Milyen Magyarországon rendőrnek lenni?

Közterületen vagyok járőr. Stressz, fáradság az van bőven, szabadidőről és a fizetésről, hát mondjuk azt, hogy a számlákat befizetem, másra nem kell költeni, mert mindig dolgozok. Megbecsülés a rendőrség részéről minimális, az állampolgárok részéről változó. Az értelmetlenebb fajtával viselkedhetünk bárhogy, mi leszünk a semmirekelló " O*bán kutyái", aki felfogja, azt amit mondunk, és hogy mit miért csinálunk ők normálisan állnak hozzánk. Az a probléma egyébként, hogy mint civil ember, aki nem ebben a "csodálatos" szakmában dolgozik, az nem lát bele a rendszerbe, nem tudja mi miért van.

Az érme másik oldaláról annyit tudok mondani, hogy hó elején biztosan jön a fizetés, a túlóra pénzt is megkapjuk ( márahol, mivel vna ahol szabadidőben adják ki ) és azért találkozunk olyan dolgokkal is, amitől megkönynezik az ember, mind jó, midn rossz értelemben is.

Én egy kisvárosban dolgozom, egy "átlag" nap úgy telik, hogy felveszsük a felszereléseket, amik szükségesek ( vagyis amik a vezetők szerint szükségesek), eligazodunk, mitörtént, mikor hol merre, stb. Ez után kimegyünk a városba nézelődünk ( alias járőrözés ), majd az emberek kedvétől függően a bejelentéseket ellenőrizzük. Ez is változó, van, hogy egyik helyről a másikra ugrálunk egész nap, van, hogy napi 1-1 címet kell ellenőriznünk. De ez mind városonként, megyénként változó. Van ahol a napi 1 címreküldés az átlagos, van ahol örülnek, ha csak 5-6 helyre kell menni egy 12 órás szolgálatban. Papírmunka az van dögivel, minden területen, legyen az a közterület, nyomozók, vizsgálat, az elektornikus világ ellenére rengeteg papírmunka van.

Az, hogy unalmas, vagy sem, az egyéni kérdés. Nyílván vannak olyan napok, amikor nem történik semmi és szinte csak "nézel ki a fejedből", de van, hogy az adrenalin az egekben van 8 bár ez ritkább és helyfüggő )

Érettségi után mentem rendészeti szki-be, ami már szakgimnázium, ha jól tudom még mindig 2 éves.

Az, hogy megérte-e. Nehéz kérdés egyébként. Egyrészről igen, mert beleláttam és látok sok olyan dologba, amibe amúgy nem tehetném meg, civil emberként. Megtanított az empátiára, a határozottságra és, hogy kivel hogyan kell beszélni. Vizsont sokszor vágtak a fejemhez dolgokat, amik nem estek jól, de ezt megtanultam kezelni :D

Másrészről viszont nem, a fentebb elsoroltak végett. A pénz, ugye nagy úr, sokkal nehezebben tudtam és tudok előrelépni az életben, ezért a váltáson ügyködöm jelenleg, annak ellenére, hogy mindent összevetve én szeretek rendőr lenni.

De mindenkinek más a véleménye szerintem, én így látom a dolgokat.

Ha esetleg vna még valami kérdésed, privátban szívesen válaszolok.

Helyi szerveknél (rkaps) a végrehajtói állományban dolgozni nem egy leányálom. Anyagilag nincs megbecsülve, erkölcsileg se. Összevetve a Magyar Királyi Csendőrség állományával, a mai rendőrség a béka feneke alatt. Az összevetés helyénvaló, mivel a rendőrség hivatásos állománya rendfokozatokat visel, és szolgálati vétségekben a katonai ügyészség az eljáró szerv.

A csendőr a havi illetményéből és egyéb járandóságaiból egyedül elbírta tartani a családját, ezért anno élethivatásnak választották az önként jelentkezők. Minden tévhittel ellentétben részükre a politizálás szolgálaton kívül is tiltva volt, ilyen értelmű beszélgetések még bajtársi körben se volt megengedett. Tekintélyük és népszerűségük nagy volt, kivéve a bűnözők, valamint a polgári liberális-kapitalista állam és társadalmi rendet jobbról-balról megdönteni akarók körében.