Megloptak, feltudom jelenteni?

A Btk. 322. § (1) bekezdésében meghatározott kifosztás bűntette annyiban sajátos bűncselekmény, hogy egyidejűleg védi a tulajdonjogot, másrészt a személy cselekvési szabadságát is.

A kifosztás jellegzetessége, hogy a lopás és a rablás között elhelyezkedve súlyosabb bűncselekmény a lopásnál, de nem éri el a rablás tárgyi súlyát.

E sajátosságból következik, hogy a bűncselekmény elkövetési tárgya is megegyezik e két vagyon elleni bűncselekménnyel, vagyis az idegen dolog. Az elkövető motivációja ez esetben is a dolog eltulajdonítása.

Ebből következően az elkövetési magatartásra figyelemmel a kifosztás is az erőszakos vagyon elleni bűncselekmények körébe tartozik.

Az elkövetési magatartás részben az elkövetés módjára, részben pedig a sértett személyére figyelemmel lett megfogalmazva.

A kifosztás elkövetési magatartásai közé tartozik, amikor az elkövető a sértettet azért részegíti le, hogy tőle a számára idegen dolgot jogtalan elsajátítás céljából elvegye. A bűncselekmény a dolog elvételével válik befejezetté. A lerészegítés tehát lényegében eszközcselekménye a dolog elvételének, ami nem más, mint az alkoholfogyasztásra való rábírás. Az elkövető rábíró vagy ösztönző magatartásának a következtében a sértett olyan ittas állapotba kerül vagy kerülhet, hogy nem képes a dolog elvételét megakadályozni.

Abban az esetben azonban, ha a lerészegítés hatékonysága vagy lerövidítése érdekében az elkövető valamilyen szert, altatót kever a sértett italába, már nem kifosztás, hanem rablás bűntette valósul meg.

Abban az esetben is kifosztás valósul meg, ha az elkövető az általa más bűncselekmény elkövetése során alkalmazott erőszak, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés hatása alatt álló személytől veszi el az idegen dolgot.

A hatása alatt állás lényegében azt jelenti, hogy a sértett ez esetben is vagy fizikailag vagy egyéb okból nem képes a dolog elvételét megakadályozni.

Látható, hogy ez esetben legalább két bűncselekmény jön létre, az egyik az a bűncselekmény, amelynek során az erőszak vagy fenyegetés alkalmazásra került (pl. erőszakos közösülés, személyi szabadságtól megfosztás stb.), a másik pedig maga a kifosztás bűntette.

Abban az esetben, ha a megelőző bűncselekmény emberölés volt, a dolog elvétele csak akkor minősül kifosztásnak, ha az a sértett halála után közvetlenül történik.

Abban az esetben viszont, ha erre később kerül sor, úgy az emberölés már nem a kifosztással, hanem a lopással kerül halmazatban megállapításra.

A harmadik elkövetési magatartás az, amikor az elkövető az idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás céljából védekezésre képtelen személytől veszi el.

Azt, hogy kit kell védekezésre képtelen személynek tekinteni, a Btk. 137. § 18. pontja határozza meg, amely szerint védekezésre képtelennek kell tekinteni azt is, aki helyzeténél, állapotánál fogva átmenetileg vagy véglegesen nem képes ellenállást tanúsítani.

Ez azonban nem azonos a Btk. 183/A. és a 210. §-ában írt védekezésre képtelen állapottal, ugyanis az megdönthetetlen vélelmet fogalmaz meg, míg a kifosztás esetében a védekezésre képtelen állapot meghatározása már bírói mérlegelés tárgya.

A kifosztás bűntettének is vannak súlyosabban minősülő esetei is. Alapvetően a kifosztás esetében az elkövetési értéknek nincs jelentősége, de súlyosabban minősül, ha a kifosztást jelentős értékre követik el.

A nagyobb társadalomra veszélyességre figyelemmel ugyancsak súlyosabban büntetendő a bűncselekmény, ha azt bűnszövetségben vagy csoportosan követik el.

Végül, ha különösen nagy vagy azt meghaladó értékre, illetve jelentős értékre bűnszövetségben vagy csoportosan követik el a bűncselekményt lényegesen magasabb büntetés kiszabására kerülhet sor.

Értékhatárok

Az elkövetési tárgy értéke kiemelt szereppel bír, mert ez határozza meg a büntetés keretét. Ha az elkövető maximum 20 000 forint értékű dolgot lop el, nem bűncselekményt, hanem szabálysértést valósít meg.

Az ellopott dolog értékétől függően a lopás minősítése:

20 000 - 200 000 forint között kisebb érték (két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés),

200 000 - 2 millió forint között nagyobb érték (három évig terjedő szabadságvesztés),

2 millió - 50 millió forint között jelentős érték (egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés),

50 millió - 500 millió forint között különösen nagy érték (két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés),

500 millió forint felett pedig különösen jelentős érték (öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés) .