Egy fél milliós iPhone nem tartozik bele a "személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy" kategóriába válás esetén és el kell vele számolni?

Dehogynem, ahogy a húszmilliós Mercédesz is, ha ő azzal jár.

Sajnos amikor ezeket a szabályokat kitalálták (a régi Ptk. az 50-es években készült, az új meg ezt a részt teljesen átvette), akkor még a "személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy" alatt a fogkefét, borotvát, szemceruzát, fülbevalót, vasalt inget értették. A jogalkotó nem gondolt még iPhonra, laptopra, tablettre. Holott ma már olyan társadalmi fejlődésen mentünk át, hogy ezek a legszemélyesebb értékeink, sokkal fontosabbak, mint bármely más vagyontárgyunk, mivel ezen eszközök a részünkké váltak, gyakorlatilag a kiterjesztett énünkhöz tartoznak. Na és itt jön a jogi csavar: a személyes használat nem vitatottan megáll, de mi az, hogy „szokásos mértékű” vagyontárgy? Mennyi egy telefon szokásos mértéke? Mennyi egy számítógépé? Van-e értelme ezt vizsgálni? Mi az, hogy szokásos mértékű telefon? Úgy gondolom, hogy ezen eszközök esetében sokkal erősebben dominál a személyes használat jellege, mint az érték, így indokolt lenne önmagában ez alapján a különvagyon kategóriába tenni. Persze ehhez felül kellene vizsgálni a Ptk-t és hozzá kellene igazítani a 21. századhoz, mert jelenleg ezen eszközök értéke jóval meghaladja egy fogkefe, borotva, ruhadarab stb. értékét, azaz mondhatni, hogy ezek nem szokásos értékű vagyontárgyak, így jogilag valóban a közösvagyonhoz sorolandók.