Kiberbiztonság - Hogy követik le, majd fogják el a rémhírterjesztőt?

- bejelentés alapján indítanak eljárást ha gyanú van

- nem

Felejtsük már el ezt az IP-címes hisztit! Az speciel tökéletesen alkalmatlan a személyazonosításra.

Egyébként pedig ahhoz, hogy egy közösségi oldalon rémhírt terjessz, előtte regisztrálnod kell; amihez eleve meg kell adnod pár adatot. Ezekből már elég szépen fel lehet térképezni az embert - a neten mindennek nyoma van...

A hatosag mindenhez hozzafer. Csak be kell irni a rolad megtudott adatokat es mindent latnak, hogy mit es mikor csinaltal. Azt nem tudjak, hogy ki nyomkodta a klaviaturat, de mar csak a kornyezet terfigyelo kamerait kell megnezni az adott idoben es mar is kiderult, hogy ki volt abban az internetkavezoban, ahonnan az illeto netezett.

Elkapnak nagyon gyorsan,

@4: átlagemberként, a nyilvános eszközökkel is elég sok mimdent ki lehet deríteni bárkirő a neten. Egy hatóságnak pedig ennél jóval nagyobb eszköztár áll a rendelkezésére.

Ezzel szemben nem sokat tudnak kezdeni azzal, ha ismerik egy szolgáltató külső címét, amely mögé NATolva ott egy többezres felhasználói bázis... Főleg ha az illető megteszi a legelemibb biztonsági lépéseket is.

Bevezetésül mondjuk azt, hogy ez csak így szokott lenni, mindenütt a világon...

Ha egy kormányzati vagy kormánybarát oldalon írsz névtelen hozzászólást, még ha VPN-ed van, akkor is otthagyod a böngésződ vagy mobil eszközöd UID-jét, ez alapján meg már megvagy, ha nem külön biztonságra kihegyezett OS fut az eszközön. (Pl. használtad ugyanezzel az eszközzel, böngészővel - azaz UID-vel - a kormányzati ügyfélkaput, nemzeti mobil fizetési rendszert, ahol azonosítottad magad.

De pl. TailOS-sel nem fognak meg, akkor minden egyes web böngésző indításkor legenerálódik egy új virtuális gép új UID-del, azt nem tudják lenyomozni, ha csak pont nem vagy olyan süket, hogy miután kormányellenesen hozzászóltál, ügyfélkapura belépsz.