Alapjaiban véve mi a gond a rendőrséggel azok szerint, akik szidják?

Azzal, hogy ellopta valaki a biciklimet zárt tárolóból, emeletből, ami nekem mondjuk akkor se volt kis kiadás, ha olcsó kategóriás kétkerekű, hidegen hagyja a rendőrséget, nem is foglalkoznak egy ilyen üggyel... Meg még sok egyébbel sem.

Nagy tisztelet annak a kevésnek, aki végzi a dolgát, ha én nem dolgozok rendesen a munkahelyemen, kirúgnak.

És akkor még értsük meg, hogy hamarabb mehessenek nyugdíjba?

Érdekes és kényes téma.

Igaz ami igaz, vannak problémák a Rendőrséggel, viszont egy-két válaszból kitűnik, hogy mélyrehatóbban nem sokan ismerik a cégen belüli viszonyokat. Ellenben jellemző az emberek többségére, hogy ezeket a lyukakat igyekeznek a saját elképzeléseikkel kitömködni, ami nem feltétlen objektív, ellenben sokkal inkább alapul a pletykákra, a negatív tapasztalatokra, az előítéletekre. Megpróbálnám akkor most ezeket más oldalról megmutatni. Nem azért, hogy védjem a céget, meg a rendőröket (valóban, van, ami szimplán csak szar), de ha egy kicsit végiggondoljátok azt is, amiket írok, és összeteszitek a saját véleményeitekkel, talán eljutunk oda, hogy (normális) rendőr és civil képes lesz egymást megérteni.

Először is, a mogorvaság és a mindig mosolygás közt azért van némi árnyalatnyi különbség. Másrészt elég ostobán hangzik, hogy valakit arra kötelezzünk, hogy mindig mosolyogjon. De ha van olyan ember, aki mindig minden percében mosolyog, akkor emelem kalapom. Másrészt az én szememben hiteltelen az az ember, aki mosolyog rám, miközben esetleg a gyerekét 40 fokos lázzal szállították be a kórházba. Csak példa. A rendőr is ember, és azzal, hogy belép a kapitányságra és felveszi az egyenruháját, az emberi természetét nem fogja kint hagyni a kapun kívül. Az olyan, mintha az egyik lábát hagyná kint. Attól, hogy egyenruhát húz, alapvetően továbbra is ember marad, akinek lehetnek problémái. Hogy ezeket hogyan kezeli, az más kérdés. Én azt nem várom el, hogy vigyorogjon rám, de legalább ne legyen bunkó. Attól még, hogy nem mosolyog, még viselkedhet kulturáltan.

Egyébként meg szerintem elég ostoba dolog, arról beszélni, hogy mi a baj a "rendőrséggel". A rendőrség egy szervezet, aminek vannak tagjai, úgy 40 ezer. Ha baj van, akkor nem a rendőrséggel van baj, hanem a rendőrökkel. Az tény, hogy vannak szar rendőrök. Sőt! Ennél is tovább megyek (bár ez már valahol filozófia :) ). A rendőr is csak egy "szerep". A rendőr az egy ember meg egy egyenruha. Az egyenruha ugye nem tud jó vagy rossz lenni (legfeljebb a minősége). Tehát, ha a rendőr szar, akkor emberileg szar. Akkor meg tök mindegy, hogy rendőr egyenruha van rajta vagy bármi más. Szóval, igen, vannak szar rendőrök, meg jók is. A jó rendőröknek nincs akkora hírértéke, mint a szarnak.

Ami a "nem mernek odamenni a cigányokhoz" dolgot illeti. Aki ezt "terjeszti", hány rendőrrel beszélgetett el erről? Beszélgetett-e egyáltalán erről rendőrrel? Mert én a nyakamat tenném rá, hogy ha végigkérdeznénk a rendőröket, hogy szerintük hogyan kéne megoldani bánni a cigányokkal, elég cifra válaszokat kapnánk. De úgy, hogy ők őszintén, szívük szerint mit csinálnának. És ha esetleg valaki egyszer elbeszélget erről egy rendőrrel, akkor utána vesse össze ezt azzal, hogy mit tesz lehetővé a jogrend. Csak úgy mellékesen, állítólag felmérés szerint a rendőrök valami 80%-a rasszista. Persze ez nem jelenti azt, hogy valóban az is (ha valaki ért hozzá, könnyű olyan kérdőívet összeállítani, amit azt az eredményt produkálja, amit én szeretnék), de azért a cigányokról valószínűleg határozott véleményük van.

Ez az "akár élete kockáztatásával is..." dolog is érdekes. Ezt is szeretik sokan felhozni. Csak nem biztos, hogy mindenki érti is a tartalmát. Először is nem véletlenül van ott az "akár". Mert hogy még a saját életének veszélyeztetése sem kötelezettsége, főleg nem a családja biztonságának veszélyeztetése. Utóbbi semmilyen körülmények közt, előbbi meg egy bizonyos pontig. A veszély vállalása nem azt jelenti, hogy a rambó járőr egyedül bemegy a putriba, és kihozza Lakatos Vendelt, aki ellen tizenöt körözést adtak ki, és tudva levő, hogy igen veszélyes a család is, meg a környék is. Ez nem a veszély vállalása! Ez az ostobaság kategória. A veszély vállalása nem azt jelenti, hogy esztelenül nekirohanok minden falnak. Azt jelenti, hogy vannak veszélyei, igen, de mindent megteszek és MEGKAPOK(!) azért, hogy ez a veszély minimális legyen. Amíg valaki akár évekig is járhat bíróságra azért, mert jogszerűen használta a fegyverét, addig azt fogják belekondicionálni a rendőrökbe, hogy inkább húzz el, de a fegyveredet még csak elő se vedd.

Mellesleg, azoknak a rendőröknek, akik az összes szar ellenére valóban vállalták ezt a hivatást, igazi elkötelezettségből és hivatástudatból, azoknak valóban járna (talán) némi tisztelet. Mert nem túl baráti annyival lerázni, hogy "mi a f*szt pattogsz, kis köcsög, ezt vállaltad, nem?!"

És hogy még egy kicsit maradjunk a veszélyvállalásnál...

Kicsit meglepődve olvastam az "ERRE KÉPEZTÉK KI" részt. Hát, az az érzésem, hogy aki ilyet ír, nem nagyon van fogalma a jelenleg folyó rendőrképzésről. Nem akarok mélyen bele menni, legyen elég annyi, hogy véleményem szerint minimum felér egy veszélyeztetéssel, ahogy és amennyi tudással kiengednek rendőröket az utcára.

Ami a szolgálat közbeni "hazaugrást" illeti, véleményem szerint ez az egyik olyan dolog, ami a kutyát nem zavarná, ha amúgy normálisan működne a cég. Most ha már úgyis épp járőröznek, és arra mennek (mert miért ne mehetnének), amerre lakik, és valamit el akar gyorsan intézni, miért ne?! Persze, ha ez arról szól, hogy hazamegy kávézni, meg ilyenek, az megint más. Szerintem aki dolgozik, sokakkal előfordul, hogy munka közben haza kell "ugrania" valamit elintéznie. Nyilván, van, ahol ez megoldható, van, ahol nem. Ez a munkahelytől függ.

Ami a helyszínelők kiérkezési idejét is illeti. Ennek is lehet valóban az egyik oka, hogy lusták. Ha csak a teljesség kedvéért is, de muszáj megemlíteni. De beszélgetett-e el valaki helyszínelővel, hogy egy nap hány helyszínük van, úgy általában. És hogy ezekre a helyszínekre hány emberük van?! Vagy, ha ember van is, hány kocsijuk van?! Nem igazán jellemző, hogy olyan jól állna ez a terület. Szóval választhatunk, hogy gyorsak legyenek vagy alaposak. Mert a kettő nem feltétlen jár együtt. Ha mondjuk van egy helyszínelő brigád (egy váltásban), és van 10 helyszín, és bejön a 11. is, akkor valószínűleg azt mondják, hogy várjon a helyszínelőkre. Csak azt nem teszik hozzá, hogy azért várjon, mert van még másik 10 helyszín. Aztán el lehet dönteni, hogy zavarják le egy szolgálat alatt a 11 helyszínt, megkockáztatva, hogy fontos nyomokat hagynak ott, mert siettetik őket, vagy legyen 5 helyszín, de az alaposan. Szóval, tisztában kell lenni azzal, hogy a bűnügyi (vagy baleseti) helyszínelés nem olyasvalami, amire azt lehet mondani, hogy "oké, egy óra múlva végzünk". Hát vagy nem!

És ehhez még ugye hozzájárul a pszichológia is (meg egy kis rossz mentalitás), amikor felhívom őket, hogy betörtek hozzám, elvárom, rendes adófizető állampolgár lévén, hogy rögtön, azonnal érjenek oda. Ja, hogy máshoz is betörtek, az ki a f*szt érdekel?!

Ami a lecsukást illeti. Ezt is szokás a rendőrök nyakába varrni, pedig csekély közük van hozzá. Előzetes letartóztatást a bíróság rendeli el, törvényben meghatározott okok esetén. Őrizetbe meg akkor lehet venni valakit (max. 72 órára), hogy egyébként az előzetes letartóztatás feltételei fennállnak. Lásd West Balkán. Mindenkinek a letartóztatását kezdeményezték, a bíróság mégis szabadlábra helyezte őket. Ha ennek ellenére mégis fogva tartanák őket, az meg személyi szabadság megsértése lenne. És mindegy, hogy kenyeret lopott, vagy 30 milliót sikkasztott. Mellesleg, az, hogy bevisznek egy embert, az még nem jelent semmit. Az az előállítás, ami tarthat maximum 8+4 óráig, hogy aztán őrizetbe veszik-e, az más kérdés. De előállítani valószínűleg azt is elő fogják, aki 30 milliót sikkasztott.

A másik dolog, ami a kutyát nem zavarna, ha egyébként rendben lenne a rendőrség, az igazoltatás. Mit érdekel engem, hogy miért igazoltat? A neve, meg a szolgálati helye meg főleg nem érdekel. Megállít, kulturáltan köszön, közli, hogy igazoltatni kíván, oké, már adom is az igazolványt. Mert bízom benne, hogy okkal állított meg. Lehet, csak azért mert hasonlítok egy körözött személyre, például. Nem feltételezem, hogy csak azért állít meg, mert olyan kedve van. Aztán kulturáltan elköszön, és részemről le van tudva a dolog. Szerintem ennek így kéne működnie. De nem! Kitalálják, hogy tisztelegjen, közölje a nevét, szolgálati helyét, célját, az intézkedés tényét, a vércsoport számát, a TAJ-számát, mindenféle számát, mert ettől hű de qrva f*sza lesz az intézkedés. Mert azt hiszik, ott fent, az elefántcsont toronyban, hogy ettől nő majd a rendőrség presztízse. Lóf*szt!

Őőő... az "az legyen rendőr, aki nem félti az életét..." Aki azt mondja, hogy nem fél, az hazudik, vagy ostoba. Kemény, harcedzett rendőrök is ezt vallják. Szóval ez alapján nem lenne rendőrség sehol a világon. Meg aztán én nem is bíznám olyanra az életem, aki nem félti a sajátját.

Nemrég beszélgettem - mondhatom - "IGAZI" rendőrökkel. Az egész konklúziója az volt, hogy aki normálisan csinálja, az sose jut el vezetői pozícióba. Mert a bársonyszékekben nem ezek a rendőrök ülnek. Ők szopnak az utcán, és próbálnak életben maradni. Bár az is igaz, kevés az ilyen normális rendőr, és ez a baj. Ők a kivételek, nem ők az átlag. Innentől kezdve mindenki döntse el, hol kéne változtatni először, hogy megváltozzon a rendőrség. Meg lehet továbbra is szídni Kovács 12. János őrmestert. :)

Utolsó válaszolónak maximálisan igaza van.

A szervezett bűnözés elkövetői, akik könyvelők és jogászok hadát foglalkoztatják lényegesebben képzettebbek, mint a rend őrei. Na őket igencsak nehéz elkapni, még több hónapos, gyakran éves nyomozással is.

De kell, hogy eredményt tudjanak felmutatni a rendőrök, így eljárnak a gyorshajtók, a bolti tolvajok ellen, mert azok nem nagyon tudnak védekezni.

Vannak bűnözői körök, akik sohasem fognak bíróság elé állni, a kapcsolataik, pénzük, szakmai felkészültségük miatt. De ez nem a rendőrök hibája. Nekik is rossz érzés lehet, hogy amikor több hónapnyi nyomozás és vádemelés, majd büntetőeljárás után a vádlott mosolyogva hazamegy, mert a bíró szerint nem volt elég bizonyíték.

Más oldalról, ami viszont a rendőrök hibája, hogy a rendőrség is csak egy eredményorientált szerv. Az a jó rendőr, aki eredményt tud felmutatni. Így kézenfekvő, hogy olyan "bűnözőkre" hajtanak, akik nem tudják magukat megvédeni, mert őket könnyű elkapni. Így jár az előléptetés, jutalomszabadság, szakmai megbecsülés, rendőri karrierépítés.

Hát ez a baj a rendőrséggel.