Mennyire szokta a rendőrség a telefonos lehallgatás módszerét alkalmazni? Egyáltalán az lehet bizonyíték egy tárgyalás során?

El ne idd, hogy itt majd rendőrök válaszolnak erre neked. Aki meg válaszol az mind kamurendőr.

Még a rendőrök sincsenek ezekkel tisztában, mert ezt a rendőrségen belül is a felderítők végzik. Bármilyen ügyben simán lehallgatnak, nem kell hozzá nagy bűnözőnek lenned, azt hiszem büntetési tételhez van kötve, de ez nem magas. Tehát már egy sorozatlopót is simán lehallgatnak ha akarnak.

Ezek egyértelmű bizonyítékok. Gyakran nem veszik elő, éppen azért, hogy ne derüljön ki mennyire nagy számban használják a lehallgatás módszerét, csak akkor veszik elő, ha végképp nincs más bizonyíték, de úgy csinálják, hogy legyen.

Persze az elkövető meg az ügyvédje soha nem fogja megtudni, hogy volt lehallgatás, mert nem adják hozzá az ügy irataihoz, de persze a bíró tudni fog róla.

Még azt is simán lehallgatják, ha valakit köröznek. Előbb vagy utóbb valami rokonát csak felhívja.

Nem vagyok rendőr, csak éppen vágom ezt a témát. (elég szorosan kapcsolódott a szakdolgozatomhoz)

Kiket hallgatnak le? A betechnikázás, akár telefon, akár számítógépről legyen szó, vagy egyéb informatikai eszközről a nyomozási bíró engedélyével történhet csak. Ez úgy néz ki, hogy a rendőrség, ügyészség kérelmet nyújt be és a nyomozási bíró végzést hoz, hogy igen be lehet technikázni. Konkrétan személy szerint kiket szokás? Jó kérdés. Ennek pont ez a lényege, hogy nem lehet tudni. Egyébként nem a rendőrség végzi ezt a feladatot, hanem a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat. Egyedül ők végezhetnek ilyen megfigyelést hazánkban.

Az első válaszoló pont egy olyan ember, aki most húúú megmondja, meg ő a fasza gyerek, ő tudja.

"Ezek egyértelmű bizonyítékok. Gyakran nem veszik elő, éppen azért, hogy ne derüljön ki mennyire nagy számban használják a lehallgatás módszerét, csak akkor veszik elő, ha végképp nincs más bizonyíték, de úgy csinálják, hogy legyen.

Persze az elkövető meg az ügyvédje soha nem fogja megtudni, hogy volt lehallgatás, mert nem adják hozzá az ügy irataihoz, de persze a bíró tudni fog róla.

Még azt is simán lehallgatják, ha valakit köröznek. Előbb vagy utóbb valami rokonát csak felhívja."

BUTASÁG!

1. "77. § (1) A bizonyítási eszközök felderítése, összegyűjtése, biztosítása és felhasználása során e törvény rendelkezései szerint kell eljárni. Jogszabály elrendelheti a bizonyítási cselekmények teljesítésének, a bizonyítási eszközök megvizsgálásának és rögzítésének, valamint a bizonyítási eljárások lefolytatásának meghatározott módját.

(2) A bizonyítási cselekmények végzésekor az emberi méltóságot, az érintettek személyiségi jogait és a kegyeleti jogot tiszteletben kell tartani, és biztosítani kell, hogy a magánéletre vonatkozó adatok szükségtelenül ne kerüljenek nyilvánosságra."

2. 4. §7 (1) A vád bizonyítása a vádlót terheli.

(2) A kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére.

5. § (1) A terheltet megilleti a védelem joga.

(2) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy szabadlábon védekezzék. E jogot korlátozni, illetőleg bárkinek a szabadságát elvonni csak az e törvényben meghatározott okból és a törvényben meghatározott eljárás alapján lehet.

(3)8 A terhelt személyesen védekezhet, és a védelmét az eljárás bármely szakaszában védő is elláthatja. A bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság biztosítja, hogy az, akivel szemben a büntetőeljárást folytatják, az e törvényben meghatározott módon védekezhessék.

A titkos információgyűjtés eredményének felhasználása636

206/A. §637 (1) A bűnüldözési célból folytatott bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés, valamint a nem bűnüldözési célból folytatott bírói engedélyhez, illetve az igazságügyért felelős miniszter engedélyéhez kötött titkos információgyűjtés eredménye a büntetőeljárásban bizonyítékként akkor használható fel, ha

a) a titkos adatszerzés engedélyezésének e törvényben meghatározott feltételei (201. §) a bizonyítani kívánt bűncselekmény tekintetében fennállnak,

b)638 a titkos információgyűjtés engedélyezését kérő szerv a büntetőeljárásban felhasználni kívánt információ megszerzését követően a nyomozást - a büntetőeljárás megindításának valamennyi, e törvényben meghatározott feltétele megállapításakor - nyomban elrendelte vagy a feljelentési kötelezettségének nyomban eleget tett.

(2) A titkos információgyűjtés engedélyezését kérő szerv a nyomozás elrendelésével vagy a feljelentés megtételével egyidejűleg kezdeményezi az illetékes ügyésznél a titkos információgyűjtés eredményének a büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználásra való alkalmasságának megállapítását, ha

a) a bűnüldözési célból folytatott titkos információgyűjtés során keletkezett és rögzített adat az engedélyben nem megjelölt személyre, illetve nem megjelölt bűncselekményre,

b) a nem bűnüldözési célból folytatott titkos információgyűjtés során keletkezett és rögzített adat az engedélyben nem megjelölt személyre

vonatkozik.

(3) A (2) bekezdés szerinti felhasználásra való alkalmasságról történő döntés érdekében az ügyész hetvenkét órán belül a nyomozási bíróhoz fordul. A titkos információgyűjtés eredménye akkor alkalmas a büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználásra, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállnak és megalapozottan feltehető, hogy más módon a bizonyíték beszerzése kilátástalan, vagy aránytalanul nagy nehézséggel járna. A nyomozási bíró a felhasználásra való alkalmasságról indokolt végzéssel határoz. A felhasználásra való alkalmasság tárgyában hozott döntés a titkos információgyűjtés során keletkezett és rögzített adat minősített jellegét nem érinti. A büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználásra való alkalmasság megállapítása esetén az érintett adatot csak akkor kell megsemmisíteni, ha az ügyész az (4) bekezdés alapján annak bizonyítékként történő felhasználását nem indítványozta.

(4) A titkos információgyűjtés eredményének a büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználását az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a nyomozás elrendelését követően az ügyész indítványozhatja. Az indítványról a nyomozási bíró határoz.

(5)639 A bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés tényét a törvényszék elnöke igazolja. Az igazolás tartalmazza a bíróság megjelölését, az engedéllyel érintett ügy számát és tárgyát, az érintett személy nevét, a titkos információgyűjtés engedélyezésére irányuló előterjesztés, illetve az engedély kereteit.

3. Attól függ miért köröznek. Amúgy körözött személyek elfogására van külön egysége a rendőrségnek. (Budapesten: BRFK Bevetési Főosztály Akció alosztály munkatársai végzik)

A telefontársaságok nem őrizgetik a beszélgetéseket, maximum a cellainformációkat tudja a rendőrség elkérni, aktív lehallgatást pedig a fent említettek szerint csinálják.

Egyéb kérdés?

Sajnos az első válaszolónak igen nagy mértékben igaza van. Az előttem szólónak i, de sajnos csak minimális.

Kezdjük azzal, hogy amiről az előttem hozzászóló ír, az csak az ismert és hozzáférhető jogszabályokból, mint az RTV, BE vagy éppen a BTK. rendelkezik. Ez olyan minimális jogszabályi háttértudás, mint egy könyv tartalomjegyzékét ismerni.

Eleve a titkos infógyűjtés és a titkos nyomozás szabályai, stb egy olyan jogszabályban van meghatározva, amit meg sem találsz a neten. Csakis a megfelelő titkos információkezelésre jogosult személynél lehet a jogszabály. Szigorú számadású, másolni szigorúan engedéllyel lehet. Az a rendőr aki jogosult ennek birtoklására az is csak a páncélszekrényében tarthatja és még a tartalmát sem adhatja ki.

Tehát innen kezdve felesleges azon vitázni, hogy körözöttet stb ilyen módom elkaphatnak-e. Egyébként el.

Mindemellett rakás ORFK utasítás stb sorakozik még ezek mellett, amit egy szakdolgozat írónak, de még egy nem ilyen feladatkörben dolgozó rendőrnek sem adnak ki.

Nem csak a Szakszolgálat jogosult ilyen eszközök alkalmazására. Bizonyosra igen csak ők, de van amire csak az NNI. A nemzetközi dolgokban a Szakszolgálat meg meg sem mukkanhat.

Tehát visszatérve a "saját erős" dolgokkal dolgozhat a rendőrség is.

Tehát visszatérve a "saját erős" dolgokkal dolgozhat a rendőrség is.

még egy eltűnt személy felkutatására is már bizonyos telefonszolgáltatók olyan jogosultságot adnak, hogy az "egyszerű" számtekesek bemérik pontosan hol van. Ezt éppúgy felhasználják és felhasználhatják sorozatbetörő, stb elfogására és fel is használják, nem hívják a szakszolgálatot.

Az, hogy a bíró miről tud miről nem, megint más kérdés. Amit a nyomozási bíró elrendelt talán tud, de csak az elrendelésről. Eleve kizáró ok, hogy az elrendelő legyen a bíró, nem is véletlenül.

Maga a bíró sem tudja kikérdezni a rendőrt, hogy mi volt ott pontosan egy adott eszköz használatánál. És miért nem? Mert köti a titoktartás. Ezen titoktartási kötelezettsége alól csak is a mindenkori bűnügyi főigazgató az ORFK-n mentheti fel.

A bírók zöme azt sem tudja, hogy ezt hogy kell megkérni, inkább nem kéri. Aki megkéri, ott a főigazgató megkapja a konkrét kérdéseket, és az ügy titkosan kezelt adatait. Majd ő dönti el, hogy a rendőr mit válaszolhat. Feketén-fehéren leírja a választ, amiből semmi nem fog kiderülni.

Tehát éppen ezért soha nem tudod meg, hogy mit alkalmaz a rendőrség éppen jogosan, vagy nem jogosan vagy szakszerűtlenül.

Éppen örökös harc a rendőrség és az ombudsman között, hogy a mai napig nem nézhet bele az ombudsman bizonyos szigorítási titkosítás alá eső iratokba. És elhiheted a zömét még az egyszerű ügyekben is erre minősítik. Innentől kezdve az irat készítője, közvetlen parancsnoka, az ORFK bü főigazgatóján kívül senki nem nézhet bele. Tessék bezárult a kör, nincs is ki ellenőrizze.

Amit a bíró megkap- ha kap - akkor az már az egészről egy kivonat. De azok a részletek, amit téged érdekelnek, vagy éppen az előttem hozzászólót mindenki számára csak feltételezés és "hallomásból" történő pletykák lesznek.

Az engedély nélkül végezhető titkos infógyűjtés "megismerhető" részeit a rendőrségi tv-ben találod

"Bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés

64. § (1) A Rendőrség a 63. § (1) bekezdésében meghatározott bűnüldözési feladatának teljesítése érdekében"

De egyébként ismétlem soha nem tudja meg az akit lehallgattak vagy más módon megfigyeltek, ha nem akarják.

Szerinted amikor elkapnak egy piti drogterjesztőt elmondják, hogy lehallgatás vagy éppen nem megengedett eszközzel szerezték meg az információt? Hogy pl elkotyogta a telefonba, hogy hol lesz a találka? Dehogy mondják. Majd írnak egy 2 soros jelentést, hogy egy információt közlő személy mondta el. Innentől kezdve még akár a bíró is térden csúszva könyöröghet a rendőrségnek akkor sem mondják el, hogy ki mondta bizonyos kulcsmondatokra és az információt szolgáltatókra hivatkozva. Éppen ezért ezt bárhol mondhatják, soha nem tudod meg, hogy valaki beköpött vagy a rendőrség másként tudta ezt ki, mert nem köteles kiadni az infót közlő személyét.

De szót szó követ, szinte senki nem ellenőrizheti ezeket a dolgokat csak a Rendőrségen belül az a minimális néhány ember, így azt adnak ki amit akarnak.

Amit kiadnak azt úgy hívják, hogy "nyílttá teszik". Te csak ennyit látsz az egészből meg az ügyvéd és a bíró is. De ez csak töredéke az egésznek.

5!

Ezt te linkelted: ...titkos információgyűjtés eredménye a büntetőeljárásban bizonyítékként akkor használható fel, ha

....

A titkos információgyűjtés engedélyezését kérő szerv a nyomozás elrendelésével vagy a feljelentés megtételével egyidejűleg kezdeményezi az illetékes ügyésznél a titkos információgyűjtés eredményének a büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználásra való alkalmasságának megállapítását, ..."

Itt kezdődik az, amit te megcáfolni akartál. A kérő szerv a Rendőrség. Majd ha a rendőrség akarja, akkor a begyűjtött információt kezdeményezni fogja bizonyítékként felhasználni. Ha nem kezdeményezi, akkor az viszont nem derül ki, hogy mi van azokban az iratokban. Ezért van az, hogy sem a bíró sem a gyanúsított sem az ügyvéd nem tudja, hogy mi történt.

Egyébként a tiktos infromációgy. nem azonos a titkos nyomozással. A kettő között óriási a különbség és a lehetőség.

A rendőrség általában a végeredményt adja be bizonyítékként. Pl. tessék xy több országon keresztül szállítja a kábítószert. Elkapják és lefoglalják a sok drogot.

Minek ide a telefonbeszélgetések stb titkosan szerzett információk kiadása? Egyáltalán nem kell és éppen ezért nem adja ki a rendősrés, hogy éppen ne látszódjon mennyit használják.

Az senkit nem érdekel és nem is kel bizonygatnia a rendőrségnek, hogy hogyan jutottak el a végeredményig. a bizonyíték a tettenérés és a lefoglalt drog.

Akkor veszik elő a telefonlehallgatásokat stb, ha annak sorsdöntő bizonyító ereje van. pl egy hivatali visszaélésnél, ahol telefonban kérik a pénzt, mert máskülönben nem lehet bizonyítani, hogy miért kapott a korrupt vezető X millát. De egy zsarolást sem lehet másképp bizonyítani, mint lehallgatással.