Hogyan költözzek össze a párommal a kijárási tilalom előtt, ha eddig külön településen is laktunk? Ha gyorsan előbb összeköltözünk, egyikünk tényleg a házba zárva lesz?

Már holnap 0 órától kijárási korlátozás van.

Lehet mondani, hogy nem tilalomnak, hanem korlátozásnak hívják papíron, mert ezután is ki lehet menni az utcára, akár munkába mész, akár boltba, akár csak sétálni. Lehet ezt mondani, de a mi pontos szempontunkból mindezekkel csak kitörölhetjük.

Ami lehetőség az „alapos indokok” között van, az azt is jelenti, hogy az indok beteljesítése után újra a lakcímemen van a helyem. Tehát még ha csinálnék is okot, hogy a párom falujába menjek, az nem ok arra, hogy ott is maradjak. Ugyanez fordítva arra, hogy Ő a saját lakcíméről elindulva jöjjön hozzám és maradjon nálam.

Tehát ha holnap reggel mindketten a saját otthonainkban ébredünk, azaz külön, akkor nem lesz „alapos indok” arra, hogy „csak” egymást láthassuk.

Az olyan helyek (munka vagy *bizonyos* üzlet/szolgáltatás látogatása/igénybevétele), amik nincsenek a saját falumban, csak a mellettem lévő városban, csak az ilyen helyekre eljutás jelent kivételt a következő megállapításom alól: egyébként azt jelenti a leggyakoribb alapos indok, a bolt és a sétálás, hogy azt oldd meg a településeden belül.

Mi van, ha egyikünk még ma átcuccol a másikhoz?

A lakcímkártyáinkon még mindig az eddigi lakcímünk szerepel (azaz a saját=külön falvainkban található címünk).

Ha én ott lakok a páromnál fizikailag, de papíron még mindig az eddigi címemen, akkor mi lesz? Esetleg ezért nem lesz szabad az utcára se lépnem, szó szerint a páromék házán belülre, a falak közé záródok? Mert „csak úgy” ugye miért is lehetnék eltérő településen, mint ahol lakok (hivatalosan). Az igazság lehet, hogy valóban az lesz, hogy csak papíron lakok máshol és gyakorlatilag/fizikailag akkor már „már rég” Őnála ‒ de ezt a rendőr honnan tudja, hogy ez igaz, miközben csak mondani bárki bármit tud...

Ha a rendelet megengedi, hogy „csak sétálni mész”, akkor igenis miközülünk mindkettőnknek is lehet igénye arra is, hogy ne nonstop a szobában røhαdjon, hanem levegőzhessen is (azt pedig magunktól is kitaláltuk volna, hogy az utcai séta közben ne kerüljünk 1,5 méternél közelebb idegenekhez).

Visszatérve a kifejtés legelső mondatához: Csak „most” (nem volt olyan rég) jelentették be azt, ami a legközelebbi éjszaka közepétől már hatályos is lesz. Épp most (sőt, már egy bő hete) ugyebár el se tudunk menni a kormányablakba, annak korlátozottsága miatt, hogy új lakcímkártyát kérjünk, amelyen már ideiglenes címemként szerepel az Ő állandó címe (és fordítva). Gondolatban kitaláltam, hogy jó lenne ilyen lakcímkártyát csináltatni, és akkor bármelyikünk települését választjuk közösen, mindketten itteniek/ottaniak is vagyunk. De ennek a gyakorlati megvalósításáról lecsúsztunk.

A külön település amúgy eddig nem jelentett igazán távolságot, mert amikor kocsival megyek, akkor háztól házig mindenestül is negyed óra alatt abszolválom az utat.

Részben éppen ezért nem szeretnénk, ha egymástól „elzáródnánk”, eddig akkor volt olyan, hogy 1-2 hét telt el 2 talink között, amikor Ő Pesten tanult és nagyobb, igazi távolság volt köztünk azalatt (tehát persze volt már többször is távollét és kibírtuk mindig, de annak ez volt a helyileg oka, hogy tényleges távolság volt). Viszont egy korábbi olyan hétből, amikor egész héten mindketten az állandó lakhelyünkön voltunk, akkor a héten belül több talink volt. Most is „otthon lakunk”, egymástól 20 km-nél kevesebbre, így egyszerűen „olyan közel vagyunk” egymáshoz, és túl közel ahhoz, hogy igazi=nagyobb távolságnak képzeljük a valójában még mindig kicsi tényleges távolságot. Másrészt pedig azért se legyünk „elzárva” egymástól, és természetesen ez a fontosabb ok, hogy mi már egy rendesen összemelegedett pár vagyunk. A megismerkedésünk sok éve volt, tavaly óta már jegyben is járunk (nem részletezett okokból tűztük az esküvőt amúgy is jövőre s nem idénre). És a #helyzet előtt kezdtük már azt is nagyon várni, amikor (nem #így, hanem rendes kerékvágású életben) összeköltözünk. Csak még PONT külön lakunk, a saját szüleinkkel, PONT előttünk/odébb van még az önálló (és egymással már közös) életünk elkezdése (PONT kb 1 év múlva lenne alapjáraton [is] esedékes, nem most, ennek az oka megint csak ránk tartozik). Szóval, CSAK a szüleinktől elköltözésünk az, amit még nem abszolváltunk, de azt már igen, hogy egymást annyira ismerjük, hogy egy életre együtt is akarunk maradni.