Mi az ügyintézés menete, ha valaki egy elhagyott faluba vagy a senki földjére költözik Magyarországon?
https://www.youtube.com/watch?v=pNFh9bk64uc
Érdemes előbb belakni a helyet és utána valami bejelentés félét csinálni vagy előbb a bejelentés, van ennek valami hivatalos menete?
Ha egy elhagyott településre költözik az ember akkor a település régi nevét kell használni vagy adhatok neki új nevet is?
Eleve, az közismert (legalábbis jogász körökben), hogy a rendszerváltás óta el lehet birtokolni állami, önkormányzati tulajdonú ingatlanokat is. Korábban ilyeneket nem lehetett. Erre ha rákeresel a neten, találsz elég sok hivatkozást, jogi fórumokat is.
A másik, hogy az a tény, hogy bűncselekménnyel nem lehet ingatlant elbirtokolni, nem azt jelenti, hogy nem lehet az ingatlant birtokba venni*. Már pedig a buta bírónő éppen ezt hangsúlyozza. Ha ez így lenne, nem is létezhetne az elbirtoklás, mint olyan, mert ahhoz a 15 éves birtoklási időt birtokon belül el kell tölteni, mi több, ezt tudni kell igazolni is. Na de ha be sem hatolhat az ingatlanra, akkor hogyan? Hát akkor bizony sehogy. :))
Szerencsére nem mindenki olyan tyúkeszű, mint az a bírónő.
Ahhoz, hogy egy házat, netán egy darab szántóföldet, legelőt valaki eredményesen elbirtokoljon, mindenképpen jogellenes cselekményt kell végeznie, még pedig birtokon belülre kell kerülnie.
Ez pedig csak betöréssel megy (ház, lakás, tanya, stb.), avagy használatba vétellel (legelő, szántó, stb.), ami szintén jogellenes cselekmény, hiszen nem engedte meg neki a tulajdonos.
Az elbirtoklás előfeltétele, hogy ne legyen semmiféle jogalapja (pl. szivességi használat, bérlet, stb.) az elbirtokolni kivánt ingatlan használatához az elbirtoklónak. Elbirtokolni csak így tud. A társtulajdonlást most hagyjuk, az egy másik fejezet.
Egyébként javaslom az ebben a témában megszületet BH-kat átnézni, ott szépen körvonalazódik bárki számára, hogy mi is a helyzet és hogy mi a bíróság (amúgy roppant helytelen) gyakorlata ezen a téren.
A jog csak azt mondja ki, hogy az elbirtoklás lehetetlen bcs útján, csalásal, fondorlattal megszerzett ingatlan (vagy ingó) esetében.
Na de ez arra vonatkozik például, hogy ha van egy család, aki nincstelen, a tulajtól kikönyörgik, hogy szivességből lakhassanak, azok nem mehetnek 15 év múlva a bíróságra, hogy a nevükre kerüljön a kecó, vagy ha vki meggyilkol egy magányos tanyasi embert, eltelik 20 év, az ügy (mint emberölés) elévül, ekkor sem mehet az illető a bíróságra, mert bcs útján jutott az ingatlanhoz.
Ha mondjuk az az eset, hogy egy nagyon együgyű embert félrevezetnek, hogy el kell az ingatlanából költöznie mert nem sokára ott háború lesz, életveszélyben lesz, meg is halhat, az meg ezt elhiszi és elmegy, holott ilyen veszély nem fenyeget. Hát ilyenkor sem mehet az elbirtokolni vágyó a bíróságra, hogy írják a nevére az ingatlant, mert csalással, megtévesztéssel alakította ki a zavartalan birtoklás előfeltételeit.
Tehát, kell a tulajdonos hosszú távú passzivitása és bizony, kell a (jogellenes) birtokba, használatba vétel is az eredményes elbirtokláshoz.
Te egy zavarodott, ostoba barom vagy.
Ez nem az én véleményem, hanem a törvény.
Tanulgass:
"A per során bizonyítania kell az elbirtokolni szándékozónak, hogy 15 éven át szakadatlanul sajátjaként birtokolta az adott ingatlant. A tulajdonjogot pedig csak a bíróság ítélete alapján lehet bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba, már amennyiben az elbirtokolni szándékozó “megnyeri” a pert.
De nehogy birtokháborítás legyen belőle!
Ugyanakkor azt is érdemes észben tartani azoknak, akik elbirtoklással kívánnak valamilyen ingatlant megszerezni, hogy egyes esetekben nagyon megüthetik a bokájukat. Például mert a használat révén belefuthatnak egy birtokháborítási ügybe. Akkor ugyanis, ha valaki más ingatlanját használjuk, úgy hogy arra annak tulajdonosa nem adott engedélyt, akkor birtokháborítást követünk el. A birtokháborító ellen pedig birtokvédelmi vagy tulajdonvédelmi eljárás indítható.
Vannak azonban sötétebb vetületei is az elbirtoklásnak. Például amikor valaki erőszakkal, alattomos módon vagy éppen bűncselekmény révén vesz használatba egy ingatlant. Az ilyen módon szerzett ingatlant azonban a törvény szerint nem lehet elbirtokolni. "
3.3. A kizárólagos állami tulajdon elbirtoklása
Az állami tulajdonban lévő ingatlanok elbirtoklásának tilalma ténylegesen már az 1991. évi XIV. törvény alapján nem áll fenn. Az állami tulajdonban lévő ingatlanokra vonatkozó, elbirtoklás címén történő tulajdonszerzések bejegyzését azonban leghamarabb 2006. június 9-től lehet kérelmezni. Ennek az az oka, hogy a törvény kimondta, hogy az állam, illetőleg a szövetkezet tulajdonában álló, vagy ezek birtokából jogtalanul kikerült dolognak a törvény hatálybalépésekor folyamatban levő birtoklása esetén az elbirtokláshoz szükséges idő e törvény hatálybalépésének napján - vagyis 1991. június 9. napján - kezdődik [1991. évi XIV. tv. 16. §].
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!