A rendőrségen miért ilyen naiv a nyomozó?

Pl. Beidéz egy tanút ,kihallgatja majd szünet aztán újra beidézi,újra kihallgatja,hogy hátha nem ugyanazt mondja,hanem mást,esetleg ellentmondásba is keveredik. Az ilyet szeretik a nyomozók,ugyanis ha másodjára mást mond a tanú,hátha ki lehet belőle szedni újat.

Arra nem gondol a rendősrég,hogy mikor elsőnek kihallgatta ,a kihallgatásról a jegyzőkönyv amit kinyomtat és aláiratja a tanúval,annak a jegyzőkönyvnek a másolatát a tanú elviszi ,így lesz neki is egy példánya. A tanú tudja/gondolja,hogy lehet újra be lesz hívva kihallgatásra és ,hogy ugyanazt mondja,elolvasgatja sokszor a jegyzőkönyvet,hogy miket mondott elsőként,ha van ideje olvasgassa és így feltud készülni a következő kihallgatásra,ráadásul amelyik nap menni kell,aznap reggel még elolvassa vagy ötször ,még fel is mondja magában (akárcsak úgy mint az iskolások a leckét) és kívűlről tudni fogja a rendőrségen,hogy mit kell mondani így ugyanazt mondja mint a multkor. Így a nyomozó nem tud belekötni.

Hogy lehet ilyen téren naiv egy nyomozó,hogy az első kihallgatásról készült jegyzőkönyv egy másolata a tanúnál van és mégis azt gondolja,hogy másodjára hátha mást mond?

Nem gondolják a nyomozók,hogy sokszor elolvassa a jegyzőkönyvet és ugyanazt tudja mondani a tanú mint először?