Miért kell végzettség ahhoz, hogy valaki, felhasználási szerződés alapján, jogdíjat kaphasson a saját szellemi alkotásáért?
- fényképészet;
- videó;
- kiadványszerkesztés;
rendelet: [link]
Nyilvánvalóan azért kötötték végzettséghez az előbb felsorolt tevékenységeket, hogy ha valaki pl fényképészeti munkavégzést szolgáltat, vagy más könyveit legyártja, kiadványszerkesztést szolgáltat, akkor legyen elég profi.
De ha felhasználási szerződés alapján kapnék jogdíjat egy olyan szellemi alkotásomért, amelyet én korábban saját indíttatásból hoztam létre, akkor miért kéne az alkotás létrehozásához végzettség?
Eleve az is teljesen értelmetlen, hogy minek kell megadni, hogy milyen jellegű tevékenységből jött létre a mű? Felhasználási jogot szolgáltatok, ez a gazdasági tevékenységem, nem pedig magát a munkavégzést. Az egy fájl, aminek a másolatát valaki felhasználja (konkrétan nézi, élvezi, vagy használja az ő alkotásához) és fizet érte. Mi a jelentősége gazdasági szempontból annak, hogy az milyen technikával jött létre?
A rendelet egyébként egyáltalán nem egyértelmű, mert a tevékenységek megnevezése különbözik a KSH-n elérhető tevékenységektől.
Kell-e végzettség ehhez? Miért kell? Honnan tudhatom meg pontosan, hogy kell-e? - Mert a jogszabály szövege nem lesz elég.
"attól még nem lesz irodalmár egyből."
Irodalmár csak abból lesz, aki körön belüli.
Egy művészeti alkotás létrehozása sohasem kötődik végzettséghez. Művészeti alkotás szabadon értékesíthető, bérbe adható.
Fotós tevékenység (amikor valaki dokumentál képi eszközökkel valamit, fotókat készít másodlagos felhasználásra, stb) viszont végzettséggel űzhető vállalkozás szerűen.
Kérdező
A szakmák felsorolása azért történtmeg ebben a rendeletben, mert egyrészt a munkát hagy végezzék már el azok, akik ezt is tanulták, azok helyett akik valami mást, vagy semmit nem tanultak - másrészt amikor a rendelet készült, még nem volt mindenkinek a zsebében olyan mobil, amivel minőségi videókat tudott készíteni 2 másodperc alatt és profin meg tudta otthon szerkeszteni, majd a képeit kinyomtatni a szoftverek segítségével - mint most egy 10 éves gyerek is simán.
A lényege a rendeletnek az, hogy HA ebből akar valaki pénzt szerezni, munkaképpen szeretné végezni, akkor annak aki fizet érte, joga van elvárni egy minőséget, szintet - legalább annyit, hogy előtte egy tanfolyamon tanulja is az illet amit csinál. A rendelet a kontárok ellen készült. Nem lehet kiszűrni vele mindet, de lehet csökkenteni.
Nézzük a példádat: "fényképészet;- videó; kiadványszerkesztés;"
Az egyetemista fiam csinál magának egy profi honlapot és hirdeti magát mint fényképész, aki fél áron elvállalja majd az esküvőd videózását. Beígéri a fényképezést, az album készítését is - persze azt is fél áron. Még egy szimpla tanfolyammal sem rendelkezik, de mivel olcsóbb - egyetemistaként még nem ebből kell megélnie, de gyors jövedelem lenne 1-2 napi munkáért - így őt bízod meg és nem azt aki 10 éve ebből él és ez a szakmája.
Mivel te csak a honlapot látod és nincsen semmi kötöttség abban, hogy ki végezheti ezt a tevékenységet, így a fiam, aki mérnöknek készül, az fog menni az esküvődre, ami egyszeri, megismételhetetlen esemény. Ott csinál egy csomó felvételt blablabla, majd kapsz egy olyan anyagot ami sem nem jó, sem nem szép, sem nem művészi. Mit tudsz akkor már tenni? A fiam a reklamációt megelőzendő törli a honlapot, a tőled kapott 50-60 ezer forintból meg elmegy bulizni. Az eredménye hogy neked sem lesz jó videód a pénzedért és aki meg értene hozzá, annak sem lesz munkája.
A szakképesítést a vevők védelmében írja elő a rendelet. Ha komolyan gondolja valaki hogy ebből szeretne megélni, ezt a szolgáltatást akarja nyújtani, akkor meg kell tudnia szerezni a hozzá szükséges szakképesítést is. Én is most járok egyetemre újra majdnem 50 évesen, mert ami munkát most szeretnék végezni, ahhoz nem elegendő a meglevő diplomám. Bármennyire is képes vagyok elvégezni, kollégáim szerint nem is rosszul, de jogos az elvárás hogy "legyen papírom róla" vagyis olyan kiegészítő ismeretekkel, tudással is rendelkezzek, ami a többieknek is megvan és valóban szükséges is.
Ha az a kérdésed, hogy miért nem lehet szimplán egy vizsgán bizonyítania az illetőnek a szakmai tudását egy hosszú, akár évekig tartó tanfolyam helyett - az más dolog. Jelenleg is vannak olyan "tanfolyamok" ahol szinte csak ez történik és rövid ideig kell csak csinálni, de persze jó lenne ha ez mindenhol megjelenne. Ha mondjuk elég lenne a képzés helyett csak a záróvizsgát letenni és a szaktudást bizonyítani, az jó változás lenne, támogatnám. Főleg manapság, a digitális oktatás lehetőségeivel.
Köszönöm a válaszokat!
6.:
Teljesen egyet értek önnel, valóban, ha én magam rendelnék szolgáltatást, elvárnám a szolgáltatótól, hogy a munkavégzése legyen profi! Ezért a rendelet érthető. Viszont létezik egy egészen más fajta jövedelemszerző tevékenység: A felhasználási jog szolgáltatása jogdíjért cserébe. Tehát pl ha én részt veszek egy szellemi alkotás elkészítésében mint fotós vagy kiadványszerkesztő - de nem úgy, hogy engem felbéreltek - hanem pl a testvéremmel saját indíttatásból összedobunk valamit. Tehát ebben az esetben értelemszerűen nem a testvérem a kifizető. Ha valakinek tetszik, amit alkottunk, akkor jogdíjat kaphatunk, (pl könyvet megveszik, kisfilmünk befut) és akkor azt valahogy le kell számlázni.
Csakhogy itt jön a nagy kérdés, hogy létezik ez a rendelet.
Bár én magam is abban reménykedem, hogy ez a rendelet cím, hogy IPARI és KERESKEDELMI tevékenységek... nem fedi a jogdíj alapú jövedelemszerzést. De nem tudom.
Biztos hogy nem fedi.
Gondolj bele abba, hogy amikor eladsz egy már kész szellemi terméket az, az mennyiben más mint amikor a szakértelmedet "adod el". Vagyis a szakértelmed itt neked kellett, hiszen te magadnak készítetted el azt a bizonyos terméket. Akitől a jogdíjat várnád el, az nem ezt a szakértelmet fizeti ki - hanem a már elkészült terméket.
Ha mondjuk egy művészettanár szobrászat oktatást akar tartani, akkor ehhez szüksége van a megfelelő képesítésre. de ha az általa elkészített szobrot akarja eladni egy önkormányzatnak, mint az ő alkotását, akkor ahhoz nem kell sem tanárnak lennie, sem diplomás szobrásznak - egyszerűen jó művésznek.
A te esetedben ha szeretnél valakivel előre szerződni, hogy majd neki elkészítesz egy kiadványt az elvárásai szerint, akkor ezzel a szakértelmedet, hozzáértésedet adod el neki. Ehhez kell a szakirányú végzettség, hogy az illető olyan embert fizessen meg, akinek valóban megvan a megfelelő végzettsége. Azonban ha te elkészítesz egy albumot, majd erre a konkrét kész termékre keresel kiadót, akkor ahhoz nem kell semmi végzettség.
Egy rokonom még fiatalon fantasy regényeket írt. Neki sem kellett semmi más, csak hogy jó író legyen (tényleg jókat írt) és hogy pont az ő történeteit akarja kiadni az egyik kiadó. Sikerült, megvették tőle, megkapta érte a jogdíjat is, vagy 6 regénye meg is jelent így ha jól tudom. Pedig akkor még gimnazista, majd egyetemista volt, nem rendelkezett semmiféle képesítéssel. Azt nem tehette volna meg, hogy elvállalja a kiadónak a megbízását, hogy szerkesszen meg egy kiadványt, ahhoz már kellett volna a szükséges képesítés. De a saját "termékét" ha elő tudta állítani bármiféle képzettség nélkül, akkor miért ne adhatná el?
Nem kell ide keverni azokat akik kereskednek is a termékükkel a neten vagy üzletben, mert ott nem ahhoz kell a szakirányú végzettsége, hogy előállíthassa, hanem magához a kereskedelemhez.
Szerintem számít a kontextus. Én fotósként fotókat készítek, kifejezetten értékesítési célzattal, így egyértelműen szakirányú végzettségre van szükségem.
Viszont! Húgom néha kattintgat hobbiból, majd megkeresi valaki, hogy "figyu, láttam neten a szuper fotódat, felhasználnánk a reklámkampányunkhoz, ha eladnád nekünk". Ebben az esetben szerintem ő nem végez fotótermék kereskedői tevékenységet, hiszen amikor az autónkat adjuk el, akkor sem vagyunk gépjárműkereskedők.
Ugyanakkor ha a tesóddal kifejezetten értékesítési céllal készítetek tartalmat, akkor már egyértelmű, hogy kereskedni akartok vele. Ehhez pedig végzettség szükséges.
Az ok sztem az, hogy könnyű ezzel feketén bevételhez jutni, így legalább van egy visszatartó erő (a szakirányú végzettség, mint megkötés), így ennek hiányában sokakat elriaszthat a törvénytelen tevékenység gondolata. Most az, hogy vacak esküvői fotókat kap egy megrendelő, pont nem érdekli az államot, hiszen az állam meg minősíthetetlen útburkolatokat "szolgáltat" nekem.
Kicsit zavaros az érvelése a kedves kérdezőnek. Némi lelki káoszt vélek felfedezni, magyarul: okoskodást.
De hát "a munkát hagy végezzék már"... Hagy? Az mi?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!