Jelenleg hogy van ez a hangfelvételekkel amikhez nem járultak hozzá?

Nálunk az van, hogy csak hatóság nem használhat jogellenesen beszerzett hangfelvételt, simán használhat cég, magánszemély, de akár állami/önkormányzati szerv is, amikor nem hatóságként jár el (pl. nem hatóság ha szerződik egy céggel, ami szerződést szeg, telefonfelvétel alátámasztja, hogy szándékos tévedésbe ejtés/tartás is volt, ami ugyebár csalás).

A bírói gyakorlat, hogy büntető,polgári, munkaügyi perekben ezek bizonyítékok, akire sérelmes az kérheti, hogy igazságügyi szakértő vizsgálja meg, hogy nem-e konstruált (összeollózott), aminek költsége bűnügyi költséghez/perköltséghez íródik.

Az is egészen gyakori, hogy akit ilyen (hiteles, de személyiségi jogait sértő) felvételek miatt elítélnek, vagy pert veszt az meg utána személyiségi jogok megsértéséért perel polgári perben, aminek a végén megítélnek neki párszázezer forint kártérítést,

Összesítve: néha érdemes a másik személyiségi jogait megsértve is titokban felvételt készíteni, de jól meg kell gondolni, hogy mi az a súlyú sérelem, amikor már felhasználni is érdemes.

2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról

A bizonyítékok értékelése

167. § (1) A büntetőeljárásban szabadon felhasználható a törvényben meghatározott minden bizonyítási eszköz, és szabadon alkalmazható minden bizonyítási cselekmény. A törvény azonban elrendelheti egyes bizonyítási eszközök igénybevételét.

(2) A büntetőeljárásban fel lehet használni azokat a tárgyi bizonyítási eszközöket, amelyeket valamely hatóság - jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása során - a büntetőeljárás megindítása előtt vagy azzal egyidejűleg készített, illetve beszerzett.

(3) A bizonyítékoknak nincs törvényben előre meghatározott bizonyító erejük.

(4) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a bizonyítékokat egyenként és összességükben szabadon értékeli, a bizonyítás eredményét az így kialakult meggyőződése szerint állapítja meg.

(5) Nem értékelhető bizonyítékként az olyan bizonyítási eszközből származó tény, amelyet a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, illetve a (2) bekezdésben meghatározott hatóság bűncselekmény útján, más tiltott módon vagy a résztvevők büntetőeljárási jogainak lényeges sérelmével szerzett meg.

A jelenlegi bírói gyakorlat szerint büntetőügyben bizonyítékként használják fel az illegális módon készített hangfelvételt vagy fotót, videót, ha az általa bizonyítható jogellenes cselekmény nagyobb súlyú, mint az illegális felvételkészítés ténye, pl. hogy magánlaksértéssel készítették.

Amúgy meg egy cikkből:

"Hangfelvétel készítése vagy felhasználása akkor nem minősül visszaélésnek, ha arra közvetlenül fenyegető vagy már bekövetkezett jogsértés bizonyítása érdekében közérdekből vagy jogos magánérdekből kerül sor, feltéve, hogy a hangfelvétel készítése vagy felhasználása a bizonyítani kívánt jogsértéshez képest nem okoz aránytalan sérelmet."

[link]