Miért tiltották be a cigaretta reklámokat?

ne keress benne logikát, ez magyarország, látod az alkoholizmus miatt nagyságrendekkel többen halnak meg évente mint kábszertúladagolásban, aztán azt se lehet reklámozni

ebben nincs logika, csak úgy van .... ami éppen eszükbe jut

Kedves Kérdező!

Ennek több oka is van.

1. Minek reklám? Van reklám, 10 filmbből a tv2 és rtl klubbon szerintem legalább 5-ben vannak dohányzós jelenetek...kell ennél több?

2. Ahogy azt már egy előttem válaszoló írta, aki dohányzik az reklám nélkül is(függőség), aki meg nem az azzal sem fog.

3. Az alkohol is okoz függőséget de nem olyan gyorsan/hamar mint a dohány. Emiatt azt kevésbé támadják.

A rendszerváltás után fennmaradt a Kádár-korból örökölt tilalom, de ezt a cégek nem tartották be, a pénzbírság meg csekély volt, nem volt visszatartó erő.

Egyetlen kivétel ismert: egy időben a Versenyhivatal rászállt a cégekre, neki joga volt nagyobb bírságokat is kiszabni (tisztességes piaci magatartás megsértése).

Ekkor a négy nagy dohánycég valami közös megállapodást készített, ezután a Versenyhivatal is leszállt róluk (nem tudom, hogy miért, mert elvileg akkor még formálisan illegális volt a dohányreklám, tehát a GVH talán akár el is utasíthatta volna a cégek egymás közti közös megállapodását mint értelmezhetetlent).

Viszont épp itt derül ki a hazugság: ha a négy dohánycégnek érdeke volt közös nyilatkozatot készíteni, akkor az már bizonyítja, hogy a reklám célja ezek szerint nemcsak a cégek közti egészséges piaci verseny a MÁR MEGLÉVŐ DOHÁNYÁSOK alkotta ,,torta'' ,,felszeletelésében'', hanem bizony a ,,friss préda'', ,,zsenge pipihusi'' utánpótlása is (fiatalok). Aki átnézi a 90s évek reklámjait (Magyar Narancs, Pesti Est), láthatja, hogy képanyagát és jelszóválasztását tekintve valóban a fiatalokra volt kihegyezve a reklámanyag (,,A magam útját járom'', és a reklámokon ábrázolt figurák is tizen-huszonévesek voltak).

A 90-es évek egy sajátos kor[kór]jellege volt e téren: mindenki tudta, hogy hazudnak a cégek, és valójában a ,,friss pipihusiról'' szól az egész, de mindenki úgy tett, mintha csak a már meglévő dohányosokért vívott tisztességes piaci verseny lenne. Ez afféle ,,újbeszél'' volt abban a korban.

Egyébként 1997-ig maradt a Kádár korból örökölt tilalom (amit a GVH visszakozása után végképp nem tartattak be, állítólag még az ügyészség kísérletezett valamivel, de nem sokat tudni erről). 1997-ben a cégeknek sikerült a Forma I-gyel való zsarolással az ,,ország(?)gyűlést'' rávenni a formális tilalom de jure feloldására is. (Nem is csak magával a döntéssel volt bajom, hanem a Forma I-gyel való zsarolás akkori légkörével és módjával).

Később, egy ciklus után, az egyeztetések egészségesen bátor megkerülésével (ahogy Mikola fogalmazott: ,,huszárvágással'') sikerült egy tilalmat keresztülvinni. A cégek az Alkotmánybíróságnál tiltakoztak valami beteg módon megfogalmazott hivatkozással a szólásszabadságra, de ezt az Alkotmánybíróság elutasította.

A Forma I reklámozása még maradt egyelőre. Mivel konkrét céget alkotmányjogilag aggályos lett volna nevesíteni a tvben (,,tilos a falra pisilni, ja a Kovács Pistike kivétel, neki szabad''), szóval mivel a törvénynek elvégre általánosnak kell lennie, ezért aztán valami idétlen, nyakatekert virágnyelven írták körül a Forma I akkori kivételes helyzetét (,,gazdasági okból'' ,,nemzetközi rendezvények'', vagy ilyesféle porhintéssel). Formálisan a gazdasági miniszter joga volt döntetni a tialom alóli eseti mentességről, de a gyakorlatban a Forma I automatikusan évenként rendre megkapta a mentességet, bár ezt akkor Mikola ellenezte, sőt egy alkalommal fel is kérte a gazdasági minisztert a mentesítés megtagadására.

Később, valami határidő után az EU kezdett piszkálni minket a Forma I reklámok miatt, kb. úgy 2005 környékén, vagy valamivel azután. Ekkor újabb virágnyelvi körülírások következtek, aztán végül a Forma I kérdése is megoldódott.