Mit lehet tenni, ha az ügyészség valamilyen sejtelmes okból a hamisan tanúzót futni hagyja, nem teljesíti közvádló szerepét, hogyan lehet tovább vinni az ügyet?
Megalapozottan, megcáfolhatatlan érvekkel feljelentést tettem polgári perben elkövetett hamis tanúzásért, mert a tárgyaláson a hamisan tanúzó valótlan állítást tett, és olyannal indokolta azt, amely ellentmondott a Windows működésének.
Ennek ellenére az ügyészség rejtélyes okból, bűncselekmény hiánya miatt Határozatot hozott a nyomozás megszűntetésére.
Felülbírálati indítványt nyújtottam be az ügyészségi Határozat ellen, amelyet szintén elutasítottak.
Arra hivatkoztak, hogy az adott büntetőeljárás tárgyát képező bűncselekménynek természetes személy sértettje nincs, a védett jogtárgy az igazságszolgáltatás rendje. Emiatt még pótmagánvádló sem lehetek.
Úgy sejtem, hogy ebben az esetben az ügyészségnek van igaza.
A hamis tanúzásnak nincs emberi sértettje, tehát csak hazudott.
A hazugság pedig nem bűncselekmény.
Lehet hogy tévedek, nem ismerem a teljes sztorit.
Az irányadó meghatározások:
Btk.”4. § (1) Bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli.
(2) Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely mások személyét vagy jogait, illetve Magyarország Alaptörvény szerinti társadalmi, gazdasági, állami rendjét sérti vagy veszélyezteti.
ma 20:18
Miért beszélsz szamárságokat?!
Ha nem értesz hozzá ne okoskodj!
Ott kezdődik, hogy van "emberi sértettje", a feljelentő, aki a hamis tanúzás miatt nem tudta érvényesíteni a jogorvoslati igényét. Ha nem lenne sértett miért tett volna feljelentést.
De a "Hamis tanúzás" tényállásának mióta szükséges tényállási eleme a természetes személy, mint sértett?!
Ennyi a tényállás:
"Btk. 272. § Hamis tanúzás
272. § (1) A tanú, aki hatóság előtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, hamis tanúzást követ el..."
És ha már idézed a Btk. Általános részét, akkor esetleg értelmezhetnéd is azokat!
Egy ilyen eset mitől is nem sérti szerinted "mások jogait" ( a feljelentő nem tudta érvényesíteni a polgári perben a jogi igényét), vagy éppen Magyarország állami rendjét ( meggátolta az Igazságszolgáltatás funkciója szerinti jogszerű működését)?
100 %-osan igazam van, a hamis tanúzás kérdésben. A perbeli ellenfelem nem mert hamis vád miatt feljelentést tenni ellenem, ugyanis tudja, hogy igazam van, amit egy tisztességes eljárás során bizonyítani tudok, például, hogy a Windows nem úgy működik, ahogy hazudta az eljárások során.
A kérdés az, hogy hogyan tudnám az ügyészséget munkára fogni, mint közvádló vigye végig a nyomozati eljárást tisztességes módon a hamis tanúzóval szemben!
Hamis tanúzás az, ha valaki szándékosan mond olyan valótlanságokat, amik hátrányosak a másik félre vagy előnyösek a sajátjára. Ha tudatlanságból tesz valaki ilyet, vagy mert félreértelmezi a dolgot, akkor az nem hamis tanúzás.
Az illető szakértőként volt jelen vagy csak sima tanú volt?
#1, #3-nak:
Engem ne akarj kioktatni jogalkalmazásból, mert a leírásodból "ordít" a laikus megközelítés. Egyébként azt elismerem hogy a kérdezőnek van igaza az eljárás megindításának kapcsán, viszont itt "nálunk" a büdös bibaxott életben nem fognak neki igazat adni.
A törvényeknek szinte mindegyike úgy lett O1G által átfogalmazva, hogy ha akarják akkor alkalmazni kell, de ha úgy akarják akkor nem szabad alkalmazni! És ezt tovább is lehet cifrázni azzal, hogy két ugyanolyan ügy esetén megmagyarázzák hogy az egyikre miért érvényes, a másikra miért nem!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!