoz tartozik, és a paprikatermesztő lekési a fellebbezést, akkor mégis mit tud tenni, ha még egy adat ellenőrzést sem kérhet? Kihez mehet oda, hogy jelezze, hogy "amúgy nekem soha nem is volt kaszinóm, egy paprikatermesztő vagyok."? Vagy ássa el magát? Nyilván nem járható út, hogy ő kezdi el visszafizetni a kaszinós 200 millás tartozását!


De, ha jól látom akkor a 394. § (1) pontja alapján talán ilyenkor is van lehetőség perújításra?

Csak az "önhibáján kívül" lehet egy borzasztón visszafogott jogi kifejezés.

Köszi még egyszer!

2020. szept. 25. 20:12
 3/3 anonim ***** válasza:

Ha a közigazgatási hatóság a határozatot úgy hozta, hogy csalók visszaéltek az ügyfél adataival, akkor az ügyfél kérelmezze a döntés megsemmisítését.


Ákr.

6. Semmisség

123. § [A semmisség általános szabályai]

(1) * Az e fejezetben szabályozott eljárások során a döntést meg kell semmisíteni, illetve vissza kell vonni, és szükség esetén új eljárást kell lefolytatni, ha

a) - az ideiglenes intézkedést kivéve - az ügy nem tartozik az eljáró hatóság hatáskörébe,

b) azt a szakhatóság kötelező megkeresése nélkül vagy a szakhatóság állásfoglalásának figyelmen kívül hagyásával hozták meg,

c) a döntést hozó testületi szerv nem volt jogszabályszerűen megalakítva, nem volt határozatképes, vagy nem volt meg a döntéshez szükséges szavazati arány,

d) * annak tartalmát bűncselekmény befolyásolta, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetését jogerős ügydöntő határozat megállapította, vagy ilyen határozat meghozatalát nem a bizonyítottság hiánya zárja ki,

A közigazgatási hatóságot lehet kérni a véglegessé vált határozatának kijavítására és kiegészítésére.


Ha a paprikatermesztő későn ébred, akkor kérje az adóhatóságot, hogy adósságáról szóló döntést számítási hiba miatt kijavítsa.


Ákr.

47. A döntés kijavítása és kiegészítése

90. § [A döntés kijavítása]

(1) Ha a döntésben elírás, illetve számítási hiba van, és az nem hat ki az ügy érdemére, a hatóság a döntést kijavítja.

(2) A kijavítást a hatóság közli azzal, akivel az eredeti döntést közölte.

(3) A döntés kijavítással érintett része ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint az eredeti döntés ellen volt.

91. § [A döntés kiegészítése]

(1) Ha döntésből jogszabály által előírt kötelező tartalmi elem hiányzik, vagy az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem született döntés, a hatóság a döntést kiegészíti.

(2) Nincs helye a döntés kiegészítésének, ha a döntés véglegessé válásától számított egy év eltelt.

(3) A kiegészítést a hatóság egységes döntésbe foglalva, lehetőleg a döntés kicserélésével közli.

(4) A kiegészítés ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint az eredeti döntés ellen volt.

(5) A kiegészítést közölni kell azzal, akivel a kiegészített döntést közölték.



[link]

2020. szept. 25. 20:59
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!