Mit jelent az, ha egy bűncselekményben sértett vagyok és ezt kérdezi az ügyész? (sértett vagyok)

Magyarul a polgári jogi igényeddel kapcsolatban kérdez.

Maga a büntetőeljárás célja az, hogy az elkövetőt felkutassák és felelősségre vonják és pont. De az, hogy az okozott kár miként térül meg, az már polgári peres eljárás. Érthetőbben, ha elmarasztalják a vádlottat, akkor hajtsd be rajta a kárt úgy ahogy tudod, a büntetőeljárásnak ez nem része.

Ha a rendőrség lefoglalással stb nem tudta visszaszerezni a vagyont marad a polgári per.

Erre kérdez rá majd a bíró is, hogy az igényedet fenntartod e. Ha igen, akkor kötelezi az elkövetőt a kártérítésre még abban az eljárásban.

Ha tojik rá, akkor neked kell vele pereskedned, ami elválik a büntetőeljárástól.

Az 1-es válaszoló válasza teljesen téves, hagyd figyelmen kívül.

Az ügyész is pongyolán, sőt megtévesztően fogalmazott. Kb. ezt kellett volna mondania:

"Hozzájárul-e ahhoz, hogy a tettes közvetítői eljárás keretében megállapodást keressen önnel tevékeny megbánásra? Ez azt jelenti, hogy amennyiben a tettes az ön által elfogadott módon és mértékben jóvátette a bűncselekménnyel önnek okozott sérelmet megállapodásban rögzítve - jellemzően egyösszegű pénz kifizetésével -, akkor megszüntetik ellene a büntetőeljárást, azaz cselekményéért az állam nem bünteti meg."

Bármilyen összeget mondhatsz, pont nem az anyagi kár szokott a jelentős lenni, hanem az elszenvedett lelki, testi sérelem (amiatt hogy bűncselekmény áldozata lettél). De a tettes is alkudozhat, aztán vagy lesz megállapodás, vagy nem. Akkor lesz, ha letöltendő szabadságvesztés lenne megállapodás nélkül (pl. mert korábbi felfüggesztettje is van).

Megjegyzés: a tettest a bűncselekmény sértettjének okozott anyagi kár megtérítésére a jogerős ítéletek is kötelezik, de bűnözőknél tipikus az, hogy törvényesen semmi vagyonuk nincs, ha rabként dolgozik, akkor is amit havi béréből elvonhatnak az tartásdíjra megy (ami 1. helyen van a követelések közt).

Be.

sértett jogai és kötelezettségei

51. § (2) A sértett bármikor jogosult nyilatkozni arról, hogy a bűncselekmény következtében milyen testi, lelki sérelmet szenvedett, milyen vagyoni hátrány érte, illetve kívánja-e a terhelt bűnösségének megállapítását és megbüntetését.

398. § (1) Az ügyészség és a nyomozó hatóság megszünteti az eljárást, ha

...

c) tevékeny megbánás ... okból a büntethetőség megszűnt,

Btk.

A tevékeny megbánás

29. § (1) Nem büntethető, aki az élet, testi épség és az egészség elleni, az emberi szabadság elleni, az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni, a közlekedési, a vagyon elleni, illetve a szellemi tulajdonjog elleni vétség vagy háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében - vagy azt megelőzően, de a közvetítői eljárás keretében született megállapodásban jóváhagyva - a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette. E rendelkezés akkor is irányadó, ha a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények közül az élet, testi épség és az egészség elleni, az emberi szabadság elleni, az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni, a közlekedési, a vagyon elleni vagy a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmény a meghatározó.

(2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elkövető az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmények esetében az ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében - vagy azt megelőzően, de a közvetítői eljárás keretében született megállapodásban jóváhagyva - a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette. E rendelkezés akkor is irányadó, ha a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények közül az élet, testi épség és az egészség elleni, az emberi szabadság elleni, az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni, a közlekedési, a vagyon elleni vagy a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmény a meghatározó.

(3) Az (1)-(2) bekezdés alkalmazásának nincs helye, ha az elkövető

a) többszörös vagy különös visszaeső,

b) a bűncselekményt bűnszervezetben követte el,

c) bűncselekménye halált okozott,

d) * a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt vagy a szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt, illetve próbára bocsátás vagy feltételes ügyészi felfüggesztés tartama alatt követte el, vagy

e) * korábban szándékos bűncselekménye miatt közvetítői eljárásban vett részt, és ennek eredményeként vele szemben az (1) vagy (2) bekezdést alkalmazták, feltéve, hogy a határozat véglegessé válásától az újabb szándékos bűncselekmény elkövetéséig két év még nem telt el.